Csatlós Hanna

Pető Andrea: Ki kell mondani a Magyar Akkreditációs Bizottságról, hogy kiüresedett alibiszervezet

Tanulmányának átírását követelte Pető Andrea történésztől a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke, Csépe Valéria. Ezt követően Pető nyílt levélben közölte, hogy lemond a MAB-tagságáról. A diktatúrák belső működési mechanizmusaival foglalkozó kutató levelével megszegett egy titoktartási megállapodást is, de, mint mondja, a tiszta lelkiismerete, és szakmai autoritása érdekében cselekedett így. Interjúnkban az előzményekről és a magyar felsőoktatás minőségéért felelős szerv tehetetlenségéről beszél.



Minél képzetlenebb vagy, ide annál nagyobb az esélyed bekerülni

Se érettségi, se nyelvvizsga nem kell hozzá, és még felső korhatár sincsen: egy egyetemi szeminárium tárt karokkal fogad minden érdeklődőt, akinél kimaradtak az egyetemi évek. Ez az a hely, ahol minél kurtább a szakmai önéletrajz, annál szívesebben látják az embert. A Fedél Nélkül terjesztője, egy nyugdíjas hangszerkészítő és egy egyedülálló édesanya is hétről hétre lelkesen várja, hogy az ókori görögökről, a blaszfémiáról vagy a sajtószabadságról tanuljon. Riport.


„Az egy csoda, hogy létezik Jancsó- és Tarr Béla-életmű – ma már ezek nem jöhetnének létre”

Az első magyar filmproducerek egyike Muhi András, aki többek között felfedezte nekünk Fliegauf Bencét és a későbbi Oscar-díjas Nemes Jeles Lászlót. Egykori produceri stúdiójának alkotásaiból kiállítás nyílt Szentendrén, itt mesélt nekünk a kétezres évek eleji új magyar filmes hullámról, de arról is, hogy Nemzeti Filmintézet rostáján valamiért rendre kihullanak a beadott pályázatai.



„Erdély nagy ütemben fejlődik, sokkal nagyobb ütemben, mint mi" - Nyáry Krisztián és Nyáry Luca az erdélyi körútjáról mesélt

„Sok akadály van, de leküzdöd” – mondja Erdély pozitív atmoszférájáról Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész és lánya, Nyáry Luca író azután, hogy a Spektrum új sorozatában bejárták a szomszédos vidéket. Beszéltek arról, hogy mitől virágzik a start-up kultúra Erdélyben, mitől jó hely Kolozsvár, hogyan kell kezelni a medveparát, és mit rejt a vadregényes táj a Drakula-mítoszon és Wass Alberten túl. Nyáry Krisztián a készülő, új könyvének szerzőiről is elárult néhány részletet.


„Nagyon sajnálom, nem tudok most beszélni, éppen életem utolsó napjait forgatjuk” – Selma Blair és a szklerózis multiplex

Talán egy hollywoodi színész sem volt még annyira őszinte a betegségével kapcsolatban, mint Selma Blair a róla készült dokumentumfilm kamerái előtt. A szklerózis multiplexszel küzdő és őssejt-transzplantáción átesett Blair minden kínt és könnyet megmutat, de azt is, ahogy kifogástalan humorérzéke átemeli őt a nehéz periódusokon.


A film, amitől megérted és talán kicsit meg is kedveled az embercsempészt

Hervé feladata, hogy az afrikai menekülteket átjuttassa Görögországból Szerbiába. Hervé nem pusztán embercsempész, de bizonyos értelemben túravezető is, és apa, aki a saját országában politikai üldözöttnek, Európában pedig illegális bevándorlónak számít. Attól függ, honnan nézzük. Az Anyaföldek című dokumentumfilm rendezője 5 éven keresztül követte antihőse életét.


Minél több helyen teszik szabadnappá a pénteket, annál inkább ez lesz az új norma

Egy brit tanácsadó cég azon dolgozik, hogy minél könnyebben térjenek át a cégek a 40 órás munkahétről a 32 órásra, mert a “szabad péntek” bevezetése nemcsak az alkalmazott, de a munkáltató érdeke is. Vajon meddig lesz luxus a rövidített munkahét, hogyan kerülhető ki a túlórázás csapdája, és tényleg jót tesz a bolygónknak, ha kevesebbet dolgozunk? A munka világának jövőjét kutató Autonomy think tank alapítójával beszélgettünk.


