Az első visszautasítás ellenére tovább akar tárgyalni a 7-Eleven felvásárlásáról a japán tulajdonossal a kanadai Alimentation Couche-Tard, amely kisebb halként kebelezné be a nagyobbat.
A szerda hajnali tévévitában jól szereplő Kamala Harris első nőként lehet amerikai elnök, de nem ő az első próbálkozó: egy XIX. századi elődje, Victoria Woodhull akkor indult, amikor a nőknek még szavazati joga sem volt az Egyesült Államokban. Ezt az akadályt 1920-ban eltüntették, Németországban viszont éppen újakat állítanak az illegális bevándorlók elé. A határellenőrzés bevezetése azt a schengeni rendszert fenyegeti, amely az első világháború előtti időszak után újra megteremtette a szabad mozgás lehetőségét a kontinensen.
A szerda hajnali tévévitában jól szereplő Kamala Harris első nőként lehet amerikai elnök, de nem ő az első próbálkozó: egy XIX. századi elődje, Victoria Woodhull akkor indult, amikor a nőknek még szavazati joga sem volt az Egyesült Államokban. Ezt az akadályt 1920-ban eltüntették, Németországban viszont éppen újakat állítanak az illegális bevándorlók elé. A határellenőrzés bevezetése azt a schengeni rendszert fenyegeti, amely az első világháború előtti időszak után újra megteremtette a szabad mozgás lehetőségét a kontinensen.
Átgondoltabb hitelnyújtást és befektetést ígér Kína az afrikai országoknak, amelyek azt szeretnék, ha Pekingnek nem csupán a nyersanyaguk kellene, mint a korábbi gyarmatosítóknak.
Minden, ami Joe Biden és Donald Trump júniusi vitájából hiányzott, benne volt Trump és Kamala Harris szikrázó összecsapásában. A két elnökjelölt parázs szópárbajt vívott, a moderátorok igyekeztek minél több konkrétumot kipréselni belőlük. Harris az érvelését arra építette, hogy a jövőt kínálja, Trump pedig arra, hogy riválisa megválasztásával csak az utóbbi három és fél év szörnyűsége folytatódik.
A nyár végével élesbe fordult az amerikai elnökválasztási verseny, Donald Trump és Kamala Harris egymásra ráígérve keresi a mérleg nyelvének számító szavazói csoportok kegyét. A keddi tévévitán ugyanis várhatóan a gazdasági kérdések, az infláció és a megélhetési költségek játszhatják majd a főszerepet.
Fájdalmas átalakulással keresi a kiutat a gödörből a személyi számítógépek aranykorában a chippiacot uraló amerikai Intel, amely az utóbbi időben minden fontos iparági trendről lemaradt.
A kivételes olimpia rövid időre nemzeti egységet kovácsolt Franciaországban, ezt Emmanuel Macron elnök arra használná, hogy a saját ízlése szerint működő kormányfő mögé gyűjtsön többséget.
Alapjaiban megváltozott az amerikai elnökválasztási kampány, amibe az új demokrata páros megújult erővel vetette bele magát, miközben Donald Trump nem tudja átlépni a saját árnyékát.
Kamala Harris továbbra is rajta van a limezöld brathullámon, Ukrajna a már sokat látott Kurszk régiónál tört be ellenséges területre, az olimpia szervezői szimbolikus ajándékot adnak az újjáépülő Notre-Dame-nak, új információt fedeztek fel Rembrandt egy sokat elemzett festményéről, a Netflixen pedig jól ismert irodalmat dolgoz fel egy új sorozat.
Felélesztette a vitát J. D. Vance önéletrajza, miután Donald Trump őt választotta az alelnökjelöltjévé. Hívei szerint megmutatta, hogyan lehet kitörni a hillbillykként azonosított társadalmi csoportból, a bírálói viszont úgy vélik, meghamisította a közeget, ahonnan kiemelkedett.
A brit szélsőjobb a southporti késelésben meggyilkolt három kislány halálára reagált erőszakos akciókkal. Keir Starmer munkáspárti kormányfő kemény fellépést ígért, de a brit igazságszolgáltatás gyengesége igencsak megnehezíti az érintettek megbüntetését.
A válogatás finisében váltotta be esélyét az amerikai alelnökjelöltségre Tim Walz. Kamala Harris elnökjelölt választottja minnesotai kormányzóként Amerikában baloldalinak tartott programot vitt, de szót értett a republikánusokkal is. Donald Trumpot viszont nagyon gyorsan sikerült felbosszantania.
Példás szorgalommal szálltak be a párizsi nyári olimpia finanszírozásába a francia cégek, a legnagyobb lendülettel az LVMH luxusipari óriás. A NOB számára is fontos a pénzügyi siker, ami kedvező alapot adhat lejáró szerződései újratárgyalásához.
A nyílt háború szélére sodorta a Közel-Keletet, hogy rövid idő leforgása alatt Izrael két nagy ellenségével is végzett: Iránban a Hamász politikai vezetőjével, Libanonban pedig a Hezbollah egyik fontos katonai parancsnokával. Ez úgynevezett célzott likvidálás, amikor a célszemély környezetét megkímélik, s ezzel a módszerrel számos ország élt, az USA és Oroszország (illetve korábban a Szovjetunió) éppúgy, mint az 1970-es és 1980-as években a dél-amerikai junták. A közel-keleti feszültség átmenetileg elterelte a figyelmet a párizsi olimpiáról, ahol ezúttal is több technológiai újítás segíti a sportolókat az aranyérem megszerzésében. A legcsillogóbb medálra a nyári játékok során sokszor királyi sarjak vagy hírességek is vágytak, de a dobogó legfelső fokára csak az amerikai Benjamin Spock jutott fel – ő a sportsikere idején még langaléta egyetemista volt és csak később lett a gyereknevelés egyik leghíresebb teoretikusa.
Az ellenzékhez húzó államfő gúzsba köti a lengyel kormánykoalíciót, amely a helyzetét maga is nehezíti, mert a három szövetséges között repedések keletkeztek, amit az abortusz kérdése hozott a felszínre.
Ha már az olimpia dollármilliárdos üzlet, akkor úgy járja, hogy a „terméket” kínáló sportolók is pénzhez jussanak – véli a World Athletics, amely Párizsban megjutalmazza az aranyérmes atlétákat. Az íjászok még nem reménykedhetnek hasonlóban, de ők az egyre inkább kisebbségben lévő amatőr olimpikonok közé tartoznak.