Ballai Vince

Ballai Vince
Óriási csata dúl a magyar földeken és bár éppen kezdünk jól állni, tavasszal jöhet a következő felvonás
 

Óriási csata dúl a magyar földeken és bár éppen kezdünk jól állni, tavasszal jöhet a következő felvonás

Pocokinvázió miatt verték félre a harangokat a gazdák az elmúlt hetekben, a Nébih rendkívüli intézkedést is hozott, hogy felvehessék a harcot a rendkívüli módon elszaporodott, sokaknál milliós károkat okozó falánk kisemlősökkel. Pedig a pockok elszaporodása nem meglepetés: ha kedvező az időjárás, erre lehet számítani. Lennének hatékony módszerek a megelőzésre, de túl sokan szaladnak ilyenkor a gazdaboltok méregpolcaihoz, pedig a megoldás ott hever a kertvégében félredobott lécek között.


Januárban jön az új napelemes pályázat, ám vélhetően sokan csalódottak lesznek
 

Januárban jön az új napelemes pályázat, ám vélhetően sokan csalódottak lesznek

Napenergia plusz program néven indul jövő év elején az új, a háztartások napelemes energiatermelését támogató pályázat. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy ez mennyiben járul hozzá az ország kibocsátás-csökkentési céljainak eléréséhez, és hogy mire számíthatunk az eddigi tapasztalatok alapján. Egy biztos, a kezdeményezés jó, lesz, akin segít, de mind minőségben, mind mennyiségben többre lenne szükség.


Meglepő részletre bukkantunk a napelemes pályázatokban, tovább ugorhat a jelentkezők száma
 

Meglepő részletre bukkantunk a napelemes pályázatokban, tovább ugorhat a jelentkezők száma

A háztartások, de a telepítők is alig várják az elmúlt hetekben belengetett, január elsejével induló, de még tervezési fázisban lévő új napelemes-energiatárolós állami pályázatot. Ha a 65 százalékos állami támogatás a teljes rendszerre vonatkozik, akkor gyakorlatilag ingyen akkumulátorhoz juthat mind a várhatóan 20 ezer nyertes. Ez azonban még nem teljesen egyértelmű, ahogy más tisztázatlan kérdések is vannak, például, hogy miért kellene szigorúan lekorlátozni a támogatható napelemes/akkumulátoros kapacitások mértékét.


Újra otthont teremtenek az egyik legritkább nagymacskának a szaúdiak – egy magyar szakember is dolgozik rajta
 

Újra otthont teremtenek az egyik legritkább nagymacskának a szaúdiak – egy magyar szakember is dolgozik rajta

Szaúdi-Arábia nagy ambícióval igyekszik differenciálni alapvetően olajkitermelésen és -értékesítésen alapuló gazdaságát. Számtalan nagyívű program is indult ennek jegyében, legyen szó futurisztikus megavárosról, focibizniszről, vagy épp a turisztikai vonzerő növeléséről. Utóbbi körébe tartozik az az eddig példátlan természetvédelmi rekonstrukciós program, amivel egy csúcsragadozót telepítenének vissza ősi élőhelyére. A párducformák eme különleges alfaja élőhelyének helyreállítása már-már bolygóépítéshez hasonlítható összetett feladat, amiből egy magyar természetvédelmi szakember is kiveszi a részét. Interjú Patkó Lászlóval, akit a WWF Magyarország Nagyragadozók programja éléről szipkázott el az a szaúdi királyi bizottság, amelyik az arab leopárd visszatelepítésén dolgozik.



Hetekkel ezelőtt életbe lépett az uniós karbonvám, de a kormány csak most kapott észbe
 

Hetekkel ezelőtt életbe lépett az uniós karbonvám, de a kormány csak most kapott észbe

Már harmadik hete, hogy elindult az uniós karbonvám próbaidőszaka, ám továbbra is anomáliák kísérik ezt az intézkedést, amellyel megakadályoznák a szén-dioxid-intenzív ipari tevékenység harmadik országba települését, vagyis a karbonszivárgást. Ugyan fizetni még évekig nem kell a karbonvámot, adminisztrálni már igen. Ez viszont, úgy tűnik, nem csak a számos érintett vállalkozást, de az illetékes hivatalokat is felkészületlenül érte, a kormány is csak pár napja bocsátotta társadalmi egyeztetésre a hazai végrehajtásáról szóló törvény tervezetét.


Budapest egyik eltűnt szigete, amiből mégiscsak több maradt, mint egy szép emlék – kerületmustra a Palotai-szigeten
 

Budapest egyik eltűnt szigete, amiből mégiscsak több maradt, mint egy szép emlék – kerületmustra a Palotai-szigeten

Újpestnek egykor saját szigete és Duna-ága volt élénk vízisportélettel és vizítúrázó-paradicsommal, amiből mára nem sok maradt. Ami mégis, az viszont megér egy kirándulást: Budapest egyetlen bejárható ártéri erdeje, egy romjaiban is impozáns strand, kajakosok, kenusok és a szennyvíztisztító, ahol egykor a vörös szőnyeget is emelgette a szennyvíz. Séta a Palotai-szigeten és a Duna egykori medrében.


