Majtényi László: „Foszlik a paraván, látszik a rendszer züllöttsége”
Azok számára is láthatóvá vált, hogy Orbánnak csak a hatalom megtartása számít, akik eddig félrenéztek – mondja Majtényi László, jogtudós, korábbi ombudsman.
Dobszay János
Pápaválasztás: Erdő Péter esélyeit rontja, hogy bíborossága alatt egymilliónál is többen pártoltak el a magyar katolikus egyháztól
Ha a következő pápa megválasztásának fő kritériuma az lenne, hogy melyik bíboros neve ismertebb vatikáni körökben, illetve melyikük mennyire tudósa a kánonjognak, kevesen lennének esélyesebbek Erdő Péternél, de hazai működésének eredményei erősen árnyalják a képet.
A „keresztény gyökerű” Orbán-kormány idején csökkent igazán a vallásukat gyakorlók száma
Annyi templom felújítását jelentették be kormánytagok 2010 óta, hogy ennek alapján már nem is volna szükségük a kistelepüléseknek a minap bejelentett új pályázatra. Miközben a templom ma is a falvak egyik büszkesége, a hitélet szempontjából egyre kisebb a szerepe.
Megszépítette és megtoldotta egy valótlansággal Orbán Viktor, amit Ferenc pápáról korábban gondolt
A belpolitikai csatározásai mocsarába lehúzva emlékezett meg Ferenc pápáról szokásos pénteki közrádiós interjújában a kormányfő. Még a tények sem zavarták meg abban, hogy mondandójához hajlítsa a valóságot.
Irgalmasságot gyakorolt a pápa azzal, hogy hajlandó volt misézni Orbán Viktor országában
Ferenc pápa és Orbán Viktor: a katolikus tanítás szerint előbbi Szent Péter utóda, Krisztus földi helytartója, ám utóbbitól sem áll távol politikai hatalma isteni elrendelésének hangsúlyozása. Míg a pápa arra buzdít, hogy a hívők személyes példájukkal tegyék hitelessé a jézusi tanítást, a kormányfő a hagyományokra épülő, kulturális kereszténység „hadállásait” félti. Az alábbi cikk 2021. szeptember 12-én jelent meg a hvg360-on, a most elhunyt Ferenc pápa akkori magyarországi látogatására, pályafutásának magyar szempontból kiemelt eseményére emlékezve közöljük újra.
Meghalt Ferenc – a pápa, aki lezárt egy korszakot és valami újat hozott
Húsvéthétfőn elhunyt a katolikus egyházfő. Ferenc a maga egyszerűségével, közvetlenségével bármilyen helyzetben képes volt megragadni az emberek figyelmét, pápaságára mégis rányomta a bélyegét az a tény, hogy működése egyházának súlyos traumájából, XVI. Benedek lemondásából ered.
Új biciklis forradalom Magyarországon: az e-bringák megnyitották az utat az idősebbek előtt
Sorra dőltek meg az elmúlt években a biciklis rekordok Magyarországon: egyre többen és egyre többet kerekeznek, legyen szó munkába járásról vagy szabadidős programról. Az elektromos bringák terjedésével már az életkor sem (akkora) akadály, ami a kerékpárhasználók korösszetételén is meglátszik. Budapesten egyszerre van „autósüldözés” és elégtelen infrastruktúra, közben az a cél, hogy a következő öt évben robbanásszerűen növekedjen a biciklivel járók aránya.
Hiába a Kollár-karaktergyilkosság, a legyőzhetetlen vezér mítosza megdőlt
Egyetlen félremagyarázható megszólalás is elég volt a Fidesznek ahhoz, hogy felpörgesse ugrásra kész karaktergyilkos gépezetét. Kollár Kinga mondatainak utóélete rávilágít az ellenzéki politizálás fokozott veszélyeire, de arra is, hogy a tiszások számára a fő kihívás nem az effajta támadások kivédése. Közben a HVG már nem egy olyan állami intézményről, intézményvezetőről tud, aki B tervvel készül a hatalomváltásra.
A bejutási küszöb leszállítása nem segítene Orbánnak, ha győz a Tisza, kétharmada is lehet
A gyülekezési jog korlátozása miatt szervezett tiltakozásokkal sikerült nyilvánossághoz jutniuk a Tisza hatalmasra nőtt árnyékában már alig-alig látszó kisebb pártoknak – és ez most még jól is jön az ellenzék megosztásában érdekelt Fidesznek.
„Ha valaki tényleg komolyan békét akar, abbahagyja a bombázást” – mondta Budapesten a Vatikán külügyminisztere
Magyarországon járt a Vatikán külügyminisztere, Paul Richard Gallagher, aki a magyar püspöki konferencia lapjában, a Magyar Kurírban egyebek mellett a pápai állam orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjáról is beszélt.
Minek ide nemzetközi büntetőbíróság? Nekünk ne mondja meg senki, kit üldözzünk, kit ne!
