Teslának álmodták magukat, az egyiket a VW mentette meg, a másik bedőlt
Sokan másolnák a Tesla sikerét, ám ez egyelőre csak a kínai riválisoknak sikerül, az amerikai startupok a kanyarban sincsenek.
Sokan másolnák a Tesla sikerét, ám ez egyelőre csak a kínai riválisoknak sikerül, az amerikai startupok a kanyarban sincsenek.
A pártja vezetői részéről rá nehezedő nyomást nem bírta tovább Joe Biden amerikai elnök, és vasárnap bejelentette, hogy mégsem indul a novemberi elnökválasztáson. Bár Kamala Harris alelnök jelöltségét támogatja, a döntés nem az övé. A demokraták között nyílt lehet a verseny, s egy jó választással még behozhatják az utóbbi időben előnybe került Donald Trumpot. A republikánus jelöltről hirtelen lekerült a reflektorfény.
Az illegális bevándorlás megfékezésével kapcsolatban a „kemény fickó” Orbán Viktort is megemlítve mondta el az eddigi leghosszabb elnökjelölti beszédet Donald Trump csütörtök este. Abban eltért az előre kiosztott forgatókönyvtől, hogy az ellene elkövetett merénylet után az országot egyesítő elnök szerepe helyett a sérelmeit soroló és kiválóságát emlegető politikussá vedlett vissza. Hozta tehát a kampánybeli önmagát. Ám ez is elég ahhoz, hogy a demokraták egyre közelebb kerüljenek a totális vereséggel fenyegető Joe Biden távozásra bírásához.
A Donald Trump elleni merénylet is felhívta a figyelmet arra, hogy a több százmillió lakossági lőfegyver Amerikájában a politikusokra külön veszély leselkedik. Eddig négy elnök lett gyilkosság áldozatává, s még többet akartak megölni, de nem jártak sikerrel.
A Donald Trump ellen elkövetett merénylet akár azt is eredményezheti, hogy elszállnak a demokrata Joe Biden esélyei az újraválasztásra. De sok függ attól, hogy a történtekből milyen tanulságot von le a két rivális, és hogy mérsékelhető-e a pennsylvaniai lövéseket kiváltó óriási feszültség a társadalomban.
A 39 éves J.D. Vance ohiói szenátor személyében fiatal, határtalan ambíció által fűtött alelnökjelöltet választott magának Donald Trump. Ezzel nemcsak a Joe Biden szellemi és fizikai állapotának következményeivel küzdő demokraták életét keserítette tovább, de egyben kijelölte MAGA-mozgalmának potenciális trónörökösét is.
A Donald Trump elleni merénylet teljesen átírta az amerikai elnökválasztás forgatókönyvét, amibe előtte Hollywoodból akartak beavatkozni. George Clooney nagy vihart kavart esszéjében kérte Joe Bident, hogy az ország érdekében lépjen vissza az elnökjelöltségtől, nehogy Donald Trump nyerjen, amivel megosztotta a demokratákat hagyományosan támogató hollywoodi közösséget. Sokan a nagy pénzgyűjtő Jeffrey Katzenberg megaproducert vádolják azzal, hogy félrevezette őket Biden állapotával kapcsolatban.
A magukat lenullázó konzervatívokat tönkreverte a Munkáspárt, ám a választási rendszer elleplezi a brit társadalom megosztottságát, ami megnehezíti Keir Starmer dolgát.
Dél-Afrikában John Steenhuisen vezetésével a fehérek pártja a feketék 30 éve kormányzó pártjával lépett koalícióra.
Történelmi vereséget szenvedtek Nagy-Britanniában a konzervatívok, de mégsem akkorát, hogy összeomoljanak. A Munkáspárt fölényes győzelmet aratott, de mégsem akkora támogatással, hogy ne kelljen odafigyelnie a megosztott társadalomra, amely elsősorban nyugalmat és prosperitást vár, nem pedig ideológiai harcokat.
Az elnökjelölti vitát követően újult erővel törtek elő a Joe Biden idős korával kapcsolatos aggodalmak a demokratáknál, akik hiába akarnának fiatalabb zászlóvivőt, ez csak akkor lehetséges, ha a mostani visszalép.
A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipek terén élvezett előnye csúcsra röpítette az Nvidiát, ám hogy ott is tudjon maradni, ahhoz további innovációra van szükség.
A nagy nyugdíjalapok és a kisbefektetők számára is elérhetővé válik a bitcoin világszerte, ám az árfolyamkockázatot aligha csökkenti az amerikai hatóság engedélye.
A két űrnagyhatalom fő célpontja a Hold, amely ugródeszka lehet a Mars-utazáshoz. Az űrutazás úttörője, Oroszország lassan már csak a múlt dicsőségéből próbál megélni.
A lengyelek a Mol terjeszkedését, a németek pedig már a paksi atomerőmű orosz bővítését fúrják – belpolitikai triumfálása után egy hónappal Orbán Viktor egyre több veszteséget szenved el a Moszkva elleni energiaembargó körüli vitákban. Kérdés, meddig tarthatja 2014-es árakon a magyar háztartások energiafogyasztását, miután az elmúlt két év alatt 25-szörös volt az áremelkedés a szabadpiacon.
Pár európai ország óvatosan elkezdte lazítani a koronavírus-járvány megállítására elrendelt korlátozásokat. Egyelőre nincs közös stratégia, csak egyéni próbálkozások, amit a még bezárkózók reményteljes figyelme kísér.
A nemzetközi porondon és Magyarországon is az erőpolitizálás ideje jött el. A konfliktusokat nem megoldani, hanem élezni próbálják mindenütt. Ezt a gyúanyagot pedig még veszélyesebbé teszi a globális gazdaság bizonytalansága.
Választ a világ legpatinásabb demokráciája, és ezúttal már több százezer magyar is jobban figyel az eredményekre: mindazok, akik Nagy-Britanniában dolgoznak (vagy oda készülnek). A kampány egyik fő témája ugyanis az idegenek bevándorlása volt, a pártok pedig egymásra licitáltak az uniós polgárok szabad mozgását is korlátozó javaslataikkal. Megnéztük, milyen forgatókönyvek lehetségesek, és ezek mivel járnának.
Hogyan lesz a szappanopera-producerből nagykövet? – életének e nagy irányváltásáról is beszélt a HVG Portré rovatának az USA új magyarországi nagykövete, Colleen Bell. Az amerikai-magyar kapcsolatokat szerinte nem árnyékolja be, hogy „az utóbbi időben valóban akadtak problémák”.
Kenyértörésre viszi az angolokkal a vitát Alex Salmond skót első miniszter arról, hogy 307 év után Skócia felmondja-e az uniót, s váljon-e újra függetlenné. A küzdelem ezúttal nem a csatatéren, hanem a szavazóurnáknál dől el, és roppant szoros. CSütörtökön szavaznak, előtte egy héttel pedig 51-49 százalék volt az állás a maradást támogatók javára. Ebből még bármi lehet.