A módja gyomorforgató, az irány elkeserítő – kiakadtak a napelemesek az újabb tiltásokra
Nem értik, mire fel kell mindenestül betiltani az erkélynapelemeket a friss építési szabályozásban, amelynek több, a napelemeket korlátozó pontját is túlzónak tartják napelemes ágazati forrásaink. A rendelettervezet előkészítése, elfogadásának módja, a társadalmi egyeztetés hiánya felháborította a szakmai szervezeteket is, amelyek szinte az utolsó pillanatban, véletlenül szereztek róla tudomást.
Sommás véleményt fogalmazott meg egyik napelemes iparági forrásunk, amikor a Magyar Közlönyben hétfő éjjel közzétett, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet napelemekkel kapcsolatos rendelkezéseiről kérdeztük. A Építési és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott, az 1995-ös hasonló szabályozást teljes mértékben felváltó, terjedelmes, 138 paragrafusból álló rendelet 43. paragrafusának nyolc pontja ugyanis több, a napelemek telepítésével kapcsolatos korlátozást is előírna jövő január 1-vel, így például
- betiltanák az erkélynapelemeket,
- korlátoznák a parkolóhelyek fölé telepíthető napelemes borítás mértékét,
- gazdasági besorolású területeken nem engedélyeznék a napelemek földre telepítését.
A módja gyomorforgató, az irány elkeserítő – mondta forrásunk, és nincs egyedül a véleményével. A lépés váratlanul érte és elbizonytalanította a napelemes ágazatot, azt a részét biztosan, amelyik nem a közvetlenül hálózatra termelő nagy ipari naperőművek telepítésével foglalkozik. Ezeknek a cégeknek olyan háztartások vagy kisebb-nagyobb vállalkozások az ügyfeleik, amelyek áramfogyasztásukat vagy annak egy részét termelnék meg saját napelemmel, hogy csökkentsék energiaköltségeiket és szén-dioxid-lábnyomukat.
Iparági forrásaink úgy ítélik: a rendeletben foglalt korlátozásokkal ellehetetlenülnek a vállalkozások, különösen, hogy már a 2021-es lakossági napelemes pályázat több sebből vérző lebonyolítása is negatívan érintette őket. Ráadásul közben potenciális ügyfélkörüket megcsappantotta a 2022 őszétől egészen idén év elejéig (sőt egyes országrészekben még jelenleg is) életben lévő hálózati csatlakozási tilalom, illetve a háztartási napelemes rendszerek szaldó elszámolásának kivezetése és a bruttó elszámolásban az általuk hálózatba betáplált áramért megajánlott, mindössze 5 forintos kilowattóránkénti átvételi díj.
Az ágazat aggodalmairól korábban már mások is beszámoltak:
Kivitelező forrásaink borúlátók. Azt mondják, megrendeléseket szinte csak a lakossági napelemes pályázatok útján kapnak, de „ezek jövőre kifutnak, utána a nihil”. Az újabb építési szabályok közben „még a lehetőség szikrájának a csíráját is magjában nyírják ki, hogy legyen 50 vagy akár csak 30 cég az országban, ami képes napelemes rendszereket kivitelezni”.
Lázárék nem keresték a szakmát
Amikor napelemes szakmai szövetségeknél is érdeklődtünk a rendelettel kapcsolatban, interjúalanyaink csak széttárták a kezüket: meglepetésként érte őket, velük senki sem egyeztetett a Lázár János miniszter vezette ÉKM részéről. Még csak értesítést sem kaptak arról, amikor a bevezetése előtt szűk egyhetes társadalmi egyeztetésre közzétették a jogszabályt szeptember 23-án az erre szolgáló kormányzati honlapon. Csak napokkal később, véletlenül szereztek tudomást a tervezetről, de hiába próbálták kapkodva elemezni a tartalmát, javaslatokat megfogalmazni és beküldeni. A szabályozás az eredeti tervekhez képest csak kismértékben változott, mielőtt a társadalmi egyeztetésre adott határidő utolsó napján, hétfőn megjelent volna a Magyar Közlönyben Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával.