Túl nagy a terület a mostani hallgatószámhoz, racionalizálni, és az így felszabaduló források révén fejleszteni kell az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti campusát. A Budai Arborétum területe viszont sérthetetlen Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Szó szerint dobozon kívül gondolkodott Béres Gyógyszergyár Zrt., és átalakította a csomagolástechnikáját, melynek eredményeképp nemcsak jelentős szén-dioxidot, hanem komoly költségeket is megspórol. A fejlesztést a teljes ellátási láncra kiterjesztette, el is nyerte vele a Holland Nagykövetség Tulipán Díját a Fenntarthatóságért. Interjú az ellátási láncért felelős igazgatóval, Kellner Máriával.
Egész országrészek maradhatnak ki a szélenergiás fejlesztésekből az október elején kiadott friss építési szabályozás nyomán, de ez még mindig jobb, mint a korábbi teljes tiltás. Bár a kormány továbbra sem mer nagy lenni a szélenergiában, készül már az a felmérés, amely szerint az ország 1-2 százaléka is elég annyi szélturbinához, ami megoldást jelenthet az időjárásfüggő megújuló energiatermeléssel járó problémák zömére. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője elmagyarázza, hogyan.
Hatalmas potenciál rejlik az agroszolárban, vagyis a mezőgazdasági termelés és a megújuló energiatermelés kombinálásában. Magyarországon, bár az adottságok kitűnőek, még nincs ilyen projekt, akad viszont a szomszédban és távolabb egyaránt.
Jövőre minden akadály elhárul a bruttó elszámolási rendszerben lévő háztartási napelemesek elől, hogy a hivatalos átvételi árnál jellemzően magasabb piaci áron adják el a többlettermelésüket. Az első szolgálató már megjelent, bár több kétséget is felhoztak az ajánlattal kapcsolatban. Van már engedélyük? Fogják tudni menetrendezni a teljesítményt? Mennyire biztos a jelenlegihez képest háromszoros átvételi ár? Egyáltalán mikor indulhat a szolgáltatás? A PentaSun alapítója válaszol.
A hivatalos átvételi ár “akár háromszorosát” kínálva igyekszik háztartási napelemes ügyfeleket szerezni egy vállalkozás. A PentaSun Magyarországon elsőként kínál aggregátori szolgáltatást a bruttó elszámolásban lévő háztartásoknak, ám egyelőre korainak tűnik az ígéret. Az ilyen szolgáltatás részletes szabályai még nincsenek kidolgozva, sok a kétség a technológiai háttérrel és a háromszoros átvételi árral kapcsolatban is.
A Mexikói-öböl túlmelegedett vize az évszázad leghevesebb viharává pörgette fel hétfőn a Miltont, amely magyar idő szerint csütörtökre virradóra 200 kilométer per órás széllel érkezett meg Floridába. Mitől pörgött fel ilyen gyorsan és miért lett ilyen brutálisan erős ez a vihar?
Már 13 évesen ’56-os menekült lett, de a vízkezelésben alkotott forradalmit. Vízszűrő membránja iparági standarddá vált, kétszer épített fel globálisan meghatározó céget a környezetvédelmi iparágban. Két hullámban tért vissza Magyarországra beruházásokkal.
Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.
Nem értik, mire fel kell mindenestül betiltani az erkélynapelemeket a friss építési szabályozásban, amelynek több, a napelemeket korlátozó pontját is túlzónak tartják napelemes ágazati forrásaink. A rendelettervezet előkészítése, elfogadásának módja, a társadalmi egyeztetés hiánya felháborította a szakmai szervezeteket is, amelyek szinte az utolsó pillanatban, véletlenül szereztek róla tudomást.
Bár hűvösebb idők jönnek, még van esély arra, hogy az árvíz levonulta után megint több legyen a szúnyog. A gyérítésük ugyanakkor sok kérdést felvet. Például azt, hogy miért nem tudunk leszakadni a kémiai módszerről, ami ártalmatlan rovarokra is veszélyes, miközben a csípőszúnyogok ellenállókká válnak rá. Rovarásszal eredtünk a vérszívók nyomába.
