Az iszlamista vihar Moszkváig repítette Aszadot, de még nem tisztult ki az ég Szíria felett

Először a rémület lehetett úrrá az öldöklésbe belefáradt szíreken, amikor híre ment, hogy nyolc év után ismét harcok törtek ki az északi lázadók és a kormányhadsereg között. Aztán a meglepetés következett azon, hogy a felkelők egymás után foglalták el a nagyobb városokat, Aleppótól Homszig. Majd a remény erősödött, hogy az apja halála után, 2000-ben hatalomra jutott Basar Aszad szír elnök és brutális rezsimje mégiscsak megbukhat. Vasárnap már a döbbenet és az öröm kerekedett felül, miután

valóban megtörtént az alavita kisebbség élén 53 éve Szíriát vasmarokkal irányító Aszad család diktatúrájának összeomlása.

Hétfő reggel azonban már a bizonytalanság is az érzések közé vegyült: vajon eljött az idő egy új, életképes Szíria felépítésére, vagy az iszlamista uralom újabb és még véresebb polgárháborúhoz vezet?

Sok múlik azon, mennyire lesz békés az átmenet, sikerül-e közös nevezőt találnia a szunnita többségnek, a síitákhoz közelebb álló alavita kisebbségnek, a kurdoknak és Szíria több kisebb vallási és etnikai közösségének. A lázadók koalíciója vasárnap közölte, hogy átmeneti kormány felállításán munkálkodnak, teljes végrehajtó hatalommal. Aszad kormányfője, Mohamed Gazi al-Dzsalali Damaszkuszban maradt, hogy segítse az átmenetet, és találkozott vele Abu Mohamed al-Dzsolani, a lázadást vezető Hajat Tahrir al-Sam (HTS) iszlamista szervezet vezére.