75 éves a kultikus robogó, amely egy filmmel futott be
Egy film tette híressé, és most egy szerelmi vallomással is felérő olasz játékfilm mutatja be a Vespa történetét.
Egy film tette híressé, és most egy szerelmi vallomással is felérő olasz játékfilm mutatja be a Vespa történetét.
Nincs bűnözés, nincs betegség, háború, öregedés, nincs szenvedés, nincs birtoklási vágy. Egy amerikai sorozat kísérletet tesz a kilenc évtizede született és azóta klasszikussá vált regényben vizionált világ bemutatására, ahol a születéstől a halálig minden megtervezett, beleértve a boldogságot is.
Street art, graffitizés, lázadás – mindez összeköti a dán bestselleríró magyarul megjelent, Tintagomba című regényének főszereplőit, akik a maguk útját járva akarják megváltoztatni a világot.
Gonda János Széchenyi- és Erkel-díjas zongoraművész, komponista, zeneelmélet-kutató – nem mellesleg a Jazz, a Mi a jazz? és a háromrészes A rögtönzés világa című kötetek írója. Alapítóként, valamint pedagógusként végig részese volt az öt évtized alatt nemzetközi hírűvé fejlődött magyar dzsesszoktatásnak. 89 éves korában ment el. Emlékét ezzel a 2015-ben készült interjúval idézzük fel.
A Kádár-kockákból felhúzott családi házas telepektől görbe út és bizonytalan ízlés vezetett az alpesi stílusú családi házig. Az egyetemi tanár-művészettörténész albumában megelevenedik a löttyintett beton, a téglatapéta, a romantikus kármentők világa.
Minden felemelkedéstörténet ugyanazon az erkölcsi csúszdán lefelé száguldva ugyanazt a kérdést fogalmazza meg: megérte-e átsétálni a pokolból a másik oldalra.
Ezt állítja a legmagasabb francia irodalmi elismeréssel, a Goncourt-díjjal méltányolt könyv, a Napirend szerzője, Éric Vuillard.
A tartósan művészgyanússá vált állampolgár úgy gondolja, új generáció áll készenlétben, hogy a művészetben és a szerelemben felfedezze a hatvanas évek maradandó értékeit.
Egy házibulival kezdődött, és ha minden így megy tovább, sok-sok kis és nagy összeomlás közepette azzal is ér véget. Hatvan éve jelent meg a posztmodern irodalom energiaforrása és felhajtóereje, az Entrópia.
A Vígszínház az új idényét az új igazgató olyan klasszikus darabbal nyitotta meg, amelyben minden és mindenki romokban hever.
A világ legismertebb neurotikusa a magyarul most megjelent önéletrajzában kijavítja az életben ejtett helyesírási hibákat, és töredelmesen bevallja: soha nem tette meg és soha nem tenné meg „azt”.
Az idővel, a technikával, a popkultúramítosszal flörtölő képzőművész, Weiler Péter budapesti garázskiállításán egy bizarr, "porszívók és szabályok nélküli" szálloda szellemei jelennek meg.
Érzéketlenség, kapzsiság, felelőtlenség, irigység, önzőség, cserbenhagyás, szegénység és rengeteg pénz. Egy 45 éve született klasszikus album hívószavai csak felerősödtek a megjelenése óta eltelt időben.
A legismertebb magyar mennybemenetele és pokoljárása – két félidőben. A nemzeti musicalben számtalan drámai pillanat maradt kiaknázatlanul.
Létezik még az a világ, ahol a tinta ragyogása erősebb a legnagyobb fényerejű monitor képernyőjének sugárzásánál? A regényeivel világhírt szerzett olasz író, Alessandro Baricco ezúttal leigázott területekről tudósít.
Kevés lendületesebb és ívesebb karrier futott az elmúlt években a hazai könnyűzenei színtéren, mint Krúbié. A magyar rapkulissza különösen sikeres figurájának új albuma, az Ösztönlény éppen akkor jelent meg, amikor a hirtelen véget érő telt házas bulikat felváltotta a hallgatás ideje.
Fagyasztóban tárolt üzemibaleset-maradvány, drogos elitegyetemisták, kéjsóvár malac találkája egy bulvárújságíróval, mennyországba repítő gyom a közmondásos angol gyep alatt. Az Úriemberek bűnözőinek fura ízlésük van.