Nagy Gábor


Miért kedden szavaznak? Miért kék és piros a jelöltek színe? Miért az elektorok döntenek? Gyorstalpalónk az amerikai elnökválasztás elé

Az amerikai választásoknál nincs bonyolultabb, hosszabb és költségesebb, pedig lényegében csak két párt versenyez egymással. A Fehér Házba nem feltétlenül az költözik be, aki a legtöbb szavazatot gyűjti. A képviselő- és szenátorjelölteket nem a pártjuk választja ki, előválasztáson kell kiharcolni a lehetőséget. A kampányokba ölhető pénz előtt nincs korlát. Szavazni nemcsak a kijelölt napon lehet, hanem hetekkel előtte is. És ahhoz, hogy valaki elnök legyen, nem egy választást kell nyerni, hanem 51 kisebbet. Magyarázatok és érdekességek.




Amerika a teljes idegösszeomlás szélén: pár tízezer emberen múlhat az elnökválasztás kimenetele

A mesterséges intelligencia sem tudná az összes olyan tényezőt figyelembe venni, amelyek együttes hatása meghatározza, ki nyeri az amerikai elnökválasztást. A végeredmény pár tízezer emberen múlhat, három forgatókönyv pedig egyenesen döntetlennel számol, amely helyzet Donald Trumpnak kedvezne. Akár a republikánus jelölt fut be, akár nem, a trumpizmus hosszú távon beépült a társadalomba, és a demokratákon is nyomot hagyott.









Elnöksége után alkotott maradandót a 100 éves Jimmy Carter

Kívülállóként költözött be 1977-ben Fehér Házba, s ugyanúgy távozott négy évvel később a demokrata Jimmy Carter, akit az ezt követő tevékenysége miatt értékel inkább a történelem, s ünneplik a századik születésnapján. Ezt a cikket a volt elnök századik születésnapján, október elsején közöltük először.




Kinek és miért ad bájos pandákat Kína, miért lehet minden japán neve 500 év múlva Szato, és mennyire pontos egy tóriumóra?

A héten bájos és veszedelmes állatokról is mesélünk. A bájosak a Kínában élő óriáspandák. Peking baráti országokat szokott jutalmazni belőlük egy párral, de egy finn magán állatkert most idő előtt visszaadott egyet, mert nincs pénze a tartásukra. A veszedelmes állatok az 1945 nyarán a Csendes-óceánon amerikai haditengerészekből lamározó cápák, akik az elsüllyedt hajójukról menekülőket vették célba. A tragikus eset baljós módon visszaköszön Steven Spielberg A cápa című klasszikusában is. A kiszolgáltatott katonák számára végtelennek tűnhetett az idő, amíg kimentették őket, egy új atomóra viszont – ami a cézium helyett a tórium izotópjával működik –, más nagyságrendet képviselő pontosságával a tudósok előtt a világmindenség végtelenjét nyithatja meg.



Hogyan született és avult el a személyhívó, milyen titkot rejthet a holdsütemény, s miként élhetünk a tenger mélyén?

Az 1990-es években állt népszerűsége csúcsán az Izrael által a Hezbollah-katonák kezében távolról pokolgéppé alakított személyhívó, de pagereket manapság már csak leginkább orvosok használnak. Ahogy beérkező üzenettel lehet bombává alakítani egy amúgy hétköznapi eszközt, úgy a szintén önmagában ártalmatlan kínai holdsüteményt is a bele rejtett – vagy rá írt – üzenet tette a mongol Jüan-dinasztia elleni forradalom szervező eszközévé még a XIV. században. Ha pedig sütiből sokat eszünk, riadtan nézhetjük a testtömegindexünk növekedését, ám tudósok szerint helyesebb lenne, ha az újabban megalkotott testkerekségindexre váltanánk, mert az pontosabb képet ad az egészségünkről.