Gonda János Széchenyi- és Erkel-díjas zongoraművész, komponista, zeneelmélet-kutató – nem mellesleg a Jazz, a Mi a jazz? és a háromrészes A rögtönzés világa című kötetek írója. Alapítóként, valamint pedagógusként végig részese volt az öt évtized alatt nemzetközi hírűvé fejlődött magyar dzsesszoktatásnak. 89 éves korában ment el. Emlékét ezzel a 2015-ben készült interjúval idézzük fel.
– Ötven éve, hogy elindíthatta a dzsessztanszakot. Egyszer csak visszautasíthatatlan ajánlat érkezett felülről?
– Én kezdeményeztem, de voltak támogatóim, például Pernye András. Az ötvenes években néhány minősítő szlogen elég volt a tiltáshoz, ami – akkori szóhasználattal – a nyugati kozmopolita, absztrakt, tehát káros művészeti irányzatokhoz kötődött. A dzsessz is ebbe a kategóriába tartozott, mégsem volt ismeretlen a muzsikusok körében, mivel voltak hazai hagyományai. Helyenként a tiltás időszakában is művelték, ha máshol nem, lakásokban, üresen álló nagyobb termekben. És ahogy a populáris zene kedvelői a luxemburgi rádiót, a dzsessz elszánt hívei az Amerika Hangja adásában Willis Conover Music of USA című programját hallgatták. A hatvanas évek elején a mai Centrál kávéház helyén működött a Metro Klub, ahol hétvégenként dzsessz szólt. A kezdődő enyhülés idején aztán a KISZ létrehozta a később legendássá vált Dália Dzsesszklubot az Alkotmány utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Pride, EU-csúcs és NATO-találkozó a világlapok fókuszában.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