Ízirájder, öcsém! – 20 éves az Üvegtigris

A korabeli kritikák kifejezetten nem szerették, pedig az esélytelen, perifériára szorult kisemberek filmjének nemcsak jó humora van, hanem mély empátiája is. Az Üvegtigris 20 éve töretlen népszerűsége mutatja, hogy valamire nagyon ösztönösen rátapintott a film. Röhögésbe fulladó forgatásról és a lehetséges folytatásról beszélgettünk Rudolf Péterrel, Kapitány Ivánnal, Csuja Imrével és a producerekkel.


Mit üzen a becsomagolt Diadalív, miközben a világot elárasztja a szemét?

A határtalan szabadságvágy megélése volt Christo és Jeanne-Claude házasságának motorja, és az alkotópáros évtizedek munkájával mutatta meg, hogy a környezetről, amelyben élünk, lehet másképp is gondolkodni. Terveik alapján, de már a haláluk után készült el a becsomagolt párizsi l'Arc de Triomphe, ami elsőre talán csak egy iszonyatosan drága, üres attrakciónak tűnik, de elmagyarázzuk, mitől művészet ez mégis. Ahogy azt is, hogy miért érdemes róla nagyon is vitatkozni.


Hol fognak grasszálni a mamutok, ha most felélesztjük őket?

Az ember egyértelműen istent játszik, mikor fel akarja éleszteni a mamutokat, de mennyi a realitása a Colossal nevű cég projektjének, amely hat éven belül mesterségesen létrehozna egy mamutra emlékeztető embriót? És ha sikerül a küldetés, hová tesszük majd az állatokat? Hogyan festhet egy sokezer évvel ezelőtt kihalt faj jövője a 21. században?



Eltartott kisujjal beszélgetünk a Pokolban. Mi ez, ha nem irónia?

Lehet-e olvasni és élvezni Dante Alighieri hétszáz éves kolosszális műalkotását, az Isteni színjátékot anélkül, hogy ismernénk a kort, amelyben íródott? Hogyan tanítsuk az iskolában, és milyen élményt nyújt a költemény annak, aki megfelelő műveltséggel felvértezve képes belebújni Dante kozmoszába? Útikalauz kezdő Dante-olvasóknak az író halálának 700. évfordulóján.


Ebben az országban mindenki megkenhető – korrupt a kispolgár, a nagypolitikus, az ellenzéki mozgalmár is

Megvesztegetés, eltussolás, emberrablás, kiégett rendőrnyomozó, nőgyűlölő incel, bukott ellenzéki vezető – ezek a motívumok mind egyszerre vannak jelen Schwechtje Mihály fekete komédiájában, ahol mindent áthat a velejéig rohasztó korrupció. A Jurányiban bemutatott Hajtűkanyar Autósiskola azonban inkább tanmesének jó, valódi drámának kicsit kevés lett.


Jólesik ennyi felszabadult nőt látni

A Sorbonne közgazdaságtudományi tanszékét hagyta ott azért, hogy felfedezze magában a szunnyadó művészt. Sok-sok kitérő után Tel Avivban lelt rá a saját útjára, itt is tanult meg festeni. Miután tavaly hazaköltözött, az első önálló kiállítását egy meditációs központban tartotta meg a Balaton-felvidéken. Képein meztelen és táncoló nők a főszereplők. Galériánkban bemutatjuk Pakosz Anna festőt.


Pataki Ági: Miért ne járhatna az ember 70 éves korában is tornacipőben?

Rutinos kiöregedőnek nevezi magát, miközben az egész élete arról szólt, hogyan lehet folyamatosan megújulni. Még 70 éves korában is fiatalos lendülettel vág bele új projektekbe, és szentül hiszi, hogy az embert nem a kora határozza meg. A most megjelenő életrajzi könyve apropóján ősz hajról, szereposztó díványról, szocialista modellkarrierről beszélgettünk a héten a hetvenedik születésnapját ünneplő Pataki Ágival.



Leitatják, majd megzsarolják őket – így válnak a pálmaolajbiznisz áldozatává az erdők védői

Révész Bálint Borneó szigetén, a dzsungel mélyén forgatott dokumentumfilmet. Stábjával kinyomozta, hogy az őslakosok földjén félig illegális fakitermelés folyik, és a fák egy részét a tokiói olimpiához használták fel. Az erdők helyén pedig már a világűrből is jól látható olajpálma-ültetvényeket találtak. A rendezővel beszélgettünk a nyomozásról és arról, hogy miként teszik tönkre a pálmaolajban érdekelt vállalkozók az őslakosokat.