Móresre akarja tanítani az általa megvetett elitet Donald Trump

Nem is olyan rossz – lélegeztek fel azok, akik az USA külpolitikájának meghatározása szempontjából legfontosabb két posztra jelöltek személye kapcsán attól tartottak, hogy Donald Trump borzasztó embereket választ majd adminisztrációja kulcspozícióira. A külügyminiszternek szánt Marco Rubio floridai szenátor jelenleg a kongresszus felsőházában a hírszerzési bizottság alelnöke és a külügyi bizottság tagja. A republikánus középgeneráció egyik legtehetségesebb tagjának tartják, aki 2016-ban esélyesnek tűnt az elnökjelöltség megszerzésére is, de Trump őt is kiütötte, a rivalizálásuk személyeskedésbe fulladt, ám azóta Rubio is „megtért”.

A nemzetbiztonsági főtanácsadói poszt várományosa, Mike Waltz floridai képviselő pedigréjét is biztatónak mondják. A szárazföldi hadsereg különleges egységének, a zöldsapkásoknak a tagjaként többször megfordult az afganisztáni háborúban, s dolgozott Donald Rumsfeld és Robert Gates védelmi miniszterek tanácsadójaként. Az 53 éves Rubio és az 50 éves Waltz külpolitikai nézetei ráadásul összecsengenek:

mindketten az USA legfontosabb – és feltartóztatandó – ellenfelének Kínát tartják, s kemények lennének Iránnal szemben.

Kijev számára viszont rossz hír, hogy bár eleinte Ukrajna támogatása mellett voltak, mára felhagynának vele, s a háború lezárásának lehetőségét keresnék. Waltz és Rubio is az ukrán segélycsomag ellen szavazott idén. Európa számára viszont megnyugtató lehet, hogy a kubai menekültek gyerekeként született Rubio az USA szövetségi rendszerét fontosnak tartja, s társszerzője volt annak a törvényjavaslatnak, amely megtiltja, hogy az elnök a szenátus jóváhagyása nélkül megpróbálja kiléptetni az országot az észak-atlanti katonai szervezetből.

Ez szörnyű, nem gondolhatja komolyan – hüledeztek ugyanazok, amikor Trump megnevezte újabb választottjait a Pentagon, a hírszerzői közösség, az egészségügyi, illetve az igazságügy-minisztérium élére.