Ballai Vince

Összeveszett a Mohu egy piaci céggel, az éttermek meg csak vakarják a fejüket

Vita alakult ki azon, hogy vajon a hulladékkoncesszió részét képezi-e az a használt sütőolaj, amiben rántott hús is sült az éttermekben. A Mohu szerint minden megy tovább a régiben, de az egyik legrégebbi erre szakosodott cég, a Biofilter Zrt. szerint ez a fajta olaj kikerül a koncesszió alól. Utóbbi érveit több minisztérium és a Nébih állásfoglalása is megerősíti. Az éttermek pedig kétszer is meggondolják, hogy mit mondjanak arról, mit sütöttek az olajban, és hogy kivel szerződjenek, mert vagy a hulladékgazdálkodási hivatallal, vagy a Nébihhel gyűlhet meg a bajuk.

hvg360

Orbán Zoltán, a zöldminisztérium szóvivője: Baglyok üldögéltek az ágyon a nagymamám feje fölött

Kacagó gerlék és zebrapintyek közt nevelkedett, gyerekként lett a Magyar Madártani Egyesület tagja, később egyik vezetője, majd főkommunikátora. Egyebek közt 137 „cinkeölelgetős” poszttal igyekezett formálni az emberek környezetvédelmi tudatosságát. Hasonlóan képzeli azt is, amikor akkugyárakról, szennyezésekről, kivágott fákról kell beszélnie. A konfliktushelyzetek kezeléséhez számít a civilek segítségére is. HVG-portré.

hvg360

Sipos Katalin: Karboncsőlátás, ha csak a klímaváltozásra koncentrálunk a környezetvédelemben

Hozzászoktunk a karbonlábnyom-logikához, csakhogy az ökológiai válsághoz más megközelítés kell – véli Sipos Katalin, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium újdonsült helyettes államtitkára, aki az alábbi interjút még kinevezése előtt, a WWF Magyarország igazgatójaként adta a HVG-nek. Egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan mérhetők az élő környezet hasznai úgy, hogy a cégek is el tudják számolni, amit érte tesznek?

hvg360

Úgy gyorsul a klímaváltozás, hogy már a 2022-es aszályról sem mondhatjuk biztosra, hogy csak 100 évente egyszer fordulhat elő

Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján. 

Gazdaság

Azonnal meg kell állítani minden károkozást – Sipos Katalin frissen kinevezett helyettes államtitkár a HVG-nek

A természet nyújthat védőhálót a klímaváltozás hatásai ellen, ennek a szószólója kell legyen az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Sipos Katalin szerint, aki a WWF Magyarország igazgatói posztjáról igazol Gajdos László miniszter környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárnak. Sipos Katalin szerint – aki egyelőre WWF-igazgatói minőségében válaszolt a HVG kérdéseire – a természetvédelemben is szükség van igazságtételre, és sok jó szakembert kell visszacsábítani a területre. Sipos Katalinnal az Impact Talks by HVG konferencián beszélgettünk.

Gazdaság

Fontos üzenet lesz Magyar Pétertől, hogy mihez kezd Balásy vezeklésével

Ha elfogadja Balásy Gyula felajánlott cégeit, részben a saját pénzét pakolhatja másik zsebébe az állam. Kérdés az is, mit vár el cserébe az üzlettől bármikor visszakozható Balásy. Megnéztük, mivel járhat egy ilyen nem mindennapi ajándékozás, jár-e a bűnbocsánat visszaadott vagyonért, mennyit ér valójában a propagandista vállalkozó felajánlása, és mi lesz a dolgozókkal?

hvg360

Természeti kockázatok, körforgásosság, dekarbonizáció – mutatjuk, mihez kezdjen mindezzel egy vállalkozás

Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.

Gazdaság

Végre állatkertként nyílhat meg a Biodóm, egyelőre főként növényekkel, de később jöhet egy új emberszabású faj is

Júliusban nyitják meg a Biodómot. Városi oázis lesz benne egzotikus növényekkel, és néhány állatfajjal. Nem kell majd külön fizetni érte, nem is lenne indokolt az eredeti ambíciókhoz képest szerény fejlesztésért. Ez csak első lépés a teljes nyitás felé, aminek folyamatát még a választás előtt tervezték meg, több évvel számolva. Még az is lehet, hogy az új helyzetben ez felgyorsul. A fejlesztés több látogatót hozhat, új távlatokat a fajtamentésben, és egy új állatfaj is érkezhet Budapestre.