A kormány úgy döntött, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból – közölte Gulyás Gergely. Az „ünnepélyes” bejelentés időzítése nem véletlen: a Budapesten tartózkodó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen – háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával – tavaly ősz óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. De ki lehet-e lépni egy olyan szerződésből, ami soha nem is lett a magyar jogrendszer része?
„Hidat foglalni nem kell félnetek jó lesz...” – amikor Orbánnak még nem volt baja az Erzsébet híd elfoglalásával, sőt
A nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élhesse az életét, hidakat lezárni nem normális dolog – mondta Orbán Viktor az Erzsébet híd, majd több másik budapesti híd forgalmát megbénító múlt keddi tüntetésről. A szokásos közrádiós interjúban pedig azt is belengette, hogy ha folytatódnak a „hídfoglalós” demonstrációk, akkor a gyülekezési jog további korlátozásától sem riad vissza. Pedig volt idő, amikor még ő is megengedőbb volt a tiltakozások ezen formájával.
Szivárványos templomi fény Óbudán? – avagy hogyan állítsuk be keresztényüldözésnek, ami nem az
Tanulságos hétköznapi történet: hogyan lesz fideszes uszítás a főpolgármester és a Pride ellen egy jó szándékú kezdeményezésből és az azt meghekkelő ellenzéki törpepárt akciójából.
Odalett az Orbán-varázs, Magyar Pétert alkalmasabbnak látják a leendő exminiszterelnöknél
Zavar támadt az erőben, öltönybe bújt a hétköznapi fasizmus, arcfelismerő szoftvereket vetnek be a NER ellenségei ellen, a sokáig lesajnált vidéken változások indultak el. Ez a Fülszöveg, ízelítő az e heti HVG-ből.
Ha az emberek félnek, akkor a vezetőnek tökéletesnek kell tűnnie, ennek pedig hatalmas ára van
Napról napra, döntésről döntésre adjuk fel az elveinket, miközben azon alkudozunk, hogy világméretű visszafordíthatatlan katasztrófa vár ránk, vagy csak az emberiség nagyját érintő súlyos katasztrófa lesz a vége. Többek között ezekről is beszélgettünk Csibi Magorral és Papp Réka Kingával a HVG Címlapsztoriban.
Lazuljon-e néha Magyar Péter, vagy abból nem sok jó származik? – Geszti Péter és Radnai Márk a HVG Címlapsztoriban
Van-e mesterséges intelligencia a Tisza március 15-re készült himnuszában? Mi volt a kormánykommunikáció lélektani mélypontja Geszti Péter számára? Mit árul el Magyarországról, hogy mindenki ki volt akadva Kasszás Erzsitől, akinek karakterével Radnai Márk mégis milliárdokat hozott a CBA-nak? Milyen megfontolás van amögött, hogy Magyar Péter hajlamos durván, cinikusan kommunikálni? Miért tojik mindenki a kormány jóhír-kampányára? Hogyan ne legyen Kubatov-lista a Tisza-szigetekből?
Már faragják a szuverenitásvédelmi bunkósbotot a közérdekű adatokra kíváncsiak ellen
A közpénzzel gazdálkodó szervezetek eddig is különös kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha arról volt szó, miért nem adják ki a közérdekű adatokat. Az elutasítási indokok tárháza a szuverenitásvédelem homályos eseteivel bővülhet tovább.
Dobszay János: Miért veszélyes az alkotmányba írni a teremtéstörténetet?
Alapvetően erkölcstelen húzással tenné a magyar jog részévé a kormány a Bibliát, pontosabban azt a – még teológusok szerint is szimbolikus – leírást, hogy Isten, miután megteremtette a Földet, megalkotta a férfit, majd annak oldalbordájából a nőt. Hitbeli meggyőződések alaptörvénybe írásával a hatalom látszólag meghatározott egyházak kedvében jár, valójában viszont mérhetetlen kárt okoz (nekik is).
Schmidt Máriának vagy takargatnivalója van, vagy gumicsontot dobott Lánczi Tamásnak, aki visszahozza
Vagy tényleg brutálisan túlárazott volt a Puskás Múzeum, vagy arról van szó, hogy a Magyar Hangnak látványosan nekifeszülő, a közérdekű adatigénylésre választ nem adó Schmidt Mária éppen most dob el egy gumicsontot, a kormány pedig lelkesen ráharap.
A falu adja a másikat – Orbán lohol a vidéki szavazói után
Egész pályás védekezésbe szorul a Fidesz, aminek leglátványosabb bizonyítéka, hogy a falvak lakóit is célba vette Orbán Viktor a 2026-os kampányt felvezető kommunikációjában. Pénzt adnak a kocsmáknak, az idős falusiaknak, de a Fidesz évtizedes vidékpolitikájának haszonélvezői korántsem a falvak, hanem azok a földbirtokosok, akiket az „állami földrablás” során helyzetbe hoztak a helyi gazdálkodókkal szemben.