Indul a 20 milliárdos demokráciajáték: mi, és hogyan történik április 3-ig?
Rekordösszegű rendezési költség, 8,2 millió választó és több rendhagyó helyzet is jellemzi az április 3-ra, a kormány népszavazásával egyszerre kiírt parlamenti választást. Mire kell figyelni választóként itthon és külföldön, hogyan áll össze a jelöltek és a pártok listája, van-e már kampány, hogyan zajlik a választás, és miként jön ki az eredmény – választ adunk a legfontosabb kérdésekre.
Sűrű hetek elé nézünk: kevés idő van hátra az országgyűlési választásokig, amit a törvény adta keretek között a lehető legkorábbi időpontra, április 3-ra írt ki Áder János köztársasági elnök. A következő 11 hét rengeteg munkát ad majd a kormánypártoknak, az őket leváltani készülő ellenzéki összefogásnak, a pártok egyéni jelöltjeinek és aktivistáinak, a civileknek, a választási szerveknek és maguknak a választóknak is, hiszen a több mint 8,2 millió szavazásra jogosult állampolgárnak sem csak annyi a dolga, hogy ikszeljen.
A népszavazás is drágítja a rendezést
Már csak azért sem, mert az idei parlamenti választás több szempontból is rendhagyó lesz. Egyrészt rekordmagas, 20 milliárd forint feletti összeg lesz a rendezés költsége. Ez több, mint a duplája a 2018-as parlamenti választásra fordított 8,9 milliárdos összegnek, amire viszont van magyarázat. A hvg.hu a választás lebonyolításáért felelős Nemzeti Választási Irodától (NVI) megtudta, hogy egyrészt jelentősen drágultak a költségvetés jelentős részét kitevő informatikai és nyomdai költségek, másrészt a rendszerváltás óta először most egy népszavazást is tartanak a parlamenti választással egyszerre. Az NVI közlése szerint
a 20,7 milliárdos rendezési költség 7,2 milliárddal kevesebb annál, mintha 15,2 milliárdért parlamenti választást és másik 12,7 milliárdért külön népszavazást tartanának – együtt rendezve utóbbi csak 5,5 milliárddal dobja meg a büdzsét.
A népszavazás “hozzácsapása” a választáshoz valójában egy plusz szavazólapot jelent, de egyébként ugyanaz a mintegy 8,2 millió választópolgár szavazhat az országos népszavazáson, mint az országgyűlési képviselőválasztáson. A népszavazási íven a kormány által kezdeményezett, ellenzéki és civil oldalról is sokat bírált “gyermekvédelmi” referendumának négy kérdése szerepel majd (több civil szervezet érvénytelen szavazásra buzdítja az embereket).
Az Országgyűlés elrendelte a kormány gyermekvédelmi népszavazását
A Kúria szerint nincs semmi gond ezzel a kérdéssel: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?" A Magyar Közlönyben kedd este megjelent végzés a kormány negyedik kérdésének is szabad utat adott. Már csak egy van függőben.
Hányan és hogyan szavazhatnak?
Az NVI aktuális összesítése szerint elvileg 7,77 millió magyarországi lakcímmel rendelkező választó és a 425 ezer levélszavazásra jogosult, magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgár szerepel a központi névjegyzékben. Van, aki automatikusan szerepel a névjegyzékben, de annak, aki nem – vagy több mint 10 éve regisztrált –, most regisztrálnia kell, és ez a folyamat már most elindul. Abban, hogy ki szerepel automatikusan a névjegyzékben, és kinek kell ehhez most regisztrálnia, ez a táblázat segít eligazodni.
Az NVI egyébként segít, mivel figyelmezteti a potenciális szavazókat, hogy ne felejtsenek el regisztrálni: már tavaly ősszel küldött 770 ezer határon túli, elvileg szavazásra jogosult magyar állampolgárnak a regisztrációra, vagy az adatai esetleges pontosítására felhívást (a nem szavazókorúakkal együtt amúgy ennél is jóval több, mintegy 1,2 millió határon túli magyar lehet). A regisztráció azért fontos, mert szavazni csak az tud majd akár a választáson, akár a népszavazáson, aki vagy már most benne van a névjegyzékben, vagy regisztrációs kérelmét március 9-ig eljuttatja az NVI-hez. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 425 ezres szám nőhet, így a 8,2 milliós is.
