Elterelésnek sem rossz Varga Judit visszahívásának kísérlete, de ha komolyan gondolja a Fidesz, hogy reaktiválja és beveti a kampányban a volt igazságügyi minisztert, azzal lehet, hogy többet árt magának, mint reményei szerint Magyar Péternek és pártjának. Varga nevéhez ugyanis több botrány is kapcsolódik – a kegyelmi ügy ezek közül csak az egyik.
Nagy anyagi függetlenséget biztosít az Alkotmánybíróságnak egy kormánypárti javaslat – ha már a jogi önállóságukat, ahol lehetett, megnyirbálta a Fidesz-kétharmad. A testületnél dolgozók jövő év január 31-ig mind új munkaszerződést is kapnak.
Az egyre konkrétabb célozgatások után aligha kérdés, hogy a Fidesz reaktiválja és beveti a választási kampányba a kegyelembotrány miatt visszavonult Varga Juditot. A kormány(párt) politikai agendájára rálátó forrásaink az időzítés fontosságáról beszéltek, és arról, hogy a Fidesznél a Tisza-szavazók erodálódását remélik a „politikai Mónika-show”-tól.
Két eseti bizottságra vonatkozó ellenzéki javaslatot és egy törvénymódosítást sem engedtek át a kormánypárti többségű szakbizottságok.
Komoly tervei vannak a Tisza Pártnak Orbán Anitával. Az USA-ban doktorált külügyi és energetikai szakértő a második Orbán-kormány idején az energiabiztonságért felelt nagyköveti rangban, később a Vodafone vezérigazgató-helyettese volt. Könyvet is írt, amiben Putyin birodalmi restaurációs terveit kritizálta.
A fogadkozások ellenére akár a tavaszi választás szabályaiba is belenyúlhat a kormány, élve a veszélyhelyzeti jogkörével. A küszöbön álló 180 napos hosszabbítás pedig egy hónappal túllóg a voksoláson is, ez idő alatt folytatódhat a visszaélésszerű jogalkotás.
Finnországtól Örményországon, Szingapúron és Kazahsztánon át Indiáig lecserélik a nagyköveteket, a jelölteket ma hallgatja meg az Országgyűlés szakbizottsága. Az új tallini, római és párizsi nagykövet pedig már meg is kapta a jóváhagyást.
A CÖF két hónapja vár a Békemenet levédésére, miközben a Fidesz új csodafegyvere, a Digitális Polgári Körök kérelme egy hónap alatt célba ért – igaz, borsos ára volt. A Tisza Párt neve és logója is már „törv. védve”, náluk a bejegyzési eljárás öt hónapig tartott.
Bár a második Nemzet Hangja nevű szavazási kampányát már teljesen online, egy applikáció segítségével szervezi a Tisza Párt, az aktivisták ezúttal is ugyanúgy kitelepülnek pultjaikkal a közterekre, mint tavasszal tették. Megnéztük, hogy van-e még értelme a klasszikus pultozásnak, kik azok, akik online akciónál is keresik a személyes találkozót, és mit gondolnak a szimpatizánsok magáról a szavazásról.
A totális mozgósítás és a propaganda sulykolása érdekében hívta életre Orbán Viktor két hónapja a Digitális Polgári Köröket. Megnéztük, mire jutottak azóta, van-e érdemi erő a reflektorfényben lévő körök, a „digitális honfoglalók” elit csapata mögött. Felsejlik a Rákosi-rendszer és nem kevés tragikomikum.
Orbán Viktor szerint „ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, mi lelőjük”. Ám ennek ellentmond több korábbi eset is, amelyek alapján a miniszterelnök állítása ezzel a kiegészítéssel lenne pontos: kivéve, ha orosz, vagy ha nem is találjuk.
Egyszer már leszavazták, de kerülő úton újra próbálkozik a vizsgálóbizottsággal a Szőlő utca ügyében a DK, csakhogy a Fidesz az elmúlt 11 évben az összes ilyen ellenzéki javaslatot elgáncsolta. Vannak más ellenzéki ötletek is a témára, de a Fidesz feltárás helyett fenyegetőzik, pedig tisztázandó kérdés bőven lenne.
Magyar Péterék a Nemzet menetével az Andrássy úton vonulnak október 23-án és a Hősök terét töltenék meg. A CÖF még nem árulja el a saját útvonalát, pedig a rendőrség már jóváhagyta azt, a szervezők pedig egyelőre csak remélik, hogy Orbán Viktor is felszólal majd a Békemeneten. A számháború borítékolható.
A Szőlő utca ügyében vizsgálódó ügyészségi nyomozók lepték el az expolitikus Juhász Péter lakását csütörtök reggel. Juhászt ki akarják hallgatni, éppen lefoglalják az adathordozóit és a telefonját, de annyit még el tudott mondani a HVG-nek: nem érti, mit keresnek nála, mert a Szőlő utcának semmi köze ahhoz az esethez, amiről ő a podcastjában számolt be.
A gyűlölet elleni harc jegyében a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom korábbi javaslatát másolva terrorszervezetté nyilvánította az antifát az Orbán-kormány. Az nem világos, pontosan miért és kire céloz a rendelet, de meglehet, nem is ez, hanem a politikai haszon a lényeg.
Nem figyelte az Orbán-kormány a határidőket, így Semjén Zsolt most kénytelen rendkívüli parlamenti ülést kérni, hogy október 7-én tárgyalhassák a háborús veszélyhelyzet meghosszabbítását, különben az összes ilyen rendelet hatályát vesztené.
Az antifa terrorszervezetté nyilvánítását jelentette be Orbán Viktor, most meg is jelent erről a kormányrendelet. Ugyan semmi aktualitása, de beleillik az újabban a (nem saját gyártású) politikai gyűlölet ellen harcoló Fidesz narratívájába. Szépséghiba, hogy ez a Mi Hazánk ötlete volt 2 éve, amit akkor a Fidesz sem támogatott, mert jogilag ingoványos lépésnek tűnt.
Apróbb, a feltűnő aránytalanságokat csökkentő, és kampányban jól hangzó emelési ígéretek vannak a Tisza nyugdíjterveiben, de sok minden hiányzik – értékelte a HVG-nek Farkas András nyugdíjszakértő a Magyar Péter által bejelentett, időseknek szóló csomagot. Hiányolta a 2,4 millió embert érintő rendszert alapjaiban javító terveket, hiszen, ha minden így marad, 2040-re az egész összeomlik.
A végrehajtói kar hivatalvezetője a HVG-nek ugyan nem, de egy haragos-panaszos végrehajtó levelére válaszolt, és kifejtette, hogy miért nem akarnak jogerős ítélet ellenére kifizetni kétmilliárd forintot – ami miatt a kar történetének első önvégrehajtása folyik.
Hallgatás és ködösítés övezi a rendőrség új beszerzését: kínainak tűnő okosórára cserélték a nyomkövető lábbilincseket, amelyek nemcsak nem túl pontosak, de a beszerzésük is jogsértő lehet. A HVG közérdekű adatigényléssel próbált az ügy mélyére ásni, de 23 kérdésből csak tízre kaptunk (részben) konkrét választ, és ezek közül több is csak újabb kínzó kérdéseket vet fel.
