A filmművészet Szent Grálja sem készülhetett intrikák és konfliktusok nélkül

Az Aranypolgár fogantatásánál talán ott sem volt az, aki egyből a csúcsról indulva megváltoztatta a modern filmművészetet – ezt a teóriát erősíti egy új film, a Mank.

Ősrégi hollywoodi recept, hogy kutya és gyerek főszereplésével készült filmmel nem lehet megbukni. Azonban a recept legalján kis betűkkel még ez a figyelmeztetés is látható: „Csak óvatosan a csodagyerekekkel!” Velük az a baj, hogy a stúdiót, a díszleteket, az összes kelléket, a stábot, a színészeket a maguk kizárólagos játékszerének tekintik. A Netflixen elérhető új amerikai film, a Mank két olyan ember története, akiknek megkérdőjelezhetetlen a szerepük egy remekmű elindításában. A kérdés inkább az: kinek mekkora a szerepe?

Az egyikük csodagyerek volt, az ellenállhatatlan fajtából. Orson Welles négyévesen bábszínházi előadással szórakoztatta a családját, hétévesen előadta a Lear király általa meghúzott változatát, tíz évvel később otthagyta az iskolát, és Dublinban megrendezte a Julius Caesart. Miután visszatért New Yorkba, megalapította a Mercury Theatert, 1938-ban a társulat színészeinek közreműködésével a frászt hozta a keleti part lakosaira: a Támadás a Marsról rémületet keltő rendkívüli bejelentés, harctéri tudósítás és a földlakók élet-halál harcának álcázott áldokumentum-előadás volt. Még nem volt 24 éves, amikor Hollywoodban ezt mondták neki: „Itt fogsz dolgozni, és azt csinálsz, amit akarsz.” Teljes alkotói szabadságot kapott első nagyjátékfilmje, az Aranypolgár elkészítéséhez.

Orson Welles az Aranypolgár forgatásán /// Az egyik csodagyerek

A másikuk annyira tehetséges volt, hogy senki sem szólhatott bele, a barikád melyik oldalán harcoljon. Herman J. Mankiewiczet arra nevelték, hogy használja a fantáziáját.

Az elbeszélés legyen csavaros, mint a fahéjas csiga

– ez volt az egyik sorvezetője, a másik meg az, hogy csakis arról írjon, amit ismer. Számos színdarabot és forgatókönyvet dobott össze, a szakmában a legjobbak közé tartozott. Wellesszel New Yorkban ismerkedtek meg, majd mindketten Hollywoodba mentek – 90 napos határidőt szabva ott kérte fel Welles az autóbalesete után törött lábú Manket az Aranypolgár forgatókönyvének elkészítésére.

Hozzászólások