Nagy Gábor

Mit üzen az első, amerikai elnökségre pályázó nő a XIX. századból és Darth Vader hangja a Galaktikus Birodalomból?

A szerda hajnali tévévitában jól szereplő Kamala Harris első nőként lehet amerikai elnök, de nem ő az első próbálkozó: egy XIX. századi elődje, Victoria Woodhull akkor indult, amikor a nőknek még szavazati joga sem volt az Egyesült Államokban. Ezt az akadályt 1920-ban eltüntették, Németországban viszont éppen újakat állítanak az illegális bevándorlók elé. A határellenőrzés bevezetése azt a schengeni rendszert fenyegeti, amely az első világháború előtti időszak után újra megteremtette a szabad mozgás lehetőségét a kontinensen.



A szenvedélyes vita során Trump Orbánt hozta fel a maga védelmében, Harris mögé viszont beállt Taylor Swift

Minden, ami Joe Biden és Donald Trump júniusi vitájából hiányzott, benne volt Trump és Kamala Harris szikrázó összecsapásában. A két elnökjelölt parázs szópárbajt vívott, a moderátorok igyekeztek minél több konkrétumot kipréselni belőlük. Harris az érvelését arra építette, hogy a jövőt kínálja, Trump pedig arra, hogy riválisa megválasztásával csak az utóbbi három és fél év szörnyűsége folytatódik.







Limezöld nyár, rembrandti ragyogás és olimpiai harang

Kamala Harris továbbra is rajta van a limezöld brathullámon, Ukrajna a már sokat látott Kurszk régiónál tört be ellenséges területre, az olimpia szervezői szimbolikus ajándékot adnak az újjáépülő Notre-Dame-nak, új információt fedeztek fel Rembrandt egy sokat elemzett festményéről, a Netflixen pedig jól ismert irodalmat dolgoz fel egy új sorozat.







Célzott likvidálás és megcélzott olimpiai arany

A nyílt háború szélére sodorta a Közel-Keletet, hogy rövid idő leforgása alatt Izrael két nagy ellenségével is végzett: Iránban a Hamász politikai vezetőjével, Libanonban pedig a Hezbollah egyik fontos katonai parancsnokával. Ez úgynevezett célzott likvidálás, amikor a célszemély környezetét megkímélik, s ezzel a módszerrel számos ország élt, az USA és Oroszország (illetve korábban a Szovjetunió) éppúgy, mint az 1970-es és 1980-as években a dél-amerikai junták. A közel-keleti feszültség átmenetileg elterelte a figyelmet a párizsi olimpiáról, ahol ezúttal is több technológiai újítás segíti a sportolókat az aranyérem megszerzésében. A legcsillogóbb medálra a nyári játékok során sokszor királyi sarjak vagy hírességek is vágytak, de a dobogó legfelső fokára csak az amerikai Benjamin Spock jutott fel – ő a sportsikere idején még langaléta egyetemista volt és csak később lett a gyereknevelés egyik leghíresebb teoretikusa.