A mikromobilitási eszközökre még nincsenek KRESZ-szabályok, a velük kapcsolatos kockázatok java ismeretlen, ami meg ismert, nem mutat jól. A biztosítók ajánlatai jelenleg a néhány ezer forintostól a több százezresig szóródnak, ami a szabályok egyértelművé válásával jelentősen változhat, de csak kevés eséllyel hamarabb, mint jövő ilyenkor.
Végre kijöttek az építőipar és ingatlantulajdonosok által alig várt otthonfelújítási hitelprogram részletei. Milyen házakra lehet igénybe venni? Milyen felújításokat lehet vele finanszírozni? Mit kell teljesíteni? Ki lesz jogosult? Min lehet elcsúszni? Összeállításunkból most gyorsan képbe kerülhet.
Negatív meglepetés – kommentálta az áprilisi kiskeradatokat az ING elemzője. A márciushoz képest 0,9 százalékos visszaesés gyenge kezdés a második negyedévben.
Cégek bedőlését, profilváltást, bizalomvesztést eredményez a napelemes piacon a nyögvenyelősen futó 2021-es állami támogatási program. A megítélt összegek rendkívül lassú kifizetése és a bruttó elszámolásra átállás okozta keresletcsökkenés miatt azok a családi kis- és középvállalkozások vannak bajban, akik támogatását előszeretettel hangoztatja a kormányzat. Pedig ha bedőlnek a most pengeélen táncoló cégek, az akár az új Napenergia Plusz Program végrehajtását is elbizonytalaníthatja. Vannak ugyan pozitív jelek, de kérdés, hogy kitartanak-e a kampányidőszak után is?
Miért tart többre egy ósdi katódsugárcsöves tévét a ledkijelzős csodáknál egy hulladékkezelő? Hányszor lehet visszaforgatni egy PET-palackot? És egy sörösdobozt? Mennyi bálázott műanyaghulladékot tud egy nap alatt felpakolni egy igazán elhivatott targoncás? Lessen be a hulladékfeldolgozás kulisszái mögé a Téglagyárdűlőn!
Régi rekordot állíthat be Narendra Modi hivatalban lévő miniszterelnök, ha megnyeri az április óta zajló indiai parlamenti választást. Az exit pollok szerint össze fog neki jönni, és kényelmes többséget szerez az indiai parlamentben.
Rehabilitálják a két éve kiszáradt Merzse-mocsarat. Ehhez árkokat fognak – legalábbis részben – betemetni: sekélyebbre és szélesebbre szabják őket, hogy hatékonyabban vezessék ide a csapadékvizet, és több maradjon helyben. Így ismét otthonra lelhet a barna réti héja, a mocsári teknős és a pöttyös gőte is Ferihegy tőszomszédságában.
Az elsők számára különösen hasznos lesz az ESG-megfelelőség elérése, az utolsóknak viszont hátrányt jelent majd, hogy a végére maradnak – véli Király Imre környezetvédelmi tanácsadó. A zöldre festésbe pedig a legjobb szándék mellett is bele lehet csúszni.
Évek óta küzdenek a lakossági ingyen napelemes pályázaton indulók és kivitelezőik a bonyolult és döcögő pályázati felülettel és a támogatás folyósításával, miközben a lebonyolító hiánypótlásokkal húzza az időt, és épphogy csak csurgatja a pénzt. A kormány a legújabb pályázatos kifizetésekkel veri a mellét, holott a három éve indult előző pályázat nyertesei közül kevesebb mint minden tizedik jutott hozzá a támogatáshoz.
Nagy ígéret az ipari kender, erős rostját és belső fás részét felhasználva könnyen készülhetnek karbonnegatív, egészséges, fenntartható épületek. A fenntartható jó gyakorlatokat támogató, a holland nagykövetség által alapított Tulipán-díj különdíjasa is egy kenderépítéssel foglalkozó hazai vállalkozás lett. Interjú Horesnyi Bélával, a Café Plusz Kft. ügyvezetőjével.
