Ami a Pilis, és talán Magyarország legismertebb természeti látványosságával, a Rám-szakadékkal történt, az ékes példája annak, hogy a klímaváltozás mennyire nem csak az élő, de az élettelen környezetre is hatással van. A szurdok lezárását eredményező sziklaomlás hátterében az időjárási szélsőségek és az emberi jelenlét is ott van, ami miatt azt is felül kell vizsgálni, hogyan látogathatjuk.
Túl sok volt az alma, nem fogy az almabor, eladnák a 140 focipályányi földet. Több ezer almafa bánta.
Finomítottak az eddig ismert feltételeken, így már a legmagasabb jövedelmű járásokban is hozzá lehet jutni a legmagasabb vissza nem térítendő támogatáshoz, ha az igénylő keresete alacsony. Sőt, esetükben akár a 3,8 millió forintot is elérheti a támogatás összege, ha a felújítással sikerül 40 százalék fölé tornászni az energiamegtakarítást. A tervezet társadalmi egyeztetésére kevesebb mint két hét jut.
Kevesebb méz és gyümölcs, elszálló lepkék, versenyző virágok, virágos mezők nélküli Pilis, elhervadó ökoszisztémák. Mire számíthatunk, ha eltűnnek a méhlegelők?
Veszprém kezdte, de Budapesten lett ügy a méhlegelőkből. Van, ahol beporzó hadművelet, másutt fenntartható gyepgazdálkodás, vagy épp a szerény zöld folyosó névre hallgatnak a vadvirágos programok, amiket a beporzó rovarok kedvére a sokszínűbb ökoszisztémák érdekében indítottak Veszprémtől, Székesfehérváron át Budapestig.
Az akkor megfogalmazott javaslat ma is megállja a helyét, sőt, ha úgy tetszik több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy központi programokkal támogassuk a beporzókat, immár a városokban is. Kis méhlegelő-történelem a múzsák ókori lakhelyétől a vadvirágos városokig. Összeállításunkból kiderül az is, merre keressük a méhlegelőket, ha virág- és rovarnézőbe mennénk.
A tél végi és kora tavaszi nyár után visszatért a megszokott áprilisi idő, de hiába esett, ez nem tudja érdemben enyhíteni a mostanra már súlyos aszályhelyzetet, amit a korai meleg miatti kényszerérés is tetézhet. Ha nem jön elég csapadék, dőlni fog az agrárium, vele dőlhet az egész magyar gazdaság. Most azért szoríthatunk, hogy a változékony időjárás legalább hozza a klimatikus átlagot.
Az új otthonfelújítási programot még a júniusi választás előtt ki akarják írni. Részletesen megnéztük, mire lehet elég a beruházási keret a háztartásoknak, mire kell nagyon odafigyelni, milyen buktatókkal érdemes számolni, hányan lehetnek jogosultak, számíthatunk-e áremelkedésekre miatta, és kik lesznek akik biztosan kimaradnak. Jobb, ha tudja, hogy a programban van pár csavar, ez lesz a támogatott gázkazánok hattyúdala.
Már annyi támogatási igény érkezett be, ami kimeríti a teljes keretet, ha mindenki a maximális támogatási összegre hajt. A pályázatok ötödét már el is bírálták a Napenergia Plusz programban.
Mozgásba lendül a hazai biogázágazat, amelyben komoly potenciál rejlik. Sok még azonban az akadály, a buktató és a nyitott kérdés. Villamosenergiát termeljünk vele, vagy biometánként pumpáljuk a gázvezetékbe? A biogázzal villamosenergiát termelő kisebb üzemeket támogassuk vagy a nagy biometán-termelőket? És egyáltalán, hogy fogjuk rábírni a gazdákat, hogy a trágyájukat ne csak kiszórják a földekre, hanem a gázfejlesztő mikrobákat lakassák jól vele?
Önmagában nem lenne baj az örvényesi nádkoronasétánnyal. Ahogy talán azzal sem, hogy az új csónakkikötőhöz 20-30 méteres szélességben öblöt kotortak, és kivágták a parti füzest. A két közvetlenül egymás mellett megvalósuló beruházás hatása azonban összeadódhat, és ezeknek, valamint az egyelőre csak távoli tervekben létező nagyszabású ingatlanfejlesztésnek a Balaton-szerte már rég pusztuló nádas, a természetes partok, közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát.
Kevesebbet kell várakozniuk azoknak, akik új lakást építenek, vagy a régit újítják fel. A leggyorsabban a villanyszerelők jönnek, de a burkolókra még most is bő két hónapot kell várni. A munkadíjak eközben már négyzetméterenként 10 ezer forint felett járnak.
