Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.
Áttörésként értékelték többen, amikor az ENSZ-tagállamok megállapodtak a nemzetközi szervezet égisze alatt létrehozandó globális karbonpiac felállításáról a COP29-en, a bakui klímacsúcs első napján. Támogatói szerint ezzel a kibocsátás-kereskedelem aranyszabályát sikerült lefektetni, ami révén milliárdos nagyságrendű források szabadulhatnak fel a fejlődő világ számára kibocsátás-csökkentő projektekre.
A rendszer lényege, hogyha a gazdagabb országok gazdasági szereplői szegényebb országokban kibocsátást csökkentő projekteket finanszíroznak, akkor kreditekhez jutnak, amivel papíron csökkenthetik saját kibocsátásukat. Ezáltal a remények szerint érdekeltek lesznek abban, hogy olyan területeken is beruházzanak, ahol másképp nemigen lehetne előrelépni a kibocsátás elleni küzdelemben.
A rendszer kialakítása már korábban is felmerült, de elakadt a hitelesség kérdésén, illetve azon, hogy miként lehet bebiztosítani, hogy az így finanszírozott projektek valós kibocsátás-csökkentés érjenek el, és hogy ezt hogyan ellenőrizzék.
A küldöttek következő feladata az lesz, hogy a kétoldalú kredit-kereskedelem keretrendszerét is elfogadják. Becslések szerint a vevők és az eladók hatékony összekötésével éves szinten 250 milliárd dollárral csökkenhetnek a nemzeti klímavállalások teljesítésének költségei.
A klímavédelemért küzdő civilek mégis fanyalognak: nehezményezik, hogy egy háttéralkuval rúgták be az eseményt – ami nem éppen az átláthatóságot jelzi –, másrészt úgy látják, továbbra is sok a kétség az új szabályok körül – derül ki a Bloomberg tudósításából.
Pedig ezekkel az intézkedésekkel kellene minél előbb visszafogni a káros gázok kibocsátását, hogy egyáltalán esély legyen arra, hogy csökkenjen a különbség, ami az országok 2030-ra szóló vállalásai és a Párizsi megállapodásban lefektetett célok között jelenleg látható.
A Climate Action Tracker legfrissebb jelentése szerint 2021 óta nem történt előrelépés a területen, és ha nem történik drasztikus változás, a jelenleg érvényben lévő intézkedések kevesek lesznek ahhoz, hogy sikerüljön 1,5 fokon tartani a globális felmelegedés mértékét. A Climate Action Tracker adatait nézve igencsak fájhat a fejünk:
Ezek azonban csak medián becslések, a legutolsó esetben akár 2,5 és 2,9 fok között is lehet a szórás, magyarán nem fogjuk tudni elkerülni a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait. Pedig már a mostani szélsőséges időjárási jelenségek is több mint elégnek tűnnek: elég csak az utóbbi napok spanyolországi özönvizeire vagy közelebb az idei súlyosan aszályos nyárra, majd a nálunk is komoly árvizet okozó Boris ciklonra gondolni.
Hiába döntöget rekordokat a megújuló energiatermelés és az e-járművek fejlesztése, hiába fektetnek kétszer akkora összeget a tiszta energiába, mint a fosszilisba, és növekszik gyorsan a tiszta gyártási kapacitás, a fosszilis tüzelőanyag-támogatások minden korábbinál magasabban állnak: 2021-22 között megnégyszereződött az ezek használatát meghosszabbító projektekbe áramló pénzmennyiség – jegyzik meg a jelentésben.
Nem csoda hát, hogy idén vélhetően minden korábbi rekordot megdönt a káros gázok kibocsátása: a várható 37,4 milliárd tonnás érték 0,8 százalékkal magasabb a tavalyinál, derül ki a Global Carbon Project friss jelentéséből.
Ráadásul a fenti értékhez még nem is számolták hozzá a Föld használatából – például erdők kiirtása – eredő további 4,2 milliárd tonnányi levegőbe kerülő szén-dioxidot. A Exeteri Egyetem kutatóinak vezetésével évente összeállított jelentésben összeszedték, miként nőtt az egyes tüzelőanyagokból származó kibocsátás (zárójelben arányuk a globális kibocsátásban):
Az országokat nézve pedig miközben
Mindezzel a légkörben jelen lévő szén-dioxid mennyisége immár 52 százalékkal haladja meg az iparosodás előtti szintet idén.
A kutatók azt is megállapították, hogy már évek óta túllépjük a 1,5 fokos felmelegedés tartásához szükséges elméleti éves kibocsátási limitet, és a jelenlegi kibocsátási szinttel számolva
50 százalék az esélye annak, hogy a felmelegedés mértéke hat éven belül meghaladja a 1,5 fokot.
Kérdés, sikerül-e érdemi eredményre jutni a klímacsúcson amely sorozatban a harmadik, amit egy autokrata államban, és a sorozatban a második, amit egy olajállamban tartanak. A résztvevők között pedig jó 70 százalékkal több fosszilis lobbista van (1773 fő), mint ahány küldöttet a leginkább klímaérzékeny országok delegáltak (1033 fő) – hívta fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amelynek munkatársa maga is részt vett a bakui tárgyalások helyszínén szervezett ezzel kapcsolatos demonstráción.
A Kick Big Polluters Out (KBPO) koalíció jelentése szerint
A KBPO a fosszilis tüzelőanyag-ipar túlzott jelenlétének tudja be, hogy évek óta nem történt érdemi előrelépés a klímacsúcsokon. Farkas Dorka, az MTVSZ munkatársa szerint évek óta hiába sürgetik az ENSZ-t, hogy világos összeférhetetlenségi szabályokat vezessen be, és biztosítsa, hogy a valódi éghajlati igazságosságot szolgálják a klímatárgyalások. Az AFP az Oil Change International aktivistáját idézte, David Tong csak annyit mondott:
Olyan, mintha a dohányipari lobbisták lepnének el egy tüdőrákról szóló konferenciát.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?