A karbonvám bevezetésével szorítja rá az EU a vállalatokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az új rendszer elindítása egyelőre lassan halad, a magyarországi cégek még csak ismerkednek vele.
Könnyebb lehet majd kilövési engedélyt kérni a farkasokra, miután levették a szigorúan védett fajok listájáról. Ez persze nem lesz kötelező mindenkinek, az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy továbbra is jobban védik a nagyragadozót. A lépést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, akinek két éve tépte szét a póniját egy vad.
Kedden dönthet a Berni egyezmény állandó bizottsága a farkasok védelmének felpuhításáról. Természetvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy kilövésük könnyítése álmegoldás, ami könnyen visszaüthet. A farkasok szempontjából várhatóan kedvezőtlen döntés azonban nem jelent azonnali mészárlást. Aki akarja, továbbra is szigorúan védheti, de a lépés könnyen lehet rossz precedens az uniós természetvédelem jövőjét nézve.
Megháromszorozták az eddigi éves klímatámogatást a gazdag államok, ami reményre adhatna okot. Kár, hogy sokkal többre lenne szükség és sokkal gyorsabban, miközben a korábbi hasonló támogatás is gyötrelmesen sokat csúszott, a klímaváltozás pedig nem vár.
Március második felében csenghet először piaci áron a kassza a bruttó elszámolásba kerülő, élelmesebb háztartási napelemeseknél. Már biztosnak tűnik, hogy az első aggregátor február elejével elindítja szolgáltatását, amivel azokat a (nem csak) lakossági kis napelemeseket célozza, akik egyre nagyobb számban esnek ki a nagyon kedvező szaldó elszámolásból. Nagy átalakulás indulhat a lakossági áramszolgáltatásban, és lehetnek még meglepetések.
Új, háromszintes üzletet nyitott a Müller drogérialánc Budapesten, a Váci utcában. A közel 3000 négyzetméteres helyiséget maga a német alapító adta át az egykori Fontana Ház helyén. Az új épületnek új neve is lett, ahol a drogériában árult bébiételek és luxusparfümök mellett luxuslakásokat is kínálnak, budai panorámával.
Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.
A gyógyszeriparnak van egy olyan speciális ágazata, amelynek sokszorosan pozitív hatása lehetne a magyar gazdaságra, mégsem kezelik kiemelten. A klinikai vizsgálatoknak komoly hagyományaik vannak, jelentős tőkemágnes, exportlehetőség, és komoly tényező lehet a versenyképességben, mégis elbuktuk a versenyelőnyünket az utóbbi években. Vannak ötletek a javításra, és bár a kormány nyitott rá, jobb lenne, ha sietne, mert nagyon jönnek fel Keleten.
A rezsicsökkentéssel elaltatott passzív energiafogyasztók hazájából nézve furcsa látvány Németország, ahol az energiaszektor főszereplői között egyre nagyobb részt követelnek maguknak a hétköznapi polgárok.
Túl nagy a terület a mostani hallgatószámhoz, racionalizálni, és az így felszabaduló források révén fejleszteni kell az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti campusát. A Budai Arborétum területe viszont sérthetetlen Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Szó szerint dobozon kívül gondolkodott Béres Gyógyszergyár Zrt., és átalakította a csomagolástechnikáját, melynek eredményeképp nemcsak jelentős szén-dioxidot, hanem komoly költségeket is megspórol. A fejlesztést a teljes ellátási láncra kiterjesztette, el is nyerte vele a Holland Nagykövetség Tulipán Díját a Fenntarthatóságért. Interjú az ellátási láncért felelős igazgatóval, Kellner Máriával.
Egész országrészek maradhatnak ki a szélenergiás fejlesztésekből az október elején kiadott friss építési szabályozás nyomán, de ez még mindig jobb, mint a korábbi teljes tiltás. Bár a kormány továbbra sem mer nagy lenni a szélenergiában, készül már az a felmérés, amely szerint az ország 1-2 százaléka is elég annyi szélturbinához, ami megoldást jelenthet az időjárásfüggő megújuló energiatermeléssel járó problémák zömére. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője elmagyarázza, hogyan.
Hatalmas potenciál rejlik az agroszolárban, vagyis a mezőgazdasági termelés és a megújuló energiatermelés kombinálásában. Magyarországon, bár az adottságok kitűnőek, még nincs ilyen projekt, akad viszont a szomszédban és távolabb egyaránt.
Jövőre minden akadály elhárul a bruttó elszámolási rendszerben lévő háztartási napelemesek elől, hogy a hivatalos átvételi árnál jellemzően magasabb piaci áron adják el a többlettermelésüket. Az első szolgálató már megjelent, bár több kétséget is felhoztak az ajánlattal kapcsolatban. Van már engedélyük? Fogják tudni menetrendezni a teljesítményt? Mennyire biztos a jelenlegihez képest háromszoros átvételi ár? Egyáltalán mikor indulhat a szolgáltatás? A PentaSun alapítója válaszol.
A hivatalos átvételi ár “akár háromszorosát” kínálva igyekszik háztartási napelemes ügyfeleket szerezni egy vállalkozás. A PentaSun Magyarországon elsőként kínál aggregátori szolgáltatást a bruttó elszámolásban lévő háztartásoknak, ám egyelőre korainak tűnik az ígéret. Az ilyen szolgáltatás részletes szabályai még nincsenek kidolgozva, sok a kétség a technológiai háttérrel és a háromszoros átvételi árral kapcsolatban is.
A Mexikói-öböl túlmelegedett vize az évszázad leghevesebb viharává pörgette fel hétfőn a Miltont, amely magyar idő szerint csütörtökre virradóra 200 kilométer per órás széllel érkezett meg Floridába. Mitől pörgött fel ilyen gyorsan és miért lett ilyen brutálisan erős ez a vihar?
Már 13 évesen ’56-os menekült lett, de a vízkezelésben alkotott forradalmit. Vízszűrő membránja iparági standarddá vált, kétszer épített fel globálisan meghatározó céget a környezetvédelmi iparágban. Két hullámban tért vissza Magyarországra beruházásokkal.
Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.
Nem értik, mire fel kell mindenestül betiltani az erkélynapelemeket a friss építési szabályozásban, amelynek több, a napelemeket korlátozó pontját is túlzónak tartják napelemes ágazati forrásaink. A rendelettervezet előkészítése, elfogadásának módja, a társadalmi egyeztetés hiánya felháborította a szakmai szervezeteket is, amelyek szinte az utolsó pillanatban, véletlenül szereztek róla tudomást.
