Csak tavaly félezernél több olyan döntést hozott a kormány, amely minősített adatot nem tartalmaz, így semmi nem indokolná a nyilvánosság előli rejtegetésüket, mégsem tudni, mi áll bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán. Ilyen nem titkos, de nem is automatikusan nyilvános, úgynevezett kétezres kormányhatározatból (hogy miért kétezresnek hívják, azt kicsit lejjebb tisztázzuk) 2021-ben (november végéig) 504-et hozott a kabinet, ám ezek egyikét sem adják ki, arra a gumiszabályra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő anyagok.

Az adatigénylésben kikértük, hogy az Orbán-kormányok 2010-es hivatalba lépésük óta hány ilyen, kétezres határozatot hoztak. A Miniszterelnöki Kormányiroda válasza szerint a 2010-es bő fél évben még csak 14-et, a 2011-es teljes évben aztán már 19-et. Aztán később egyre többet: 2014-ben már 33-at, és onnantól két évente dupláztak.

Míg 2016-ban 74, 2018-ban már 142 kétezres döntés született, 2020-ban pedig 385. A tavalyi évben adatigénylésünk időpontjáig (november 30-ig) már félezernél is több, 504 ilyen döntésről adott számot a Kormányiroda, ám kérésünket, hogy küldjék el a 2021-es határozatokat, elutasították. Arra hivatkoztak, hogy

a kért dokumentumok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, és a vonatkozó törvény szerint, mint ilyenek, a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak.

Noha Orbán Viktor 2010-ben átláthatóbb és számonkérhetőbb kormányzást ígért, a NER ennek a törekvésnek egyértelmű kudarcát mutatja. Pedig az elmúlt 12 év eddigi első és utolsó hivatalos kormányprogramja, a 2010-es Nemzeti Együttműködés Programja még azt rögzítette: a legjobb kormányzás csakis a demokratikus kormányzás lehet, minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét”.

Túry Gergely

A tapasztalat azonban az, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Különbséget kell tenni ugyanis a nyilvános és a titkos kormányhatározatok között, de ez egyszerű, mert a négyjegyű sorszámuk utal a besorolásra:

• vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező is közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma egyessel kezdődik, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket
• vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik
• vannak továbbá a kettő közé sorolt, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezeket hívják őket kétezres határozatoknak

Az ilyen kétezres határozatok sajátossága, hogy automatikusan nem jelennek meg a Magyar Közlönyben. Nem volt ez mindig így: 2009 előtt kivétel nélkül, ugyanúgy kötelezően megjelentették őket, mint az ezres sorszámúakat a Magyar Közlönyben, csak a kétezreseket egy külön felületen, a Határozatok Tárának nevezett lapban tette közzé a kormány.

Kétezres határozatok a rendszerváltás előtt is léteztek, a Határozatok Tára 1952-től jelent meg – igaz, korlátozott államigazgatási terjesztésben. A rendszerváltás után a Határozatok Tára, az abban megjelenő kétezres határozatokkal bárki számára elérhető volt, az újságárusoknál is meg lehetett venni. Egészen 2008 végéig, mert az utolsó Határozatok Tára 2008. december 29-én jelent meg:

hvg.hu

Kétezres kormányhatározatok persze 2009 eleje óta is születnek, csak azóta „félhivatalosak”, mivel nem teszik őket közzé. Nincs Határozatok Tára, a Magyar Közlönyben pedig csak az ezressel kezdődő nyilvános döntések jelennek meg. Egy különösen sűrű döntéshozatali évben azonban ezek sorszáma is felugorhat kétezer fölé már decemberben, ahogy ez történt például 2015-ben.

Közben számos téma, amit 15 éve még kétezres határozat rögzített, ma már ezresként megjelenhet, például a költségvetés általános tartalékának felhasználását, átcsoportosítását, vagy államközi szerződést érintő döntések. Még így is maradt azonban kétezres döntés – ilyenből a Miniszterelnöki Kormányiroda adatainak összesítése szerint 2010 óta az Orbán-kormányok 1549-et hoztak.

A nem nyilvános döntésekből az utóbbi években több is nyilvánosságra került, de csak véletlenül derült ki, hogy kétezres határozattal érintett, titkolni kívánt témákról van szó:

• Valahogy kiszivárgott 2016-ban, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
• Az is csak véletlenül, az EU-s közbeszerzési értesítőből derült ki, hogy a nem nyilvános, 2018/2016. számú kormányhatározatra hivatkozva bízták meg Rogán Antal miniszter akkori szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárd forintos külföldi PR-munkával.
• Szintén kétezres kormányhatározat teremtette meg a “költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy a kormány utalhassa az ígért 38 milliárd forintot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, bár utóbb kiderült, hogy ez nem pluszpénz volt, csak előrehozott támogatás.
• Ugyancsak egy kétezres, nem nyilvános határozat szerepelt azoknak a közszolgáknak a felmondólevelében indoklásként, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullám részeként küldtek el a közigazgatásból.
• 2020 elején szintén egy ilyen kormánydöntés rendelkezett a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről – miután az ötlet nyilvánosságot kapott, és a költözés ellen a szakma is tiltakozott, a kormány jegelte a döntés végrehajtását.

A kétezreseknél is érdekesebbek a már említett titkos, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózás jogos és észszerű indoka, hogy bennük hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, nyilvánosságra kerülésük pedig veszélyeztetné Magyarország érdekeit. Ezekről az akár 50–90 évre is titkosított kormánydöntésekről az ilyen szintű minősített adatok megismeréséhez megfelelő jogosultsággal rendelkezők igen szűk körén kívül senki nem is tud.

Ilyen, évtizedekre titkosított határozatból is egyre többet hoztak 2010 óta az Orbán-kormányok, bár a csúcstartó az 1990–1994-es ciklus 2299 döntéssel – összességében a rendszerváltás óta több ezer ilyen született, jelentős részük ma is titkos. A háromezresek a minősítésük lejárta után sem válnak nyilvánossá, a hozzáférés ezekhez – még ha ismerjük is a döntés sorszámát és lejárati idejét – nehéz. A hvg.hu tavaly nyáron mégis többről beszámolt, amit Medgyessy Péter és amit Orbán Viktor írt alá:

Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést

A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.

A már a rendszerváltás előtt is létező ezres, kétezres és háromezres kormányhatározatok mellett újabban előfordulnak négyezres kormánydöntések is. Ez egy új besorolási kategória, 2019 előtt nem létezett, és a kétezresekhez hasonlóan a négyessel kezdődőek sem titkosak, de nem is nyilvánosak, általában munkaszervezési döntésekről szólnak. Eddig mindössze két esetben került ilyen nyilvánosságra.

Az egyik első ilyen döntés, a 4003/2019-es kormányhatározat az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeit, létszámát határozta meg, míg egy másik, a 4116/2019-es a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt, ami alól csak Rogán Antal miniszter adhatott felmentést.