Vállalkozás

A Tisza csak a választáson áradt, idén megint nem hullott elég csapadék, lassan kiszárad az ország

A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.

hvg360

Miért kevésbé stresszes a medve, ha bemegy az ember lakta területre?

A védett nagyragadozók még mindig otthon érzik magukat Kelet-Közép-Európában és bár vannak konfliktusok az emberek és állatok egymás mellett éléséből, sok megelőzhető lenne odafigyeléssel és az országok összehangoltabb együttműködésével. Miért fontos, hogy a kutatók begyűjtsék a medve ürülékét, hány hiúz él Magyarországon, hogyan lehet védekezni a farkasok ellen, és talán a legfontosabb: mikor támadnak a vadonban élő állatok? Egy uniós program mindezekre a kérdésekre választ ad, mi pedig ellátogattunk Szlovákiába, hogy személyesen is utánajárjunk a nagyragadozók rejtélyének.

hvg360

Mit kezdhet az ökológiai válsággal a pénzügyi szektor?

Mekkora kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, hogy egyre több faj hal ki? Hogy nézne ki egy természet inspirálta pénzügyi rendszer? Miként mérhető a biodiverzitás csökkenése, és a belőle fakadó pénzügyi kockázatok? Mennyivel kevesebb pénzt költünk a biodiverzitás helyreállítására, mint kellene? Hazai kutató ötletéből született az első könyv, amely összeköti a biodiverzitást és a pénzügyet.

Zhvg

Több mint élelmiszermentés, amit a görbe uborkákkal tervez a főváros

Több más haszna is lehet a Főváros Nagybani piacra tervezett feldolgozóközpontjának, amire egymillió dollárt nyert Budapest. Miközben a gépsor a piacon megmaradt feleslegből gyártja ezrével az adagokat, a projekt fejlesztésének tapasztalatai más városfejlesztési projektekben is jól jönnek. A feldolgozóközpont nem csak csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, segítheti a klímacélok elérését, javíthatja az ellátásbiztonságot, hanem saját maga is termék lehet a végén. De mit fognak gyártani, és vajon elég lesz a pénz? 

Zhvg

Itt van a képlet, ami megmutatja, hogyan használjuk túl a Földet

A GDP olyan mint egy patak, ami egy erdőből folyik ki, és bár az erdő szélén ülve soknak tűnhet a kifolyó vízmennyiség, nem tudhatjuk biztosan mikor áll el, hacsak nem tudunk valamit arról, honnan és miből jön. Ezen ideje lenne változtatni a világhírű Sir Partha Dasgupta közgazdász szerint, aki a Planet Expo 2026-on tartott előadást.

hvg360

Már nem is unokáink, hanem 30 évvel idősebb önmagunk alól zabáljuk fel a Földet

Hiába a klímaperek, a jog megengedi, hogy feléljük a Föld erőforrásait, a károkat pedig másra hagyjuk. Ez a más azonban szintén mi magunk vagyunk, csak 30 évvel később. Vajon az együttműködés, vagy a szűkülő erőforrások miatt élesedő versengés határozza meg a jövőt? Jordán Ferenc ökológus és Sulyok Katalin környezetjogász együtt kereste a megoldásokat.

Zhvg

Sürgető kényszer lenne az otthonok felújítása, de a kormány ráérősen kezeli, és keresztben áll egy elefánt is

Lassan két hónapja be kellett volna nyújtani a kormánynak a Nemzeti Épületfelújítási Tervet az EU felé, amit az uniós épületfelújítási irányelv is elvár. Utóbbinak hazai jogszabályokba foglalására sem maradt túl sok idő. A meglévő épületek felújítása komoly haszonnal járhat, úgy a klímacélokat mint a gazdaságot tekintve, de eddig csak vánszorgott pedig így nehéz lesz és sokkal többe is fog kerülni a törvényben vállalt klímacél elérése. Civilek készítettek kisokost az irányelvhez, sürgetik a szakmát és a döntéshozókat.

hvg360