Kiépült uniós pénzből egy többek által indokolatlannak tartott, nádkoronasétánynak csúfolt tanösvény Örvényesen. Mellette új csónakkikötőt kotornak a parti füzes helyén, kicsit odébb pedig nagyszabású ingatlanfejlesztés körvonalazódik. A helyiek attól félnek, hogy a három fejlesztés összefügg, és az ingatlanos malmára hajtja a vizet. Ezt azonban a tanösvényt a turizmus élénkítése céljából fejlesztő önkormányzat és a mostani csónakkikötőjét a védett nádasból kiköltöztetni kívánó helyi horgászegyesület is összeesküvés-elméletnek tartja. Ami biztos: mindez a Balaton egyik ökológiai ékszerdobozánál történik.
Felhagyott gyümölcsösökön, agrártájon, zöld folyosókon, népszerű kirándulóhelyeken át vezetett a svájci farkas útja tavaly év elején a budapesti agglomerációban és a külső kerületekben úgy, hogy senkinek sem tűnt fel. Pedig falatozott vadlesek látóterében, pihent reptéri hangárok közelében. A kóbor nagyragadozó áthaladt a Farkasvölgyön is, ami nem lehet véletlen – mondják a természetvédelmi szakemberek a jeladója adatainak elemzése után. Az a kérdés azonban őket is zavarba hozta, hogy vajon miért időzött egy biatorbágyi bozótosban napokig mozdulatlanul úgy, hogy már azt hitték, valaki lelőtte, és mire várt pár nappal később egy kora tavaszi éjjelen Gazdagréten, a 153-as busz Torbágy utcai megállójában M237?
Január végén farkasok elpusztítása miatt vettek őrizetbe három borsodi vadászt. A nagyragadozók visszatérése az erdő-mező ökológiai sokszínűsége szempontjából üdvös, de jelenlétük érdekeket sért. A természetvédők örülnek, a gazdálkodók és a vadászok ellentmondásosabban viszonyulnak hozzájuk. Jelenlétüknek azonban talán nagyobb a füstje, mint a lángja. De mit gondol róluk a természetvédő, a gazdálkodó és a vadász? Videóriport.
Meg tudtuk venni az első 50 forintos betétdíjjal terhelt visszaváltható palackot, amit este vissza is váltottunk. A géppel flottul ment minden, a pénztáros viszont lefagyott.
Egy sajátmárkás szénsavmentes üdítőitalt sikerült vásárolni, amin már ott virít az 50 forintos visszaváltási díj logója. Ez lehet az első ilyen termék, de még nem sokat váltottak vissza: úgy tudjuk, a MoHu automatái egyelőre még csak pár tucat palackot nyeltek el. Eközben bemutatták azt a több mint tízmillió forintba kerülő, palackzabáló, üvegdaráló furgont, amivel a kisebb boltokból gyűjthetik be a visszaváltható palackokat.
Kiszámíthatatlan a jogi környezet, visszaható hatályú a jogalkotás, veszélyben a beruházói és befektetői bizalom a kormány háztartási méretű napelemes rendszereket érintő intézkedései miatt – mondja a Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja.
Árgus szemekkel figyelhetik ezekben a napokban e-mailjeiket a Napenergia Plusz program leggyorsabb jelentkezői: vajon pozitívan bírálták-e el a pályázatukat? Van, aki már tudja. A kormány 75 milliárd forintból segít hozzá 15 ezer háztartást, hogy energiatárolókkal kombinált napelemes rendszert telepíthessenek. Sokan bíznak a programban, bár közel kétszeres a túljelentkezés, de egyelőre feleannyian adtak be pályázatot is, mint ahányra pénz van. Az egyes háztartások elvileg jól járhatnak, de az összképet illetően vannak még kérdések és szakértő segítségével mutatjuk be a buktatókat.
Gyógyszeripari technológiát is alkalmaz a fitneszvilágban és hobbisportolók körében népszerű étrend-kiegészítők és speciális élelmiszerek európai éllovasa, ami, bár a neve amerikai gyökerekre utal, történetesen egy magyar családi cég. A BioTechUSA első alkalommal tárta ki ki üzemének kapuját a nyilvánosság előtt: v-blenderek, portöltők, kapszulázók, állagok és ízek: pillantson be velünk a fehérjeporok, proteinshake-ek, vitaminok és speciális élelmiszerek szadai boszorkánykonyhájába!