Nem mellékes körülmény, hogy a 8,2 millió szavazó, az ő szavazásuk módja, sőt még a voksaik “értéke” között is különbséget tesz a törvény, ami régóta komoly belpolitikai viták tárgya.
Egyrészt a parlamenti választáson a magyarországi lakóhellyel rendelkezők pártlistára és az ország 106 egyéni választókerülete közül a lakóhelyük szerintiben egyéni képviselőjelöltre is szavazhatnak, míg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők választókerület híján csak pártlistára. Utóbbiak viszont – ők jellemzően az egyszerűsített honosítás révén állampolgárságot és szavazati jogot kapó külhoni magyarok – levélben is elküldhetik a szavazatukat az NVI-nek. Vagyis
akinek nincs állandó lakcíme és így él külföldön, az szavazhat levélben, az viszont már nem, akinek van Magyarországon állandó lakcíme, de nem tartózkodik itthon (például külföldön dolgozik) – ez a szabály sokak szerint diszkriminatív, mert különbséget tesz a külföldön élő magyar választók között.
Az a külföldön élő, de magyar lakcímmel rendelkező választó, aki a fentiek miatt a kényelmes levélszavazásra nem jogosult, külföldről más módon tud voksolni: előzetes, a külképviseleti névjegyzékbe történő jelentkezését – ennek határideje március 25-e – követően a kijelölt magyar nagykövetségen, konzulátuson személyesen adhatja le a voksát április 3-án. A külképviseleten szavazás ugyanakkor jelentős korlátozásokkal is jár. Nem lehet például mozgóurnával szavazni, ami nehezítheti a fogyatékossággal élők vagy az idősek dolgát. Lehetnek, akik a külképviselethez képest több száz kilométerre, sőt akár olyan országban élnek, ahol nincs magyar diplomáciai képviselet. Némi könnyebbséget jelenthet, hogy
most, április 3-án 28-cal több, összesen 146 külképviseleten lehet majd szavazni, mint a 2018-as választáson, amikor még csak 118 ilyen kijelölt helyszín volt.
Nemcsak a 770 ezer külföldi magyar választó kap jelzést az NVI-től a választási regisztrációját illetően, hanem a választók másik nagy csoportja, a mintegy 7,8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező szavazópolgár is. Nekik olyan választási értesítőt küld ki az NVI, amely csak arról tájékoztat, hogy szerepelnek a névjegyzékben, vagyis szavazhatnak. Teendője annak van, aki február 11-ig nem kap értesítőt, mert azt a helyi választási irodának jeleznie kell – a lakcíme szerinti választási szervet mindenki ezen a linken keresheti ki.
Aki a választás napján nem tartózkodik magyarországi lakóhelyén, és emiatt egy másik településén kíván szavazni, az március 25-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Ehhez kapcsolódó jogszabály-változtatás volt nemrég, hogy már nem feltétele az állandó lakhely létesítésének, hogy az ember ott is éljen. A kormány szándéka az volt, hogy ne büntessék azt, aki nem az állandó lakcímén él, mert például máshol, bérleményben lakik. Az ellenzék viszont attól tart, így legalizálják a fiktív lakcímre való tömeges átjelentkezéssel elkövetett választási csalást, hiszen egy billegő választókerületben néhány száz ember mozgatásával megnyerhető a mandátum:
Mandátumok sorsa dőlhet el azzal a kiskapuval, amit most a kormány kinyitott
A választási szabályokon nem változtatott, mégis legalizálja a fiktív lakcímre való tömeges átjelentkezéssel elkövetett választási csalást a kormánypárt törvénymódosítása, ami szerintük nem is erről szól. Mégis, a lényeg: egy billegő választókerületben akár néhány száz ember mozgatásával megnyerhető a mandátum, ha erre szándék van.
A kampány 50 napja: start február 12-én
Egy hónap múlva, február 12-én kezdődik a választási felkészülés egy másik fontos része, a kampány is, mivel az a törvény szerint a voksolást megelőző 50. naptól indul. Hivatalosan politikai kampányt folytatni csak ebben az 50 napban lehet, és ugyancsak ekkor költhetik és utóbb majd számolhatják el a választáson induló pártok és egyéni jelöltek a kampányra felhasználható állami támogatási pénzeket. Valójában persze a nem hivatalos, “előkampány” már hónapok óta tart, mind a politikai közbeszéd, mind például a Facebookon megjelenő politikai jellegű hirdetések szintjén.
