A pszichiátriai művészeti gyűjteményben képzeletbeli, elvarázsolt tájakat, betegek portréit, tárgyi alkotásait is láthatjuk, és még karikatúrákat is nézegethetünk a hajdani intézeti élet mai viszonyoktól sem távoli nyomoráról.
Katona Renáta szülész-nőgyógyász azt szereti a hivatásában, hogy élethosszig tartó kapcsolatot jelent a páciensekkel, és úgy tartja, hogy az orvos-beteg kapcsolat nagyon élő, egyenrangú kötelék. A Brain Baron tartott előadása után arról beszélgettünk vele, hogy milyen volt pályakezdőként, egyedüli nőként helytállnia az első munkahelyén, mit okoz a nőkben, ha nem lehetnek a saját szülésük irányítói, vagy éppen az, ha a legfőbb értékükként a reprodukciót határozzák meg.
Három különleges budapesti épület tetejéről néztük meg, milyen a város, amit a járdaszintről teljesen másképp ismerünk.
Tárgyak, fotók, illatok, „titkos” receptek segítenek elmerülni a generációkon átívelő, kinek kellemes, kinek horrorisztikus menzás emlékidézésben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Kik azok a fifék? Felnőni nem akaró művészlelkek? Hivatáshalmozó útkeresők? „Majd-lesz-valami” mentalitással élő kalandorok, vagy teljesen átlagos külsejű emberek átlagos élettel? Mindegyik, vagy egyik sem? Egy új fotóskönyv kicsit segít közelebb vinni minket a Facebookon szerveződött szubkultúra megértéséhez.
A külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal is átírta mindazt, amit a diplomáciai divatelőírásokról gondoltunk. A kapucnis pulcsi, az Adidas-póló, a tetőtől talpig lazaság szinte már a védjegyévé vált. De mi van, ha nemcsak a lazaság, hanem a stílus felől próbáljuk értelmezni Szijjártó Péter megjelenését?
A kreatív energiáik jelentős százaléka arra megy el, hogy kitalálják, miként létezhessenek tovább, azért dolgoznak, hogy dolgozhassanak – mondja a kortárs táncegyüttest vezető koreográfus, aki szerint a független társulatokat sújtó drasztikus pénzelvonásokhoz szinte lehetetlen ennyire hirtelen adaptálódni. Ennek ellenére nem adják fel.
Több mint százszor szerepelt IMA című szólóelőadásával Edinburghban, a Fringe fesztiválon a Recirquel, akik a fellépések után Montrealba és Dél-Koreába is meghívást kaptak. Ott voltunk mi is és többek közt azt is kiderítettük, hogy miért nem mindegy, mikor kezd el tapsolni a közönség.
Ukrán zászlóval fogadta Edinburghban, a Fringe fesztiválon a közönség a Kijevi Városi Balettet, amely pár napra akarta csak elhagyni Ukrajnát, de most azt se tudja, mikor mehet haza. "A művészet különösen fontossá válik ezekben a nehéz időkben" – vélik. Azt mondják, Magyarországra is szívesen jönnének fellépni.
Évtizedekig borzolta a kedélyeket az üresen és egyre inkább lepusztultan árválkodó hajdani Balettintézet sorsa, amiben nemrég luxushotelt nyitottak. Az Operával szemközti palota feltárása sok furcsaságot tartogatott, mint kiderült, még vasúti sínt is találtak ott beépítve. Megnéztük, milyen lett a felújítás után.
Magyarországon a társadalom egyre elfogadóbbá válik, viszont a politika a nyitottság ellen dolgozik – véli Kanicsár Ádám András újságíró és LMBTQ-aktivista, aki immár tíz éve vezet beszélgetéseket a Sziget Fesztivál Magic Mirror sátrában. Idén több külföldi volt kíváncsi a genderkérdéseket feszegető programokra, és úgy tűnhetett, mintha a magyarok, ha már egyszer kijutottak a Szigetre, valóban menekülni akartak volna a magyar valóság elől. Szerinte viszont fontos lenne, hogy Magyarországon életben tartsuk a tiszteletteljes vitázás kultúráját, és ne a passzivitás legyen az új irány.
Kutatások szerint minden ötödik gyerek küzd ma valamilyen mentális nehézséggel. Olyan környezetben nőnek fel, amelyben nehéz megtalálni a kontrollt, másrészt a változás tempója is teljesen elbizonytalanító. A szakemberek részben ezzel is magyarázzák, hogy mind inkább terjed a körükben az anorexia. A betegség leginkább serdülőkorban kezdődik, ugyanakkor a szakemberek egyre gyakrabban számolnak be még fiatalabb páciensekről. Egy művészetterápiás módszer segíthet nekik abban, hogy ismét kapcsolatba kerüljenek magukkal.
Ötven év után szerződtetett magyar táncművészt a világhírű Béjart Ballet. Kovács Zsolt Vencel azt mondja, bár évek óta gondolt arra, hogy mennyire testhezálló lenne neki a lausanne-i társulat, mégis hirtelen felindulásból küldte be a pályázati anyagát, a felvétele pedig – szokatlan módon – napokon belül lezajlott. A karrierjét egy litván, most pedig a svájci társulatnál építő Kovács azt mondja, ha itthon hívnák táncolni, jönne, de eddig nem hívták.
A fenntartható divatban az az egyik legjobb dolog, hogy nem kell újabb és újabb cuccokat vásárolni, hanem a meglévőket érdemes jól használni. Jobb is, mert egy ruhát legalább 30-szor kellene viselnünk ahhoz, hogy ledolgozzuk valamennyire az ökológiai lábnyomát.
A Soroksári út gazdag ipari múltjának darabkáival ma már főleg csak mementóként találkozhatunk, pedig bőven voltak itt elsők és legek. Az egyik oldalon hajdani gyárak, míg a másikon modern, üvegfalú irodák néznek szembe egymással és teremtenek fura disszonanciát, mégis van néhány dolog, ami miatt érdemes erre sétálni.
A Kiscelli Múzeumban egy szórakoztató és sok szempontból nosztalgiát keltő kiállításon szemezgethetünk az elmúlt 150 év hajjal kapcsolatos emlékeiből, miközben azt is megtudhatjuk, hogy mekkora feltűnést keltettek az első fodrászlányok Budapesten, miként lett a hajtól való önkéntes megszabadulás a belső erő szimbóluma, és hogy ki volt valójában a megénekelt Gedeon bácsi.
Az angolszász világban terjedő könyvátdolgozási hullám Agatha Christie és Ian Fleming művei mellett Roald Dahl Magyarországon is népszerű regényeit is elérte. Miért nem jó, ha a gyerekolvasókat burokban tartjuk? – erről, valamint az átszerkesztések következményeiről, a választás szabadságáról beszéltünk gyermek- és ifjúsági irodalmat jól ismerő szakértőkkel.
Agatha Christie titkai, az átlagos élethelyzetek bonyodalma, az elme kiürítésének a trükkje is kiolvasható azokból a könyvekből, amelyeket nyári olvasmányként ajánlunk.
A nyolcvanas évek egyformasága és a luxus szeszélyessége, a vesztébe rohanó világ korrajza és a kamaszok megfejthetetlensége is visszaköszön azokból a könyvekből, amelyeket nyári olvasmányként ajánlunk.
Tom Felton önéletrajzi könyvében túllép Draco Malfoyon (akinek amúgy sem volt menő lenni), és elmondja, milyen út vezetett a varázslóvilág díszletein át Hollywoodig, onnan az elvonóra, végül kemény munka árán a mindig is vágyott "normális" élethez.
