Magas labdát adott fel Lázár János a Tiszának, amikor arról beszélt: a cigányok jelentik a „belső tartalékot” az olyan munkák elvégzésére, mint a vécépucolás. A miniszter mondatait nem kellett „keretezni”, szövegösszefüggéséből kiragadni, hogy megértsék azok, akikről beszélt.
Azzal, hogy több ismert roma médiaszemélyiség, zenész, influenszer nyilvánosan fejezte ki felháborodását, a hír olyan helyi közösségekhez is eljutott, amelyek tagjait amúgy nem különösebben hozzák lázba a közéleti viták. Ráadásul a helyi társadalmat elérő közvetítőkként ma már ott vannak a médiát aktívan fogyasztó roma fiatalok is; elég csak ránézni a témában született közösségi médiás posztokra.
Noha a roma társadalmat valóban elérte, megrázta az ügy, az erősen kérdéses, hogy ez az indulat tömeges politikai aktivitássá – vagy épp passzivitássá – formálódik-e. Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont főszerkesztője politikai szervezkedés jelét egyelőre nem látja, de nem is zárja ki ennek jövőbeli lehetőségét. Példaként hozza Daróczi Ágnes újságíró, kisebbségkutató szombati felszólalását, aki a miniszter szavai ellen szervezett több száz fős budapesti tüntetésen úgy fogalmazott: „Szerveződjetek, ha azt akarjátok, hogy a ti érdekeitek érvényesüljenek.”
https://hvg.hu/360/20260205_lazar-janos-gyongyos-bunugyi-adatok-priusz-igazoltatas
Nem Daróczi az egyetlen, aki erre buzdít. Már több mint 10 ezren lájkolták a roma jogász, Faragó Brúnó Facebook-posztját, amelyben arról beszél: „Eljött a változás ideje. Nincs mire várni. A roma közösségnek önmagát kell felépítenie, nem külső segítségre várni és másokra támaszkodni – különösen nem a nagypolitikára.” Addig is a kormány roma voksok elvesztésével számolhat.
A romákkal, roma emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos közéleti vitákban a kormánypárti narratíva eddig jellemzően az volt – s talán ebben bízott most is a propaganda –, hogy az efféle témák csak a „budapesti libsiket” hozzák lázba. Ezúttal viszont a korábbi mintázatoktól eltérő folyamatok indultak be: nem az történt, ami ilyenkor történni szokott. Az viszont, hogy a választói magatartásra gyakorolt lehetséges hatások közül melyik lesz a domináns, ma még kiszámíthatatlan.
Lázár szavainak egyaránt lehet mobilizáló, illetve elbizonytalanító következményük.
https://hvg.hu/360/20260204_romak-szegenyseg-gazdasagi-helyzet-statisztika-2014-2024
Ha a protest jelleg kerekedik felül, az olyanokat is elvihet az urnához, akik eddig a bizonytalanok táborához tartoztak, s kétséges volt részvételük a választáson. Utóbbiak aránya – a Medián januári felmérései alapján – a roma társadalom összetétele szempontjából meghatározó csoportokban (például a községekben élők, az alacsonyabb iskolázottságúak körében) a választásra jogosultak negyedét-ötödét is eléri.
Ám míg az ő tömeges aktivizálódásuk finoman szólva is kétséges, az már fájdalmasabb következményekkel járhat a Fidesz számára, ha az érintett választói rétegekben (amelyekben az országos átlagnál sokkal jobban áll a kormánypárt) uralkodóvá válik az, amit a szakirodalom „kognitív disszonanciaként” emleget.
