Akik azt gondolták-remélték, hogy Ferenc pápa működése csupán egy könnyen feledhető közjáték lesz a pápaság történetében, határozott cáfolatot kaptak. A XIV. Leó néven a pápai trónra lépett – vasárnap beiktatott – Robert Francis Prevost, ha nem is egy „klónozott Ferenc”, garancia a megkezdett út folytatására.
Halász János fideszes képviselő vette a nevére a Fidesz átláthatóságinak hazudott törvényjavaslatát, amelynek egyetlen célja az ellenfelek kiiktatása, a közéleti viták vérbe fojtása. De hogyan lett a civil – sőt, alternatív – szférából indult kultúrpolitikusból a pártja kíméletet nem ismerő komisszárja?
Bár munkatársunk kicsit előreszaladt, amikor a jelenleg még csak törvényjavaslat formájában létező átvilágítási törvény szellemében az alábbi feljelentését megfogalmazta, írását – amit konspiratív módon megszereztünk mint közérdekű információt – annak ellenére tesszük közzé, hogy annak tartalmától természetesen elhatárolódunk.
Kárpátaljai machinációk és a kémháború legfőbb kárvallottjai. Az új pápa úgy amerikai, hogy igazából mégsem az, még kevésbé trumpos. Gyurcsány távozik, de trükkök százai maradnak Orbánnál, most például alkotmánybíróként betonozta be eddigi főügyészét, Poltot. Nincs Matolcsy alapítvány nélkül. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Töméntelen pénzt költött már a propaganda Magyar Péter-ellenes kampányokra – látható eredmény nélkül. A korábban más politikusokkal szemben végigvitt lejáratási technikák ezúttal nem működnek, ezzel azonban még korántsem ürült ki Orbán Viktor eszköztára, kérdés, hogy meddig kész elmenni. Közben a Tisza visszalő: most éppen azt teregette ki, hogy a békepártiságát évek óta sulykoló Fidesz már 2023-ban „átállt a háború felé vezető út nulladik fázisára.”
Azok számára is láthatóvá vált, hogy Orbánnak csak a hatalom megtartása számít, akik eddig félrenéztek – mondja Majtényi László, jogtudós, korábbi ombudsman.
Ha a következő pápa megválasztásának fő kritériuma az lenne, hogy melyik bíboros neve ismertebb vatikáni körökben, illetve melyikük mennyire tudósa a kánonjognak, kevesen lennének esélyesebbek Erdő Péternél, de hazai működésének eredményei erősen árnyalják a képet.
Annyi templom felújítását jelentették be kormánytagok 2010 óta, hogy ennek alapján már nem is volna szükségük a kistelepüléseknek a minap bejelentett új pályázatra. Miközben a templom ma is a falvak egyik büszkesége, a hitélet szempontjából egyre kisebb a szerepe.
A belpolitikai csatározásai mocsarába lehúzva emlékezett meg Ferenc pápáról szokásos pénteki közrádiós interjújában a kormányfő. Még a tények sem zavarták meg abban, hogy mondandójához hajlítsa a valóságot.
Ferenc pápa és Orbán Viktor: a katolikus tanítás szerint előbbi Szent Péter utóda, Krisztus földi helytartója, ám utóbbitól sem áll távol politikai hatalma isteni elrendelésének hangsúlyozása. Míg a pápa arra buzdít, hogy a hívők személyes példájukkal tegyék hitelessé a jézusi tanítást, a kormányfő a hagyományokra épülő, kulturális kereszténység „hadállásait” félti. Az alábbi cikk 2021. szeptember 12-én jelent meg a hvg360-on, a most elhunyt Ferenc pápa akkori magyarországi látogatására, pályafutásának magyar szempontból kiemelt eseményére emlékezve közöljük újra.
Húsvéthétfőn elhunyt a katolikus egyházfő. Ferenc a maga egyszerűségével, közvetlenségével bármilyen helyzetben képes volt megragadni az emberek figyelmét, pápaságára mégis rányomta a bélyegét az a tény, hogy működése egyházának súlyos traumájából, XVI. Benedek lemondásából ered.
Sorra dőltek meg az elmúlt években a biciklis rekordok Magyarországon: egyre többen és egyre többet kerekeznek, legyen szó munkába járásról vagy szabadidős programról. Az elektromos bringák terjedésével már az életkor sem (akkora) akadály, ami a kerékpárhasználók korösszetételén is meglátszik. Budapesten egyszerre van „autósüldözés” és elégtelen infrastruktúra, közben az a cél, hogy a következő öt évben robbanásszerűen növekedjen a biciklivel járók aránya.
Egyetlen félremagyarázható megszólalás is elég volt a Fidesznek ahhoz, hogy felpörgesse ugrásra kész karaktergyilkos gépezetét. Kollár Kinga mondatainak utóélete rávilágít az ellenzéki politizálás fokozott veszélyeire, de arra is, hogy a tiszások számára a fő kihívás nem az effajta támadások kivédése. Közben a HVG már nem egy olyan állami intézményről, intézményvezetőről tud, aki B tervvel készül a hatalomváltásra.
A gyülekezési jog korlátozása miatt szervezett tiltakozásokkal sikerült nyilvánossághoz jutniuk a Tisza hatalmasra nőtt árnyékában már alig-alig látszó kisebb pártoknak – és ez most még jól is jön az ellenzék megosztásában érdekelt Fidesznek.
Magyarországon járt a Vatikán külügyminisztere, Paul Richard Gallagher, aki a magyar püspöki konferencia lapjában, a Magyar Kurírban egyebek mellett a pápai állam orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjáról is beszélt.
A kormány úgy döntött, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból – közölte Gulyás Gergely. Az „ünnepélyes” bejelentés időzítése nem véletlen: a Budapesten tartózkodó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen – háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával – tavaly ősz óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. De ki lehet-e lépni egy olyan szerződésből, ami soha nem is lett a magyar jogrendszer része?
A nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élhesse az életét, hidakat lezárni nem normális dolog – mondta Orbán Viktor az Erzsébet híd, majd több másik budapesti híd forgalmát megbénító múlt keddi tüntetésről. A szokásos közrádiós interjúban pedig azt is belengette, hogy ha folytatódnak a „hídfoglalós” demonstrációk, akkor a gyülekezési jog további korlátozásától sem riad vissza. Pedig volt idő, amikor még ő is megengedőbb volt a tiltakozások ezen formájával.
Tanulságos hétköznapi történet: hogyan lesz fideszes uszítás a főpolgármester és a Pride ellen egy jó szándékú kezdeményezésből és az azt meghekkelő ellenzéki törpepárt akciójából.
Zavar támadt az erőben, öltönybe bújt a hétköznapi fasizmus, arcfelismerő szoftvereket vetnek be a NER ellenségei ellen, a sokáig lesajnált vidéken változások indultak el. Ez a Fülszöveg, ízelítő az e heti HVG-ből.
Napról napra, döntésről döntésre adjuk fel az elveinket, miközben azon alkudozunk, hogy világméretű visszafordíthatatlan katasztrófa vár ránk, vagy csak az emberiség nagyját érintő súlyos katasztrófa lesz a vége. Többek között ezekről is beszélgettünk Csibi Magorral és Papp Réka Kingával a HVG Címlapsztoriban.
