Az előválasztási vesztesek a pártlisták nyertesei
Elsősorban az előválasztáson vereséget szenvedő jelöltek kerültek fel a pártok eddig nyilvánosságra hozott saját jelöltlistáira, azonban ezek a listák csak a házon belüli erősorrendet mutatják meg, nem pedig azt, hogy a közös ellenzéki listára milyen pozícióba kerül a jelölt. A saját listákról maradt le olyan, aki már kétszer volt miniszterelnök-jelölt, de került fel olyan is, aki még soha nem ült a parlamentben.
A 2022-es országgyűlési választáson együttműködő hat párt közül négy december elején saját listával rukkolt ki. A hat párt (Momentum, Demokratikus Koalíció, MSZP, LMP, Párbeszéd) korábban megállapodott abban, hogy közös listán indulnak el a választáson. Közülük az LMP, a DK, a Momentum és a Párbeszéd listája alapvetően egy párton belüli erősorrend azoknak a nevével és sorrendjével, akiket és amilyen sorrendben szeretnének viszontlátni a közös ellenzéki listán.
A közös lista felállítására 2021-ben már feltehetőleg nem fog sor kerülni: az ellenzék jelenleg a közös programalkotással van elfoglalva, ugyanakkor még annak sincs deklarált leleplezési dátuma. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt a közös programról december elején azt mondta, hogy „a nagy többsége még idén meglesz”.
A közös listán biztos befutó helyük lehetett volna, azonban az MSZP két, párton belül befolyásosnak számító embere, Kunhalmi Ágnes és Hiller István inkább egyéniben méreti meg magát az országgyűlési választáson – mondták egy közös interjújukban. Mindketten szerepelnek a szocialisták listáján, azonban egyikük sincs befutóra saccolható helyen: Kunhalmi a 23., Hiller a 24. csupán.
A szocialisták listája viszont attól igazán különös, aki nem is szerepel rajta: Mesterházy Attila hiába volt 2010-ben és 2014-ben is miniszterelnök-jelöltje a pártnak, a Tóth Bertalan vezette 25-ös listára nem fért fel. A listán viszont szerepelnek olyanok is, akik egyéniben is elindulnak: Harangozó Tamás Tolna hármas számú előválasztási körzetében nyert, Márton Roland pedig Székesfehérváron verte meg a DK offshore-botrányba bonyolódó jelöltjét, Ráczné Földi Juditot.
Kunhalmi a párt társelnökeként korábban azt mondta, hogy ha a választmány elfogadja, új arcok is érkezhetnek a listára, köztük akár olyan is, aki soha nem járt a parlamentben. A lista pedig igazolta az előzetes elvárást: Pollreisz Balázs például bár Győrben ismert politikus, az országos politikába csupán akkor került be a neve, amikor a szexbotrányába belebukó Borkai Zsolt lemondása után helyben új választást írtak ki, Pollreisz pedig a fideszes Dézsi Csaba András ellenfele volt.
A szocialisták listájára felfért 12. helyen Nemény András szombathelyi polgármester, illetve 14. helyen Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes is. A lista huszadik helyén ott van Mirkóczki Zita korábbi egri polgármester helyettes is, a Jobbikból 2021-ben távozó Mirkóczki Ádám polgármester másodunokatestvére.
Ha az ellenzéki pártok teljesítik Márki-Zay Péter kérését, és a közös lista első öt helyére az előválasztáson részt vevő miniszterelnök-jelöltek nevét rakják az általuk elért sorrendben. Így Karácsony Gergely annak ellenére jutna biztosan mandátumhoz az Országgyűlésben, hogy ő maga jelentette ki: marad Budapest élén. Karácsony ennek ellenére a Párbeszéd listavezetője.
Szintén Márki-Zay kérése volt az ellenzéki pártokhoz, hogy három roma képviselőt is juttassanak befutó helyhez a közös listán, a Párbeszéd negyedik helyén ennek megfelelően Berki Sándor, aki a párt etnikai és kisebbségi referense, korábban nem volt az Országgyűlés tagja.
A Párbeszéd saját listáján a nyolcadik helyet kapta a párt jelenlegi egyik legfontosabb parlamenti arca, Szabó Tímea. Szabó Budapest 10. választókerületében (Óbuda) indult az előválasztáson, ám ellenfél nélkül, így értelemszerűen ő nyerte meg körzetét 9033 szavazattal. A Fidesz Bús Balázst, Óbuda korábbi polgármesterét indítja majd ellene.
Szabóval ellentétben a párt nem érezte indokoltnak, hogy a közös listán indítsa másik meghatározó parlamenti arcát, Tordai Bencét, ő biztos befutónak tekinthető. Ugyancsak nem kapott helyet, így egyéniben indul Jámbor András (akinek ellenfele Sára Botond lesz), illetve Karácsony korábbi klímavédelemért és fejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese, Dorosz Dávid. Dorosz a Pest megyei ötös választókerületet nyerte meg, itt Tuzson Bence lehet a kihívója a Fidesz részéről.
Az LMP a 2018-as országgyűlési választás óta teljesen megváltozott: Szél Bernadett és Hadházy Ákos távozásával két legikonikusabb arcát vesztette el a párt. Szél Budakeszin, Hadházy Zuglóban indul egyéniben, a listát az előválasztáson Szombathelyen Czeglédy Csabával szemben alulmaradó Ungár Péter vezeti. Az LMP saját listájának első öt helyére befért Kanász-Nagy Máté, a párt társelnöke, Keresztes László Lóránt, az LMP jelenlegi parlamenti frakciójának vezetője, valamint Bakos Bernadett kőbányai és Ferenczi István kispesti önkormányzati képviselő.