Térkövezett
 

Térkövezett "nádkoronasétány" terve borzolja a kedélyeket Örvényesen

A helyiek a természeti értékeket féltik, és nem erősíti a bizalmat, hogy az önkormányzat nem igazán kommunikált róla, pedig már 2021-ben pályázott a fejlesztésre. Bár kósza pletykák voltak, sokan csak most, szeptember elején szembesültek azzal, hogy móló és sétány épül a parti zöldterületen, amikorra viszont már a közbeszerzési eljárást is lezavarták, és hamarosan indul a kivitelezés is.



Még nem látni milyen lesz az új napelemes elszámolás, de mutatunk a kormánynak egy jó példát
 

Még nem látni milyen lesz az új napelemes elszámolás, de mutatunk a kormánynak egy jó példát

A nagy felháborodás és "a Fidesz-frakció közbelépése" nyomán az eredeti szándék ellenére mégis megtartja az éves szaldóelszámolást a kormány a meglévő háztartási napelemes rendszereknél. Az újak azonban már mind bruttó elszámolásba kerülnek majd, bár ennek részletei még homályosak, és van, aki attól tart, hogy kevésbé fognak megtérülni a beruházások. Az energiaügyi minisztérium szerint úgy alakítják majd, hogy továbbra is megérje ilyet telepíteni. Erre lenne is jó példa: Lengyelországé, de van egy óriási különbség: ott nem volt rezsicsökkentés.




Most akkor megéri-e egyáltalán napelemet telepíteni a háztetőnkre? A kormány szerint igen, elmagyarázzuk, miért
 

Most akkor megéri-e egyáltalán napelemet telepíteni a háztetőnkre? A kormány szerint igen, elmagyarázzuk, miért

Éles kritikákat váltott ki a háztartási napelemes rendszerek elszámolásának átalakítását érintő kormányzati terv. Van, aki attól tart, hogy nem éri majd meg megújulókba fektetni a családoknak, hiszen a napelemes otthonok gazdái jövőre végleg búcsút mondhatnak a nullás éves számláknak. A kormányzat azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy lesz még finomhangolás és igenis meg fogja érni, de azt még nem árulták el, pontosan hogyan.


Évi 100 ezer tonna katódpor, egy terawattórányi áram, lakótelep a dolgozóknak – elmondták, milyen gyárat terveznek a kínaiak Ácsra
 

Évi 100 ezer tonna katódpor, egy terawattórányi áram, lakótelep a dolgozóknak – elmondták, milyen gyárat terveznek a kínaiak Ácsra

Évi egy terawattnyi energiát felhasználva termelne 900 dolgozó évi 100 ezer tonna katódport az Ács mellé tervezett kínai hátterű katódgyárban. A Bamo Technology vezetése a Magyarországon megjelenő kínai akkumulátoripari szereplők közül elsőként állt ki újságírók elé, hogy részletezze a sok indulatot kiváltó, több mint 530 milliárd forintos beruházást. Mennyi energia kell a katódgyártáshoz? Hogy szállítják az alapanyagot és a végterméket? Honnan lesz munkaerő, és hol laknak majd? Mennyit hoz a konyhára? Itt vannak a válaszok.


Nem ússzuk meg, hogy tovább füstöljön a mátrai lignit, de a kormány sem azt, hogy Brüsszelnél kuncsorogjon emiatt
 

Nem ússzuk meg, hogy tovább füstöljön a mátrai lignit, de a kormány sem azt, hogy Brüsszelnél kuncsorogjon emiatt

Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.



Miért intő jel a paksi bővítésnél, hogy egyre többször kell a hőség miatt letekerni Paks I-et?
 

Miért intő jel a paksi bővítésnél, hogy egyre többször kell a hőség miatt letekerni Paks I-et?

Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.



Fenntarthatósági díjjal készül a nagykövet, akinél otthon a biciklik is nevet kaptak
 

Fenntarthatósági díjjal készül a nagykövet, akinél otthon a biciklik is nevet kaptak

Hollandia a fenntarthatóság élharcosa, amit az országhoz kapcsolódó jól ismert jelképek is magukban hordoznak. Tapasztalataikat szívesen meg is osztják partnereikkel, a Budapesti Holland Nagykövetség fenntarthatósági díjat alapított, aminek jegyében idén első alkalommal bronztulipánnal díjazzák a körforgásos építészet és építőipar területén meglévő jó gyakorlatokat. Désirée Bonis nagykövet a díjról, a holland sikerek hátteréről és a fenntarthatóság útján a mezőgazdaságban és az építőiparban még előttük álló kihívásokról is beszélt a HVG-nek. De hogy jönnek ide az elkeresztelt kerékpárok, és mi köze az egészhez a polder-modellnek?


Most tényleg egy széttépett, pedigrés póni miatt fordulna rá a farkasokra Brüsszel?
 

Most tényleg egy széttépett, pedigrés póni miatt fordulna rá a farkasokra Brüsszel?

Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.