Ballai Vince

Eljött az évtizedek óta várt fordulat: pofonegyszerű módszerrel küzdene az aszály ellen a kormány

Évszázados gyakorlatot vizsgált felül a vízügy: már a földek elárasztására biztatja a gazdákat ahelyett, hogy szó nélkül elvezetné a víztöbbletet. Aki bevállalja, csütörtöktől jelentkezhet vízborításra szánt parcelláival az erre fejlesztett online felületen. Készüljön azonban, hogy nem választhatja meg, mikor jöjjön a víz, és az sem biztos, hogy könnyen le tudja majd ereszteni, ha itt lenne az ideje. A fejleményt a független szakértő is korszakalkotónak tartja: érdemi párbeszéd indulhat az agráriummal az aszályos időszakok legkárosabb hatásainak kivédését segítő vízmegtartásról.


Szerbiai szélturbinákra, horvát naperőművekre, szlovákiai vízerőművekre feni a fogát az Alteo

Terjeszkedéssel és jelentős beruházásokkal váltana léptéket a megújuló energiával foglalkozó Alteo, amely a regionális fenntarthatósági bajnok címre pályázik. Erősítik a hulladékfeldolgozást, sokszorosára növelnék a megújuló kapacitást, de nem engednék el a földgázt sem. Az euróban is több milliárdos, határokon átnyúló beruházásokkal persze a megújulókat céloznák, a terjeszkedésben fő tulajdonosuk, a régióban otthonosan mozgó Mol segítségére is számítanak.


Baljós előjel: nagyobb a csapadékhiány Magyarországon, mint a 2022-es aszálykatasztrófa előtt volt

Csak lassan és akadozva pótlódott a tavalyi aszály után a talajok nedvességtartalma. A 90 napos csapadékmennyiség messze a sokéves átlag alatt van, a talajban is bőven lenne még helye a víznek, és a talajvízszint is méterekkel elmarad a megszokottól. A meteorológus szerint még semmi sincs veszve, hozhatnak elég esőt a következő hónapok, igaz, az elmúlt években többször is megtapasztalt száraz tavaszt sem zárhatjuk ki. Ha beüt az utóbbi, újabb aszályos évre készülhetünk.


Trump nem tudja feltámasztani a múltat, az USA gazdaságát viszont lábon lőheti

Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.


Kifutott az utolsó pályázat, de még marad lehetőség lakossági napelemek támogatására – csak egy szűkebb körnek

Zsugorfláció a napelemes támogatásoknál: kevesebb pályázónak, számottevően kisebb támogatási intenzitással lehet háztartási napelemes rendszerhez jutni azután, hogy kifutott az utolsó kimondottan erre szolgáló program. Így is megérheti a pályázóknak, az ágazat viszont nem repes örömében, szerintük nem pályázatokkal kellene megoldani a kérdést.


Szorgosan szedegetjük a folyókból, de sok állam nem akarja elengedni a műanyagokat, amelyek szép lassan az agyunkra mennek

Halogatják a megállapodást a műanyagok visszaszorításáról az ENSZ tagállamai, miközben egyre inkább átjárják környezetünket, sőt már szervezetünket is a mikroműanyagok. Sokszor meglepően nagy koncentrációban jelennek meg hazai vizeinkben, a szakértők aprólékosabb szennyvíztisztítást, nagyobb odafigyelést és egységes mérést szorgalmaznak, ami még a jövő zenéje. Addig maradnak a folyótakarítási akciók, amelyekből minden korábbinál többet szerveztek tavaly. Mind a műanyaggyártásnál, mind a folyótakarításnál kulcskérdés, hogy a forrásnál kellene kezdeni a munkát.


Bealkonyul a legutóbbi napelemes pályázatnak, ezrek bukhatják el az ingyenakkumulátort

Indulásának egyéves évfordulóján lezárják a Napenergia Plusz Programot. Az energiatárolóval kiegészített háztartási napelemes rendszerek telepítését akár ötmillió forinttal megtámogató, korábban nagyon várt pályázat kerete még bő négyezer pályázóra lenne elég, de úgy tűnik, ők már feladták. A kormány pedig köszöni, most már inkább másra költené a megmaradt milliárdokat.


Az Instagram-mennyországot fenyegette a Halászbástya kordonja, de hiába bontották le gyorsan, így is okozhatott károkat

Alig egy napot élt meg a Halászbástya elé felállított kordon, amivel a bevételeit növelte volna a Budavári Önkormányzat. A pesti panorámát gyászosan fekete leplekkel eltakaró lezárást akkora felháborodás övezte, hogy a felállításáról szóló önkormányzati javaslatot eredetileg jegyző Böröcz László I. kerületi polgármester egy nap után eltávolíttatta. De mivel járhatott volna, ha marad, és milyen problémákra hívja fel a figyelmet a történet?



150 millió légy egy csapásra – indul az első hazai lárvagyár, amelyről Áder János is szuperlatívuszokban beszél

Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.






Farkasvérre megy a döntés, amire Strasbourgban készülnek

Kedden dönthet a Berni egyezmény állandó bizottsága a farkasok védelmének felpuhításáról. Természetvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy kilövésük könnyítése álmegoldás, ami könnyen visszaüthet. A farkasok szempontjából várhatóan kedvezőtlen döntés azonban nem jelent azonnali mészárlást. Aki akarja, továbbra is szigorúan védheti, de a lépés könnyen lehet rossz precedens az uniós természetvédelem jövőjét nézve.



A magyar szabadság ünnepe után élvezhetik először a szabad áramvásár előnyeit az élelmes napelemesek

Március második felében csenghet először piaci áron a kassza a bruttó elszámolásba kerülő, élelmesebb háztartási napelemeseknél. Már biztosnak tűnik, hogy az első aggregátor február elejével elindítja szolgáltatását, amivel azokat a (nem csak) lakossági kis napelemeseket célozza, akik egyre nagyobb számban esnek ki a nagyon kedvező szaldó elszámolásból. Nagy átalakulás indulhat a lakossági áramszolgáltatásban, és lehetnek még meglepetések.



Ellepték az olajipari lobbisták a klímacsúcsot, de így is sikerült egy fontos megállapodást kötni

Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.


Itt egy pazar ötlet a stratégiagyártásban bajnok kormánynak, és még csak mellé sem tudnának nyúlni vele

A gyógyszeriparnak van egy olyan speciális ágazata, amelynek sokszorosan pozitív hatása lehetne a magyar gazdaságra, mégsem kezelik kiemelten. A klinikai vizsgálatoknak komoly hagyományaik vannak, jelentős tőkemágnes, exportlehetőség, és komoly tényező lehet a versenyképességben, mégis elbuktuk a versenyelőnyünket az utóbbi években. Vannak ötletek a javításra, és bár a kormány nyitott rá, jobb lenne, ha sietne, mert nagyon jönnek fel Keleten.