Mi történik, ha a környezeti tanácsadók megelégelik az elméletet, és saját kezükbe veszik az építkezést? A Holland Nagykövetség által alapított Tulipán-díj a Fenntarthatóságért első díjazottja szerint számít az építési anyag, de fontos a hozzáállás is: ők holisztikusan, és egyszerre különböző szerepekben – befektetőként, tervezőként, kivitelezőként és felhasználóként – tartják szem előtt a fenntarthatóságot. Az Equinox International társalapítója, Bakos Noémi és a cég egyik projektvezetőjéve, Lapinskas Lilla interjúnkban arról mesélnek, hogyan lesz egy épület valóban holisztikus, miért fontos a szétszerelhetőség, és hogyan lehet karbonsemleges házakat építeni CLT-ből és minőségi faszerkezetekből.
Fákat fognak kivágni egy több mint száz éve telepített fasorban Rómaifürdőn. Első pillantásra erejük teljében lévő, virágzó gesztenyefákra is kikerültek az ítéletnek is beillő fadiagnosztikai adatlapok. Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint hiába hibáztatják sokan a kezelő Főkertet, a fák eleve megsínylik az egyre városiasabb létet, és mindennek a tetejében jön a klímaváltozás is.
Lezárult az Otthonfelújítási Program tervezetének társadalmi egyeztetése, több százan fűztek hozzá véleményt.
Bár nem lehet kizárni, hogy a klímaváltozás miatt enyhébb telek után több lesz a kullancs, nem ez a fő probléma. Sokkal inkább az, hogy egyre szélesebb időintervallumban találkozhatunk a betegségeket terjesztő vérszívó parazitákkal, ráadásul újabb, további veszélyes kórokozókat is terjeszteni képes fajok jelennek meg.
Ami a Pilis, és talán Magyarország legismertebb természeti látványosságával, a Rám-szakadékkal történt, az ékes példája annak, hogy a klímaváltozás mennyire nem csak az élő, de az élettelen környezetre is hatással van. A szurdok lezárását eredményező sziklaomlás hátterében az időjárási szélsőségek és az emberi jelenlét is ott van, ami miatt azt is felül kell vizsgálni, hogyan látogathatjuk.
Túl sok volt az alma, nem fogy az almabor, eladnák a 140 focipályányi földet. Több ezer almafa bánta.
Finomítottak az eddig ismert feltételeken, így már a legmagasabb jövedelmű járásokban is hozzá lehet jutni a legmagasabb vissza nem térítendő támogatáshoz, ha az igénylő keresete alacsony. Sőt, esetükben akár a 3,8 millió forintot is elérheti a támogatás összege, ha a felújítással sikerül 40 százalék fölé tornászni az energiamegtakarítást. A tervezet társadalmi egyeztetésére kevesebb mint két hét jut.
Kevesebb méz és gyümölcs, elszálló lepkék, versenyző virágok, virágos mezők nélküli Pilis, elhervadó ökoszisztémák. Mire számíthatunk, ha eltűnnek a méhlegelők?
Veszprém kezdte, de Budapesten lett ügy a méhlegelőkből. Van, ahol beporzó hadművelet, másutt fenntartható gyepgazdálkodás, vagy épp a szerény zöld folyosó névre hallgatnak a vadvirágos programok, amiket a beporzó rovarok kedvére a sokszínűbb ökoszisztémák érdekében indítottak Veszprémtől, Székesfehérváron át Budapestig.
Az akkor megfogalmazott javaslat ma is megállja a helyét, sőt, ha úgy tetszik több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy központi programokkal támogassuk a beporzókat, immár a városokban is. Kis méhlegelő-történelem a múzsák ókori lakhelyétől a vadvirágos városokig. Összeállításunkból kiderül az is, merre keressük a méhlegelőket, ha virág- és rovarnézőbe mennénk.
