Túl nagyot álmodott a szaúdi trónörökös, akadozik az extravagáns sivatagi metropolisz építése

Indoklás nélkül távozik posztjáról a szaúdi sivatagi város, NEOM kivitelezőjének vezérigazgatója, Nadhmi al-Naszr. A sokak által vitatott, a Vörös-tenger és az Akabai-öböl partjára álmodott, harmad-Magyarország területű páratlan fejlesztés 2018 óta hivatalban lévő vezetőjét céltudatos személyiségnek tartják, aki állítólag a túlköltekezés, a késedelmek és a munkavállalói fluktuáció miatt gyakran állt vitában a projekt tulajdonosával, a szaúdi állami befektetési alappal (PIF). A felmondásának vagy menesztésének hátterében ezért valószínűleg az állhat, hogy a beruházás nem a tervezett ütemben és módon haladt.

NEOM a zászlóshajója a Mohamed trónörökös által 2016-ban meghirdetett Vízió 2030 nagyszabású nemzeti programnak, amelynek célja a szaúdi gazdaság diverzifikálása, az olajipar részesedésének jelentős csökkentése. A projekt része több luxusszálloda, síparadicsom, jachtkikötő, úszó üzleti központ és a két párhuzamosan futó, 170 kilométer hosszú fektetett felhőkarcoló, a The Line (A vonal), ahol minden zöldenergiával működne.

Az okosvárosban a tervek szerint 2030-ra már 1 millióan, és egyszer talán 9 millióan laknának, a magasan képzett munkaerőt pedig nagyobbrészt kutató-fejlesztő és csúcstechnológiai cégek foglalkoztatnák. Bennfentesek szerint a PIF vezetői veszik át a projekt irányítását, és NEOM vezérigazgatója átmenetileg Ajman al-Mudaifer lesz, aki az állami befektetési alap hazai ingatlanüzletágának vezetője 2018 óta. Hónapokkal ezelőtt a tervezett sivatagi város több külföldi igazgatója is távozott.

A konzervatív szaúdi társadalom átalakulását célzó elképzelések jelképének is szánt város felépítésének kudarca Mohamed hercegre is visszaüthet. Az utóbbi 8-10 évben a reformoknak köszönhetően Rijádban és Dzsiddában egyre több külföldi cég telepszik meg és nyit irodát. Egy évtized alatt 40-ről 45 százalékra emelkedett a privát szektorban foglalkoztatottak aránya, és egyre több nő jelenik meg a munkaerőpiacon. Sokan ezért megkérdőjelezik, hogy van-e még értelme a távoli szaúdi sivatagban felépíteni a jövő városát, amelynek egyik vonzerejét éppen a társadalmi szabályok ígért lazítása adta volna.

Az igazi kihívás azonban a pénz hiánya.