Megszavazták a farkas fokozott védettségének fellazítását célzó bizottsági javaslatot az uniós tagállamok. A héten voksolnak róla az illetékes miniszterek is, és ha rábólintanak, akár már decemberben átírhatják a Berni Egyezményt.
Takarmánnyal csábítják a magasabban fekvő száraz területekre a vadat a Gemenci erdőben dunai árhullám elől. A vadmentő dombok menedékek, ahol a bőgő szarvasbikák is félreteszik ellentéteiket, és frissítőpontként is szolgálnak a szárazra igyekvő vadnak. Ha azonban valaki megzavarja itt őket, annak súlyos következményei lehetnek. Vajon gyorsabban mászik ki az erdészeti pickup a dágványból, mint ahogy a Duna vize érkezik? Vadmentésriport Európa legnagyobb ártéri ligeterdejéből.
Bár a Boris ciklon extrém esőket hozott a környező országok területére, Magyarországon a folyókon érkező rekordközeli árhullámtól eltekintve nem volt annyira kiugróan nagy a csapadékmennyiség. Mégis az, hogy most esett és ennyi, egy viszonylag friss, a megszokottól eltérő időjárási mintázat, amihez hasonlóra egyre gyakrabban számíthatunk, és ez nem jó hír.
Aszályügyben szerveztek bizottsági ülést a leapadt Tisza medrében Nagykörűnél szerdára. Sem a meghívott miniszterek, sem a kormánypárti tagok nem mentek el, pedig a szervezők olcsó és fenntartható megoldásokat mutattak volna nekik a lassan elsivatagosodó Alföld megmentésére, az aszálykárok enyhítésére, megelőzésére.
Duplájára nőhet a négyszáz lelkes balatoni település lakossága, ha megépül egy 140 lakásos lakópark, amelyről véletlenül szereztek tudomást a helyiek.
Úgy tűnik, az utasok megszokták a vasúti közlekedéssel járó fennakadásokat, legalábbis ez derült ki hétfő délelőtt Rákoson. A külvárosi állomás fontos csomóponttá vált, miután a baleset miatt lezárt Keleti pályaudvarra igyekvők itt szállhatnak át a pótlóbuszokra. A beszámolók szerint reggel volt egy kis káosz, de délelőtt már olajozottan ment az átszállás.
Miközben mind több szó esik a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának visszafogásáról, egyre többen ébrednek rá, hogy baj van a rendszeresen szántott termőtalajjal is. Van, aki megoldást is kínál, amivel a talaj is megóvható és szén-dioxid is megköthető. A talajmegújító gyakorlatok azonban még csak lassan vernek gyökeret itthon, pedig a Nyugat-Dunántúlon már támogatói program is létezik a terjesztésére egy élelmiszeripari multinak köszönhetően. Míg az üzemi művelésű szójatáblában sekélyen senyvednek a szójagyökerek, a szántásmentes parcellán tenyésző árpa a gilisztacsatornákon a talaj mélyéből is szívhatja a tápanyagokat, és ennek megannyi házi kedvenc kutya és macska is örülhet világszerte.
Máshol is döcögve indult a kötelező visszaváltási rendszer, de lassan mindenki rutint szerez a repontos automaták használatában és üzemeltetésében. Már tudják, mi okozta a banki utalások csúszását, mitől álltak le sokszor a gépek, miért nem ismerték fel egyes 50 forintos palackokat, és milyen arányban próbáltak trükközni a rafkós visszaváltók. Bakos Dáviddal, a visszaváltó-automatákat gyártó norvég TOMRA magyarországi ügyvezetőjével pillantottunk be a sokat szidott rendszer kulisszái mögé és elemeztük az indulás tapasztalatait.
