Ballai Vince

Ballai Vince
A nagy napelemes kérdés: idén 15 ezren esnek ki a szaldóból, vajon mihez kezdhetnek?
 

A nagy napelemes kérdés: idén 15 ezren esnek ki a szaldóból, vajon mihez kezdhetnek?

Tavaly új korszak köszöntött be a háztartási napelemeseknél: kivezették a szaldó elszámolást. Az ezt felváltó bruttó elszámolásban már messze nem olyan kedvező az otthoni napelemes rendszerek működtetése, nem véletlen, hogy az új telepítések iránti lelkesedés is fogyatkozik. Évről évre mégis egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással, miután 10 év után mindenkinek búcsúznia kell a szaldós kedvezménytől. Mihez kezdhet az idén 15, de jövőre már 20 ezer háztartás, aki így jár?


„Ökológiai katasztrófa zajlik a szemünk előtt” – steril csatornává silányítja a Maros mellékfolyóit a parajdi sóbánya vize 
 

„Ökológiai katasztrófa zajlik a szemünk előtt” – steril csatornává silányítja a Maros mellékfolyóit a parajdi sóbánya vize 

Újabb, pusztító fejezete nyílt a parajdi sóbánya katasztrófájának a héten: egy felelőtlennek bizonyult döntés nyomán sós víz folyt a Korond-patakon át a Kis-Küküllőbe. A felsőbb szakaszokon óceánokhoz mérhetően vált sóssá a valaha kristálytiszta patak vize, amibe így minden édesvízi élőlény belepusztul. A sós lé a Maroson keresztül várhatóan Magyarországot is eléri. Kérdés, mennyire hígul fel addig, és meddig lesz még utánpótlása. Akár egy évtizedbe is telhet, hogy helyreálljon a Küküllők élővilága.


Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis, kéknyelv – mi történik a magyar állatfarmokon?
 

Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis, kéknyelv – mi történik a magyar állatfarmokon?

Súlyosabb és kevésbé súlyos fertőzések miatt is aggódhatnak az állattenyésztők ezekben a hónapokban. Van, amihez már hozzászoktak, van, ami fél évszázad után került elő váratlanul, és van, ami még csak fenyegetés, de elkerülhetetlennek tűnik. Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és kéknyelv betegség – íme a haszonállatokat leginkább tizedelő kórok, és a velük kapcsolatos, hol jobban, hol rosszabbul működő védekező reflexek.


Komoly tervekkel érkezik az akkugyári hulladékot feldolgozó cég Vésztőre, a CATL, a BYD és az EVE akkumaradékára utazik
 

Komoly tervekkel érkezik az akkugyári hulladékot feldolgozó cég Vésztőre, a CATL, a BYD és az EVE akkumaradékára utazik

Minden szabálynak megfelelnek, átláthatóságot biztosítanak és egy fillér állami pénzt sem kérnek, csak bizalmat a helyiektől. Ezt mondják a Vésztőn akkumulátoripari hulladékot feldolgozó üzemet tervező beruházók. És bizony jobb ha hozzászokunk, hogy a gombamód szaporodó hatalmas akkugyárak mellé fel kell nőnie az országban a hulladékfeldolgozásnak is.






Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával
 

Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával

A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.


Ki kellene törnünk a GDP mágikus köréből, de túlságosan is rabjai vagyunk
 

Ki kellene törnünk a GDP mágikus köréből, de túlságosan is rabjai vagyunk

Nem jól mutatja a GDP az emberiség fejlődését, mert nem számol egy nagyon fontos összetevővel, amit nem kezelhetünk korlátlanul kiaknázható erőforrásként. Pedig már akkorák az igényeink, és olyan ütemben használjuk ki a természetet, hogy az egyre inkább a kárára válik. Mintha minden halat kihalászna a tóból a helyi halgazdaság. Partha Dasgupta közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzora a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen igyekezett közgazdász-nyelvre lefordítani az ökológiai válságot, ami egyben a végletekig kifacsart természeti tőke válsága.