Decemberre csupán két olyan párt maradt, amik nem állítottak saját listát a közös előtt: a Jobbik és a DK. A Jobbik nem sieti el a maga listájának összeállítását, a pártból származó információink szerint azért, mert egyrészt semmilyen határidőnek nem kell megfelelniük e téren, másrészt most a közös ellenzéki program összegyúrására koncentrálnak. Úgy tudjuk, mivel a pártelnökök abban állapodtak meg Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölttel, hogy előbb a programot fésülik össze és csak utána nyitják ki a közös lista kérdését, utóbbiról az érdemi tárgyalások csak várhatóan januárban kezdődnek, így nincs is igazán miért sietnie a Jobbiknak.
Hasonlóan vélekedik a DK is, lapunk megkeresésére csupán azt a választ adták, hogy a listaállítás folyamatában jelenleg nincs újdonság, így nem is tudnak mit hozzáfűzni.
A Momentum Küldöttgyűlése még az előválasztás első fordulója után határozott úgy, hogy a miniszterelnök-jelölti verseny utolsó helyén végző Fekete-Győr Andrást teszi saját parlamenti listája élére. Ez a közös lista tekintetében annyit tesz, hogy Fekete-Győr szerepel a momentumosok között is az első helyen. A Momentum új elnökének, Donáth Annának a neve nem szerepel a saját listán, de Donáth korábban lapunknak előre el is mondta, hogy meg fogja tartani EP-képviselői mandátumát.
A Momentum saját listáján is látható, de általánosan jellemző a közös lista előtt sajátot állító pártok erősorrendjére, hogy igyekeznek kompenzálni azon politikusaikat, akiket az előválasztáson vagy visszaléptettek egy náluk esélyesebbnek gondolt ellenzéki jelölt kedvéért, vagy elbukták az előválasztást.
Ilyen a Momentum listáján harmadik helyen álló Gelencsér Ferenc is, aki Budapest 1-es választókerületében bukta el Csárdi Antallal szemben az előválasztást. Nem kell túl sokáig szemezgetnünk a Momentum listáját, hogy feltűnjön Paróczai Anikó neve, aki ugyancsak alulmaradt az előválasztáson, csak ő Arató Gergely DK-s képviselővel szemben. Paróczai a Momentum belső listáján a hatodik helyet kapta, ő volt az az önkormányzati képviselő, aki a kispesti vagyonkezelő, Kránitz Krisztián kétes ügyeire hívta fel a nyilvánosság figyelmét.
A lista nyolcadik helyén álló Berg Dániel volt az egyik első visszalépője az előválasztásnak: a II. kerületben alpolgármesteri posztot betöltő Berg még nyáron lépett vissza Tordai Bence javára Budapest 4. választókerületében (a körzetet végül Tordai meg is nyerte a DK-s Kálmán Olga előtt). A Momentum listája viszont tartogat meglepetéseket is: ilyen például Nemes Balázs pécsi politikus 15. helye. Nemes Pécsen sokáig fej-fej mellett állt az előválasztáson helyben szintén induló Mellár Tamással, ám végül Mellár nyerte a körzetet.
A közös ellenzéki lista azonban nem csak a hat párt saját listáinak összefésüléséből fog összeállni. Márki-Zay Péter elmondása szerint „néhány sarokpontot” kért a pártoktól, ő maga viszont szándékosan kimarad a listaállítás folyamatából. Sarokpontjai közül a leginkább jelentős, hogy Márki-Zay helyet kért egy hetedik frakciónak is a közös listán, ami az őt támogató pártokat és civileket tömörítheti majd a Parlamentben. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy pontosan kiket hozna az ötfős frakcióba. Márki-Zay ugyancsak sarokpontként kötötte ki, hogy kik nem lehetnek rajta a listán (neveket a sajtónak viszont nem mondott).
Az ellenzéki pártelnökök egy éve, 2020 decemberében állapodtak meg arról, hogy pártjaik közös listán méretik meg magukat. A pártelnökök akkor közös közleményükben úgy fogalmaztak, hogy mind a 106 egyéni választókörzetben közös jelöltet állítanak, valamint közös lesz a miniszterelnök-jelöltjük is. A jelöltek kiválasztási folyamatáról, vagyis az előválasztásról itt írtunk bővebben.
Ellenzéki előválasztás
Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!
A pártok egy volt jobbikos, majd Mi Hazánk-os, jelenleg saját pártot futtató politikus, Volner János miatt kényszerültek közös listára. Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága 2020 novemberében támogatta Volner azon módosító indítványát, ami szerint ahhoz, hogy egy párt országos listát tudjon állítani 14 megyében 71 egyéni jelöltet kell felmutatnia. Korábban a kormány is belenyúlt volna a választási törvénybe, azonban ők szelídebben lépték volna meg ugyanezt: ha a kormány javaslata került volna az Igazságügyi bizottság (majd a Törvényalkotási bizottság) elé, akkor a választáson indulni kívánó pártoknak „csupán” kilenc megyében kellett volna ötven jelöltet felmutatniuk az országos listához. Emlékeztetőül: a korábbi szabályozás értelmében az országos listát állító pártoknak csupán 27 választókerületi jelöltet kellett állítaniuk.
Míg a kormány korábbi javaslata nem, Volneré már kizárta az ellenzék egy korábbi elképzelését, miszerint a hat párt több listára helyezkedett volna. Ha viszont az ország 106 egyéni körzetében két ellenzéki lista áll fel 71-71 jelölttel, az versenyre késztette volna az ellenzéket egymás ellen is, ezt kerülte meg a hat párt a közös lista ötletével.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