A nem hivatalos kampány olyannyira zajlik már, hogy éppen amiatt érte a külső mellett belső kritika is az ellenzéki pártokat, hogy az ellenzéki előválasztás októberi lezárása utáni 2 hónapban mintha “leült” volna a kampánytevékenységük. Arról a hvg.hu választási podcastjában, a SzavazóFülkében is szó volt, hogy míg a Fidesz és a kormány hónapok óta mással sem tematizálja a közbeszédet, mint a szavazatszerzésre is kiváló pénzosztással, addig ez idő alatt az ellenzék viszonylag kis érdeklődést tudott kiváltani a közös választási programjával, a Fudan-ügyi népszavazási kezdeményezésének aláírásgyűjtésével, vagy Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt amúgy sokat bírált szerepléseivel. Feltűnt az ellenzék lagymatag kampánya az abban részt vevő pártok egy részének korábban dolgozó tanácsadónak, Ron Werbernek is, aki a hvg360-nak adott interjújában ennek hangot is adott:
Ron Werber az ellenzéknek: „Az isten szerelmére, arról győzzétek meg az embereket, hogy győzni tudtok"
Az ellenzéki összefogásnak egyetlen feladata van: a hangzatos üzenetek helyett a tömegmobilizációra fókuszálni, és nem félreértelmezett felméréseken rugózni - mondja Ron Werber izraeli kampányszakember és kommunikációs stratéga, aki a 2000-es és 2010-es években a magyar baloldalon több ízben is dolgozott, többek között Medgyessy Péter 2002-es kampányát is ő vezette.
A kampány tehát folyik, sőt a jelek arra mutatnak, hogy minden korábbinál durvább kampány tanúi lehetünk. Ráadásul a Márki-Zaytól elvárt politikailag korrekt, píszi közbeszéd iránti fideszes, illetve kormányzati igény eleve nehezen értelmezhető az után, hogy éppen Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök volt az, aki 2018-as évértékelőjén bevallotta, hogy ezt ők 2010-es kormányra kerülésük óta figyelmen kívül hagyják. Ahogy fogalmazott:
a Fidesz és a KDNP Magyarországon nyolc éve szünetelteti a politikai korrektséget”.
Akárhogy is, nagyon sok múlhat a már zajló előkampányon, a hivatalos 50 napos kampányon, de különösen az utolsó 2-3 hét eseményein, üzenetein, mozgósításán. A tét nem kicsi, hiszen a felmérések, közvélemény-kutatások arra engednek következtetni, hogy 2006 óta a legizgalmasabb választás és a legszorosabb küzdelem várható április 3-án. Alábbi cikkünkben a választás öt lehetséges kimenetét vettük alapul a még a Fideszt is gúzsba kötő győzelemtől az új NER kiépítéséig:
A legizgalmasabb parlamenti választás öt forgatókönyve
2022-ben Magyarországon mindent az országgyűlési választás határoz meg, sőt a voksolást világszerte élénk figyelem kíséri. Az év várható folyamatairól szóló prognózisunkban így az ehhez kapcsolódó öt lehetséges kimenetet vesszük alapul a még a Fideszt is gúzsba kötő győzelemtől az új NER kiépítéséig.
Jelöltek és pártok: kezdődik a verseny
Már most, a választás kitűzése után be lehet jelenteni azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani az áprilisi választásra. Van még idő, de a leggyorsabbak már meg is küldték kérelmüket, hiszen a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésének napirendjén szerepel az eddig bejelentkezett jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről való döntés. Jelölő szervezet az a párt lehet, amely a választás kitűzésekor már szerepel a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
Az NVB által nyilvántartásba vett jelölő szervezetek a kampányidőszak elején, február 12-én kezdik el a választás jelölt- és listaállítási folyamatát azzal, hogy felveszik az ajánlóíveket. Egyéni független vagy pártjelölt ugyanis csak az lehet, aki az adott körzetben legalább 500 választó ajánlását, aláírását összegyűjti két hét alatt, vagyis február 25-ig. Egy választó több jelöltet is ajánlhat (de majd csak egyre szavazhat). Országos listát pedig – legkésőbb február 26-ig – az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni jelöltet állított.