Madárinfluenza: minden adott az évente többször lecsapó tökéletes járványviharhoz
 

Madárinfluenza: minden adott az évente többször lecsapó tökéletes járványviharhoz

Tüntetést szerveznek péntek délutánra az Agrárminisztérium elé a kacsa- és libatartók, akik megelégelték, hogy nem kapnak kellő segítséget a madárinfluenza kezeléséhez. Az azonban, hogy a járvány évről évre visszatér, ágazati sajátosság, hozzájárul a túl nagy telepsűrűség, egyes termelők hanyagabb hozzáállása, a kevés állategészségügyi szakember és paradox módon a garantált kártalanítás is.


A klímaváltozás buszán ülünk, féktávolságon belül van a fal, mindenki előtt van gáz- és fékpedál – ön épp melyiket nyomja?
 

A klímaváltozás buszán ülünk, féktávolságon belül van a fal, mindenki előtt van gáz- és fékpedál – ön épp melyiket nyomja?

A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.




Madarak látóhatártól látóhatárig – kékvércseszemlén voltunk Angolában
 

Madarak látóhatártól látóhatárig – kékvércseszemlén voltunk Angolában

Sötétben kell indulni, sötétedésig maradni, csendben osonni, hogy a maga teljességében élhessük át a kék vércsék angolai világtalálkozóját. Nagy dumás spanyol fotósok, madárfelismerésben bajnok ornitológus, elképesztő tömegben nyüzsgő-vijjogó ragadozó madarak. Riport Mungo-külsőről, ahol a világ összes kék vércséje megfordul márciusban.


Szinte láthatatlan vérszívókkal jön az új veszély a száj- és körömfájás után: a szomszédban már százával fertőz a kéknyelv vírusa
 

Szinte láthatatlan vérszívókkal jön az új veszély a száj- és körömfájás után: a szomszédban már százával fertőz a kéknyelv vírusa

Lázas, nyáladzó, elkékülő nyelvüket nyújtogató kérődzőkkel, térden csúszó juhokkal, „táncoló” marhákkal szembesülhetnek azok a tenyésztők, akik állatait megfertőzte a vírus. Ausztriában több száz esetet észleltek a napokban, de szinte egész Nyugat-Európában ott van már a szinte láthatatlanul apró szúnyogok terjesztette vírus. A kéknyelv betegség nem annyira durva, mint a száj- és körömfájás, de esetleges hazai megjelenése már túl sok lehet az eleve túlfeszített állategészségügynek és a piaci pszichózis által is sújtott húságazatnak. A kormányzat mindenesetre már készül rá.


Hogyan csinálna turisztikai attrakciót milliónyi madárból néhány magyar Angolában?
 

Hogyan csinálna turisztikai attrakciót milliónyi madárból néhány magyar Angolában?

Miért emlegetik lelkesen Budapestet egy félreeső angolai faluban a helyiek? Miért ültetnek mangófát spanyol fotósok egy helyi kukoricaföldjén? Miért érzi közelinek a magyarokat a soba grande? Egyáltalán, ki az a soba grande? Megnéztük, mit lehet kezdeni magyar madarászok világra szóló felfedezésével Angola központi fennsíkján, ahol kék vércsék milliói nyüzsögnek minden tavasszal.




Bármikor, bárkivel előfordulhat Magyarországon – mit tudunk tenni a kert végébe ledobott akkugyárral? – zCast
 

Bármikor, bárkivel előfordulhat Magyarországon – mit tudunk tenni a kert végébe ledobott akkugyárral? – zCast

A környezetvédelem olyan terület, ahol sokan először szembesülnek azzal, hogy a hatalom veszélyezteti a jogaikat, többek között ezért, és a címben jelzett gondolat miatt is fontos, hogy mindenki tudja, mit tehet, ha szembeszállna az aktuális új nagy akkugyárral vagy bármilyen környezetvédelmi problémával. Ebben segít a zCast legújabb adása: sikerek, kudarcok, civil aktivizmus és a párbeszéd alapfeltételei.