Orbán újabb vörös vonal átlépésére készül
Az ítéletet már meghozta a kormány a szabad média és a civilek felett, a büntetés lehetőségét megadó törvény elfogadása a Fidesz tavaszi terve.
Az ítéletet már meghozta a kormány a szabad média és a civilek felett, a büntetés lehetőségét megadó törvény elfogadása a Fidesz tavaszi terve.
„Szolgálok, nem alakítom a politikát, nem gondolok ki stratégiát, csupán közvetítek” – mondta lapunknak a miniszterelnök most lemondott sajtófőnöke 13 évvel ezelőtt. A vele készült portréinterjú a HVG-ben 2012. szeptember 9-én jelent meg, ezt közöljük újra.
Miért van szükség időről időre egy tragédiára ahhoz, hogy a párkapcsolati erőszak ügyét komolyan vegye a politika, a társadalom? Az előzmények alapján a bántalmazott japán nő minapi halálát követő megrázkódtatás után sem várható érdemi változás.
A ChatGPT-t a kanyarban előző DeepSeek, a tényekkel mit sem törődő magyar miniszterelnök, a döglött lovon ülő pártja és a magyar valóságot a mobiltelefonok számából leszűrő házi elemzői lapunk friss számában. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Szüksége van a Fidesz-tábornak a jó hírekre a háborús propaganda közepette, alighanem ezért készíttetett a kormány reklámfilmet a Covid sikeres legyőzéséről. Pedig életek múltak azon, hogy mint mindent, a járványhelyzetet is politikai harcként kezelték, és az EU, valamint az ellenzék megbélyegzésére használták fel. Öt év távolából ismét belpolitikai vita tárgya lett, ami 2020-ban és 2021-ben történt.
A Gyurcsány-kormány hazakiárusítási kísérleteként kommunikálta a Fidesz annak idején a sukorói kaszinóváros-projektet, pedig az a kanyarban sem volt ahhoz képest, amit Orbánék – az arab magánberuházó kedvében járva – a Rákosrendezőre megálmodott Mini-Dubaj kapcsán terveznek.
Rogán többszörösen is bizonyította, hogy nem két urat szolgál. Hűségesen kezeli, gyarapítja a rábízott vagyont, s közben olyan imádattal hódol a mammonnak, hogy nemcsak a saját, hanem a főnöke pénzét is fialtatja. Vélemény.
Nem az állam, a közjó, hanem a kormány szolgálata lett az egyik legfőbb elvárás a közszférában – olvasható ki az utóbbi időkben megszaporodott, politikai indíttatású elbocsátásokból.
Az uniós összehasonlító adatok alapján 2024-ben minden okuk megvolt a magyaroknak a búslakodásra. A HVG megbízásából készült Medián-felmérésből mégis derűsebb kép rajzolódik arról, hogy mit gondolnak a magyarok önmaguk és az ország helyzetéről.
„Többször megkérdeztem, hogy nem félnek-e. Mindig mosolyogva válaszoltak, hogy már megszokták a helyzetet. Én ilyenkor nagyon rosszul éreztem magam” – mondta a HVG-nek Stark Tamás történész, az Ungváron most lezárult konferencia magyar szervezője. Miért tartanak a deportálástól az ukrán történészek? Hogyan ítélik meg ma a németeket kiűző szovjet katonákat? És a holokausztban játszott ukrán szerepet? Interjú.
Orbánék retorikájában már megvalósult az egypártrendszer, a Fidesz nem lehet ellenzékben, és ez most már nem lózung, hanem kézzelfogható politika – ezt erősítették meg az elmúlt napok eseményei is. Az eszközökben pedig nem válogatnak: ha nem megy az utcai megfélemlítés, következik az anyagi és jogi ellehetetlenítés.
Jócskán megkésett és némi értetlenséget is kiváltott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, amikor a minap bocsánatot kért a többek között kiskorúak sérelmére elkövetett bűnökért, de valami kétségtelenül elindult.
Hogyan érhet egy tolnai szavazó voksa másfélszer annyit, mint egy kőbányaié? – Orbán Viktor ismét a saját javára buherálja a választási szabályokat. Valóban veszélyben a magyar bíróságok függetlensége. A Matolcsy-klán izgulhat gigantikus vagyona megtartásáért. Interjú Chuck Palahniukkal, a Harcosok klubja szerzőjével. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Érzelmi okokból csak az ember tud sírni, de hogy mikor élünk szervezetünk e gyógyhatású leleményével, azt nagyban befolyásolja a társadalom, amelyben élünk. Amely ma már elnézőbb ugyan a férfikönnyekkel szemben, de nem igazán tud mit kezdeni vele. Milyen jótékony hatásai vannak a könnyeknek? Sokat vagy keveset sírnak nemzetközi összehasonlításban a magyarok? És vajon azok sírnak-e, akiknek minden okuk megvan rá?
Interaktív kiállítás nyílt a zeneszerző otthonában. A Bartók Emlékház új tárlata nem csupán Bartók Béla életét és művészetét mutatja be, hanem bepillantást enged abba a lelki és kulturális térbe, amelyben élt és alkotott.
Nemcsak tűri, támogatja is a kormány a pogány tanok, rítusok terjedését.
Ideig-óráig tartó parkolópálya után visszafogadottak mindig akadtak Orbán környezetében, ám Szájer József, Novák Katalin vagy Varga Judit visszaemelése még ilyen előzmények után is meglepő húzás.
Orbán Viktor nézeteinek mantrázása mellett a politikai riválisok – most épp Magyar Péter – cséplése az elsőrendű feladata a közpénzzel kitömött XXI. Század Intézetnek, amelynek kutatói már arról „szakértenek”, miért kellene Magyarország nyugati orientációját keletire változtatni.
Nem Lázár János fejéből pattant ki először az ötlet, hogy egy turul-szobrot védelem alá helyezzen. A Jobbik már 2012-ben előállt az ötlettel, és ők nem is csak egy konkrét szobrot kívántak megvédeni, hanem minden turult. A Jobbik magát a jelképet akarta politikailag védetté nyilváníttatni (ahogy azt most a Mi Hazánk is szeretné elérni); az effajta totemállatok sérelmére elkövetett cselekedeteket a büntetőjog eszközével javasolták megtorolni. Ám a „turulos ismérvek” meghatározása nem egyszerű, ahogy az körképünkből is kiderül.
Lehet mondani, hogy 1956 annyiféle, ahányan részt vettek benne, de igazsága csak egy volt – mondta az ELTE forradalmi bizottságában betöltött szerepéért egykor börtönre ítélt Karátson Gábor a HVG-nek, még 2007-ben. Mivel a 2015-ben elhunyt író, festő szavai ma talán még aktuálisabbak is, mint megjelenésük idején, az interjú újraközlésével is segíteni szeretnénk a tisztánlátást, miután Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója 1956-tal kapcsolatban a hősök emlékét gyalázó nyilatkozatot tett.