A szeptemberi árhullám idején végzett munkát szeretnék megköszönni a vízügyeseknek egy ingyenes családi nappal – éppen október 23-án és éppen a Millenárison, ahol és amikor Orbán Viktor mond ünnepi beszédet. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a vízügyesek az állami ünnepség kiemelt vendégei lesznek.
A nemek közötti arány javítását, a jelenleg “alulreprezentált nem” esetében legalább 40 százalékos kvótát írná elő 2026-ra a kormány a nyílt részvénytársaságok vezető és ellenőrző testületeinél egy uniós irányelvre hivatkozva, miközben a törvényjavaslat indoklásában Brüsszelnek üzenve gendereznek egy kövéret.
Elkészült „vizsgálati jelentésével” a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és megállapította, hogy „Magyarországra káros tevékenységet végez” a korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International Magyarország. Mindezt 33 oldalon keresztül, a következtetéseit alátámasztó tények nélkül.
Két, egymásnak teljesen ellentmondó és csak pár hét különbséggel, de ugyanott, a MÁV–HÉV-nél készített menetrendi tervezet is létezik. Eddig csak a szakmai-politikai botrányt kavart, járatritkításról szóló októberi változat volt ismert, most előkerült egy augusztusi, amelyben erről még szó sem volt. Vajon mi változott néhány hét alatt?
Az erkölcsi bizonyítvány eddig is felvételi követelmény volt, de a jövőben iskolaőrnek jelentkezőknek át kell esnie a kifogástalan életvitel-vizsgálaton is. A már állományban lévőket is ellenőrizni fogják és aki nem megy át, attól azonnal elbúcsúznak.
A HÉV járatritkítási tervének kiszivárgása és az ezt követő szakmai-politikai botrány első áldozata a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatója, Nagy Gábor lett, akit csütörtökön menesztettek, nem sokkal Lázár János szakminiszter témába vágó kirohanása után – értesült a HVG. A MÁV lapunknak megerősítette az azonnali távozás hírét.
A főpolgármester szerint a kormány nem teszi a dolgát, ehelyett járatritkítást tervez a HÉV-nél, amit elfogadhatatlannak nevezett. Egyetértett vele Vitézy Dávid is, bár ő a kormány és Lázár Jánosé mellett Tarlós és Karácsony felelősségét is felvetette. A BKK szakmai igazgatója pedig részletesen elemezte a HVG-nek, miért rossz az ötlet, és miért „csapda” az, amibe a kormányzat kényszeríteni akarja őket.
Csúcsidőben a ráckevei H6-os HÉV-en 18 százalékos, a gödöllői H8-ason 13-23 százalékos, míg a csepeli H7-es vonalon 12 százalékos férőhelycsökkenést okozna az állami fenntartó járat- és kapacitásszűkítési terve. Mióta az államé a HÉV, jobban rohad, mint előtte: a kocsik átlagéletkora már közel 50 év, újak vásárlására nincs pénz.
Lázár János bedobta, a kormányzat letagadta, végül ha nem is úgy, de meglépik az iparűzésiadó-elvonást. Hogy ne fájjon annyira, nem a gödi teljes elvonás modelljét terjesztik ki országosra, csak a többletet osztják újra. A településekre kivetendő “extraprofit-adó” részletei még homályosak, de a korábbi pályáztatási gyakorlat alapján nem lehet kizárni a politikai részrehajlást.
Ha a jogköröket egyelőre nélkülöznie is kell a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, a vezérkar legalább jól keres a kormányzati mumus szervezetnél. A hivatal élén Lánczi Tamás a kormányfőnél, míg helyettesei a legtöbb miniszternél többet kapnak, egyedül a III/III-as múltú főkutató bére marad alatta egy államtitkárénak. De ezek mellé van miniszteri szintű állami autó, félmilliós ruhapénz és SZÉP-kártya is.
Vegyesre sikerült a fideszes antré az új fővárosi közgyűlésben: Szentkirályi Alexandra frakcióvezető hol személyeskedő, hol konstruktív volt. Az biztos, hogy az elmúlt 30 év legkisebb fideszes képviselőcsoportját vezeti, és a többiek is nagyrészt ismeretlenek vagy újoncok a fővárosi politikában.
A fővárosi bizottságokba beül a Tisza, és két tanácsnokot is adna, viszont Magyar Péter a HVG-nek azt mondta, Karácsony Gergelynek több főpolgármesteri jogkörről kell lemondania. Beleszólást kérnek a cégvezetői pályázatok elbírálásába is. Lesz olyan előterjesztés az alakuló ülésen, amit a Tisza megszavaz majd, de például a képviselők fizetésemelését nem fogja.
Máris újraírták a kormánypártok a maguk által kitalált őszi parlamenti menetrendet. Az eredeti terv szerint december 2-án lett volna az utolsó ülés, de kiderült, hogy a jövő évi költségvetést majd csak hetekkel ezután, egy rendkívüli ülésen fogadhatják el.
A törvényhozási szezon szeptember 30-án indul, várhatóan Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával, amelyben a miniszterelnök a „gazdasági semlegességről” szőtt terveit ismételheti meg. Az Országgyűlés őszi ülésszakában amúgy mindössze 18 ülésnappal terveznek, és már december elején kezdődne a téli szünet.
Az akkugyárak iparbiztonsági engedélyeit is kiadó és ellenőrző katasztrófavédelmis munkatársakkal a napokban közölték, hogy október 1-től ők és a feladatuk is átkerülnek a kormányhivatalokhoz. Sokan emiatt anyagilag is rosszabbul járnának, de ha nem mennek önként, átvezénylik őket, vagy fel is mondhatnak.
Összehívták az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát, a jövő csütörtöki ülés témája lesz a HVG információi szerint a felrobbant Hezbollah-csipogók ügye, a nemzetközi botrányban érintett magyar cég és a hazai titkosszolgálatok esetleges szerepe is. Kérdés, megtudunk-e majd bármit is az ülésen elhangzottakból.
A nemzetbiztonsági veszélyeztetettségre vonatkozó kérdésünkre ugyan nem kaptunk választ, de mondott helyette a kormány valami mást.
Új jogi kategóriát élesített az árvízi védekezés miatt Orbán Viktor. Az összehangolt védelmi tevékenység ugyan nem számít különleges jogrendnek, mégis széles körű felhatalmazást ad a kormánynak. Például ingó- és ingatlanvagyon ideiglenes „igénybevételére”, rendkívüli munkavégzés elrendelésére és büntetésre is.
Noha a főváros VI. kerületében – ahol minden tizedik lakás rövid távú bérbeadásra van berendezve – a helyi “népszavazáson” az Airbnb betiltása győzött, egy ilyen lépés legitimitása alacsony, politikai kockázata magas – figyelmeztet elemzésében a Republikon Intézet. A probléma sokrétű, és egy készülő új, országos szabályozás is bizonytalanságot okoz.