Maga Kocsis Máté szólította fel Lantos Csaba energiaügyi minisztert arra, hogy ne változtassák meg a háztartási napelemes rendszerekkel már rendelkezők éves szaldóelszámolását. Szerinte ez nem fair, és megpróbálta Brüsszelre is ráfogni.
Éles kritikákat váltott ki a háztartási napelemes rendszerek elszámolásának átalakítását érintő kormányzati terv. Van, aki attól tart, hogy nem éri majd meg megújulókba fektetni a családoknak, hiszen a napelemes otthonok gazdái jövőre végleg búcsút mondhatnak a nullás éves számláknak. A kormányzat azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy lesz még finomhangolás és igenis meg fogja érni, de azt még nem árulták el, pontosan hogyan.
Évi egy terawattnyi energiát felhasználva termelne 900 dolgozó évi 100 ezer tonna katódport az Ács mellé tervezett kínai hátterű katódgyárban. A Bamo Technology vezetése a Magyarországon megjelenő kínai akkumulátoripari szereplők közül elsőként állt ki újságírók elé, hogy részletezze a sok indulatot kiváltó, több mint 530 milliárd forintos beruházást. Mennyi energia kell a katódgyártáshoz? Hogy szállítják az alapanyagot és a végterméket? Honnan lesz munkaerő, és hol laknak majd? Mennyit hoz a konyhára? Itt vannak a válaszok.
Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.
Romantikusan sötét múltú kiserdő, egy újkori legendák övezte mesterséges és egy Nevesincsnek nevezett tó, lineáris park őzekkel és kecskékkel, kertekalja, láprétek, zsombékok és az utolsó pesti vízimalom a patakparton. Tekerjen velünk a Szilas-menti bringasztrádán és még tovább.
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Nem mindig teljesen világos, hogy egy-egy vállalatnak, vállalkozásnak mi is a kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében (EPR), ráadásul a Mol-leányvállalat Mohu internetes rendszere sem működik gördülékenyen.
Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.
Ellepték a fővárost a szabadság amerikai szellemét megtestesítő hangos és csillogó Harley-Davidsonok: ott sorakoznak a szállodák körül, csoportosan vonulgatnak, tömegével gyűlnek össze a Puskás Aréna körül, szombaton pedig a fél várost lezárják miattuk. Kik ezek, miért jöttek ide, és legfőképp, mennyiért?
Különösebb faxni nélkül lehet módosítani a napelemes és fűtéskorszerűsítéses pályázatok műszaki tartalmát – bizonyos határok között. A lépés felér egy beismeréssel: annyira elhúzódott az elbírálás és az elnyert támogatások folyósítása, hogy az érintettek közül csak kevesen tudják beszerezni pontosan azokat az eszközöket, amik a szerződésben szerepelnek, vagy tartani az eredeti költségtervet.
Azzal is hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, hogy kidobjuk a felesleges ételt, de ezt egyelőre rajtunk nem, csak a nekünk élelmiszert kínáló nagyobb kereskedőkön kérik számon, rajtuk viszont egyre szigorúbban. De mi kell ahhoz, hogy hatékonyan tudják csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és hogy a mégis megmaradó, de még fogyasztható felesleg se a kukába, hanem a rászorulókhoz kerüljön? Játszós ruha, mázsálás, folyamatirányítás, okos algoritmusok, hozzáértő civilek és sok önkéntes munka a Tescónál.
Drasztikusan visszaesett a lakásépítés, és ezt az építőanyag-kereskedők és -gyártók is érzik. Van, aki azért kap bónuszt a gyártótól, ha csak kisebb mértékben csökkent a forgalma. A kifutó támogatási programok és a magas kamatok okozta forgalomcsökkenés a piac törvényei szerint árcsökkenéssel is járna, de más tényezők is közrejátszanak az árak alakulásában. Vajon érdemes most lakásfelújításba fogni, akinek még van rá pénze? Piaci szereplőkkel jártuk körbe a témát.
Kulcsszerepük lehet az energiaközösségeknek nemcsak a megújuló energiatermelés miatt terhelt hálózat tehermentesítésében, de az igazságos energiaátmenetben is. Hiába szerepelnek azonban a kormányzati tervekben, és hiába írtak ki pályázatokat mintaprojektekre, hogy feltérképezzék, mi segítené az elterjesztésüket, elakadtak a már elindult mintaprojektek.
A legtöbben új vásárlásakor szabadulnak meg a régiektől, és túl sokan gondolják azt, hogy jó ötlet a kuka mellé kitenni a feleslegessé vált darabokat, a legtöbbször ágyakat és kanapékat. Ennélfogva nem véletlen, hogy a bútorok nagy része égetőben vagy lerakókban végzi, derül ki az Ikea kutatásából.
Wellnessgyógyászati központot építene és építési telkeket parcellázna a tulajdonos egy Örvényes külterületén, a Balaton-parthoz közel fekvő telken több tízezer négyzetméteren. A tervek nem újak, de az 1989-es első ötletet követően most úgy tűnik, valami megmozdult. Csakhogy sokan attól tartanak, a beruházás káros hatással lehet a Balaton utolsó természetes partszakaszán húzódó ökológiai folyosóra. A beruházó tulajdonosai között feltűnik egy szuperbanki munkatárs és önkormányzatoknak, cégeknek dolgozó könyvvizsgálók is.
Április végén könnyített a kormányzat a napelemes pályázatok lebonyolításán: júliustól jelentősen egyszerűsödik a projektek adminisztrációja és elszámolása, de az érintettek szerint elkéstek vele, és más fontos kérdéseket is tisztázni kellene. Azok persze örülhetnek, akik a lassú elbírálás okozta csúszás, a mostani változásokig nehézkes adminisztráció, az emelkedő költségek és a majdani elszámolással és a rendszerek hálózati visszatáplálásával kapcsolatos bizonytalanságok ellenére mégis kitartottak. Van olyan cég, ahol három pályázóból csak ketten maradtak.
A Brüsszel elleni harc egyik eleme lett az akácosok védelme, pedig fenntartható erdőgazdálkodás csak őshonos erdők telepítésével lehetséges.