A Hamász terrortámadásának egyéves évfordulójára a háború kiterjedt Libanonra, a biztonsága érdekében offenzívába lendült Izrael pedig súlyos katonai konfliktus szélére sodródott Iránnal.
Több száz hajóból áll az az illegális orosz armada, amely a szankciókat megkerülve szállít olajat a világpiacra. A köztük lévő régi, kiszuperált tankerek veszélyesek más hajókra, az óceánok vizéről nem is beszélve.
Bizalmatlansági válsággá nőtt a Hezbollah és Irán felső vezetésében az izraeli kémszervezetek mély beépülése, amelyet az utóbbi hetekben-hónapokban számos célzott támadás is bizonyított.
Az információcserétől az egészségügyön vagy a klímaváltozáson át a robotokig az élet szinte minden területén rohamtempóban zajlik a technológiai fejlődés.
Irán április után újra rakétatámadást indított kedden Izrael ellen, amelynek válasza ismét eldöntheti, a konfliktus milyen irányt vesz. Öt hónap alatt megváltoztak az erőviszonyok, a Gázában is harcoló Izrael meglepte Teherán legfontosabb kliensét, a Hezbollahot, amely elszámította magát. A libanoni határt átlépve az izraeli hadsereg már a szárazföldi offenzívát is elindította.
Az eddigi legnagyobb támadást hajtotta végre kedd este Irán Izrael ellen, amely súlyos hibának nevezte a lépést. Nemcsak a zsidó állam, de az egy éve tartó gázai háború során az USA először fenyegette meg válaszcsapással Teheránt. Jelentősen megnőtt a veszélye annak, hogy Irán és az USA is bekapcsolódik a háborúba.
Izrael a Hamászt legyőzte, mostantól az északi frontra összpontosít, ahol küszöbön áll bevonulása Libanonba a Hezbollah ellen – nyilatkozta a HVG-nek Amir Avivi izraeli nyugalmazott dandártábornok. Szerinte a győzelemhez vezető úton aranykor vár a bibliai jelentőségű pillanathoz érkezett zsidó nemzetre. Avivi a biztonsági körökben befolyásos Izraeli Védelmi és Biztonsági Fórum (IDSF) alapító-vezetője, jobboldali cionista nézeteiről ismert, a Jerusalem Post tavaly a világ legbefolyásosabb 50 zsidó személyisége közé választotta. Az interjú a Hezbollah elleni csipogós támadás és Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetőjének szeptember 27-i likvidálása előtt készült.
Rendkívüli karizmával rendelkezett az Izrael által likvidált Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezére – magyarázta a HVG-nek Elias Dahrouge libanoni-magyar elemző. A Bejrút mellett élő szakértő szerint Izrael inkább a katonai nyomás fokozásával és nem háborúval akarja a Hezbollahot térdre kényszeríteni. Iránnak sem áll érdekében a háború addig, amíg szert nem tesz a nukleáris elrettentésre.
Radikális USA- és Izrael-ellenességéről ismert az iráni elit alakulat háttérből irányító vezére, aki kiépítette az „ellenállás tengelyét”, amelynek része a Hamász és a Hezbollah is.
Az izraeli hadsereg szombati közlése szerint a Hezbollah dél-bejrúti főhadiszállását ért pénteki légi csapásban életét vesztette Haszan Naszrallah sejk, a libanoni Hezbollah ikonikus vezéralakja, az Irán által kiépített „ellenállás” vezető figurája. Izrael ezzel megint átlépett egy újabb veszélyes határt, és a térség vészesen tart egy regionális háború felé.
Miközben egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik Izraelre, hogy kössön azonnali tűzszünet a libanoni Hezbollahhal, a harcok pénteken is folytatódtak. A Hezbollah dilemmája sem kisebb: a szavahihetőségét vagy a rakétaarzenálját mentse-e.
Egyre nő az esélye a szélesebb körű háborúnak Izrael és a Hezbollah között, aminek a nyitányát is jelenthette a személyhívókkal elkövetett merénylet, illetve a légi tűzpárbaj fokozódása.
Égbekiáltó ellentét húzódik az afrikai mezőgazdaság lehetőségei és tényleges teljesítménye között.
Több időt töltött válságok sújtotta országokban, mint hazájában Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztinokat segítő ügynökségének vezetője.
A katolikus egyházon belül Ázsia növekvő szerepét is jelezte Ferenc pápa leghosszabb apostoli útja. A Vatikán fél szemmel Kínára tekintett.
Elrettentés, erőfitogtatás, megelőző csapás vagy provokáció – latolgatják elemzők a libanoni Hezbollah ellen személyhívók, majd kézi rádiós adóvevők felrobbantásával elkövetett példátlan izraeli támadások célját. A „miért most?” kérdésre sincs egyértelmű válasz, hacsak az nem, hogy Izrael a gázai háború helyett immár sokkal inkább az északi frontra tekint. A hvg360-nak izraeli extábornok és volt amerikai külügyi helyettes államtitkár is értékelte a történteket.
Az orosz és a kínai nyomulás veszélyezteti Mongólia semlegességre törekvő „harmadik szomszéd” politikáját és fiatal demokráciáját. A közép-ázsiai országot a klímaváltozás sem kíméli.
Példa nélküli éhínség fenyegeti a polgárháború sújtotta Szudánt, amely az elszabadult regionális hatalmak versengésének terepévé és így globális problémává vált. Segítség alig érkezik.
Elképzelhetetlen, hogy az iszlamista radikalizmus által vezérelt Hamász valaha lemondjon a fegyveres erőszakról? – merül fel a kérdés elemzőkben, akik másképp ítélik meg a szervezet lényegét.
Négy hét feszült várakozás után a Hezbollah reagált főparancsnoka izraeli megölésére, de Irán tétlen maradt. A gázai tűzszünet mérsékelné a pusztító regionális háború veszélyét.