Ez, a 71-es előírás 2020-ban az exjobbikos Volner János javaslatára, kormánypárti szavazatokkal került a törvénybe, eldöntve az ellenzéki együttműködés kérdését: közös jelöltekkel nem tudtak egynél több listát kisakkozni. Így a választáson néhány kisebb párt mellett két nagy, közös listával induló politikai tömb versenyez majd. Az egyik – Orbán Viktorral az élen – a kormánypártok listája, amelyen a Fidesz mindig közösen indul a KDNP-vel. A másik az ellenzéki lista lesz, melyen hat párt – DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd – és Márki-Zay mozgalmának politikusai szerepelnek, élen az öt előválasztási miniszterelnök-jelölttel.
A választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok is lehetnek jelölő szervezetek, mivel nemzetiségi listára is lehet szavazni. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplők legalább egy százalékának ajánlása kell. Fontos tudni, hogy aki a nemzetiségi névjegyzékbe veteti fel magát, az a választó nem szavazhat párt országos listájára, csak a nemzetiségi listára. A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozó választók ily módon nemzetiségi szószólókat, illetve – kellő számú választó és érvényes szavazat esetén – kedvezményes módon nemzetiségi képviselőket válasszanak. A nemzetiségek többségének azonban számarányuknál fogva alig van esélye a mandátumszerzésre. A jelenlegi parlament 93 listás képviselője között csupán egy nemzetiségi van: Ritter Imre német nemzetiségi képviselő.
Hogyan számoljuk majd az eredményt?
A választás április 3-án reggel 6 órától aznap este 19 óráig tart. A kampánycsend intézményét már eltörölték, így politikai tevékenység a választás napján is folytatható, a szavazóhelyiség és az annak otthont adó épület, valamint annak 150 méteres körzete kivételével. Előzetes eredmények már a választás éjszakáján lesznek, de a jogi végeredményt csak a külképviseleteken és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni eredményeket április 9-én, az országost pedig április 22-én legkésőbb.
A mandátumok kiosztása – ahogy a magyar választási rendszer is – meglehetősen bonyolult. A 199 tagú új képviselőházban 106 képviselői mandátumot az egyéni választókerületekben győztes jelöltek kapnak. Ez még az egyszerűbb része a dolognak, mivel az egyéni körzetekben az lesz a képviselő, aki a voksok relatív többségét megszerezve a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
Az egyéni körzetekben képződnek viszont töredékszavazatok is, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazat a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztesre leadott azon voksok, amelyek már nem kellettek a mandátum megszerzéséhez (a második helyezett jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám). Arról a pártlistáról senki nem szerezhet mandátumot, amely nem éri el a parlamentbe jutási küszöböt:
“egypártos” lista esetén a bejutási küszöb az összes érvényes szavazat legalább 5, “kétpártos” közös lista esetén 10, míg kettőnél több párt alkotta közös pártlista esetén 15 százaléka.
Az országos listás mandátumok kiosztásához először összegzik az összes töredékszavazatot, valamint az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, majd ezt elosztják 93-mal (a kiadható mandátumok száma), és az eredményt tovább osztják néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amellyel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak. Az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.
A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét, egy belga matematikus által még 1878-ban kidolgozott D'Hondt-módszer alapján, amely a legnagyobb átlag elveként is ismert. Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlésnek – melyet az addigra a régi összetételű parlament által megválasztott új államfő, Novák Katalin hív össze – 30 napon belül, május 3-ig kell megalakulnia. A rendszerváltás óta az alakuló ülés után másfél-négy hét elteltével már megválasztotta az Országgyűlés a miniszterelnököt és letette az esküt az új kormány.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A kutatóintézet szerint Orbán elveszíti a tavaszi választást, de önmagát győztesként hirdeti majd ki
A European Council on Foreign Relations (ECFR) a 2022-es évre vonatkozóan állított össze egy listát arról, mi várható szerintük a politika világában.
Áder János április 3-ára írta ki a parlamenti választást
A lehető legkorábbi időpontra, április 3-ra írta ki Áder János köztársasági elnök a 2022-es parlamenti választások időpontját. Ugyanerre a napra írta ki továbbá az államfő a kormány „gyermekvédelmi” népszavazását is. A hivatalos választási kampány így egy hónap múlva, február 12-én indul.
