Négy ember vesztette életét Oroszországban az után, hogy beoltották őket a koronavírus elleni orosz vakcinával, a Szputnyik V-vel. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) komolyan veszi az eseteket, Moszkvában viszont azt mondják, a vakcina és a halálesetek között nincs összefüggés.
Régóta nem tapasztalt feszültség alakult ki Ukrajna és Oroszország határán: ismét gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerőket és a Moszkva-párti szakadárokat elválasztó frontvonalon, a határ orosz oldalán pedig az orosz hadsereg egyre több katonát von össze. A helyzetet súlyosbítja, hogy Ukrajna a NATO-val közös hadgyakorlatra készül, ami igencsak nyugtalanítja Moszkvát.
Tovább erősíti kapcsolatait a rokonnak vélt türk népekkel Orbán Viktor, aki azzal pótolta a testület Kazahsztánba tervezett, de a koronavírus-járvány miatt online megtartott csúcstalálkozóját, hogy személyesen meglátogatta Üzbegisztánt.
A járvány, Donald Trump, valamint a mentor, Venezuela összeomlása totális válságban a kubai gazdaság, és most nincs, aki segítsen – véli Horvát János, Magyarország egykori havannai nagykövete. Szerinte a szovjet összeomláshoz hasonló forgatókönyv jöhet: a titkosszolgálat vezetői átmentik hatalmukat egy új világba.
Éhségsztrájkba kezdett a fogva tartásának körülményei miatt Alekszej Navalnij. A legismertebb orosz ellenzéki már alig tud járni, ügyvédei szerint nem kap megfelelő orvosi ellátást.
Valamennyi ország kémkedik, a módszerekben viszont komoly különbségek vannak. Míg a nyugati államok egyre nagyobb szerepet szánnak az elektronikus eszközöknek, az oroszok a személyes hírszerzést tartják a leghasznosabb eszköznek. Az utóbbi napokban Olaszországban és Bulgáriában is lebuktak az orosz hírszerzés jól beépített ügynökei.
Az Oroszország és Kína elleni nyugati szankciók ismét közelebb hozták egymáshoz Pekinget és Moszkvát, ám a nagy barátságról szóló nyilatkozatok ellenére a két ország továbbra is bizalmatlanul néz egymásra. Oroszország és Kína számtalan területen verseng egymással, és nem múlnak azok az orosz félelmek sem, amelyek szerint a kínaiak szívesen visszavennék az elvesztett szibériai területeket.
Ismét beigazolta az élet, hogy működnek Murphy törvényei: a tajvani Ever Given (Evergreen) nevű óriási konténerszállítót a Szuezi-csatorna azon szakaszán állította keresztbe egy szokatlanul erős széllökés, ahol csak „egy sávon”, azaz felváltva közlekedhetnek az észak, illetve dél felé haladó hajók. A 400 méter hosszú és hatvan méter széles vízijármű megfeneklett, a világ egyik legfontosabb víziútján megállt a forgalom, az olajár pedig megindult felfelé.
Egymás után negyedik parlamenti választását nyerte meg Mark Rutte holland kormányfő pártja, és megerősödött koalíciós partnere, a D66 is. Hollandia aktívabb szerepet játszhat az EU-ban.
Közel félmillió ember halt meg és több millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a tíz éve kitört szíriai polgárháború miatt. A harcok folytatódnak, emiatt egy egész generáció veszhet el: több mint kétmillió gyermek nem járhat iskolába évek óta, százezrek menekültek el, több mint tízezren vesztették életüket a harcok és a nélkülözések miatt.
Az ellenzék tüntetésekkel sorozza a miniszterelnököt, de messze nincs akkora támogatása, amekkorával Pasinjan három éve hatalomra jutott. Most is úgy néz ki, ő a legnépszerűbb örmény politikus, és a jelek szerint Putyin orosz elnök is mellette tette le a voksát.
Számtalan bizonytalanság övezi a Vlagyimir Putyin orosz államfőnek tulajdonított fekete-tengeri palotát, de az épület létrejöttében közreműködő olasz Lanfranco Cirillo sem segít oszlatni a homályt.
Újabb mélypontra süllyedt az USA és Oroszország kapcsolata az után, hogy Joe Biden amerikai elnök igennel válaszolt arra az újságírói kérdésre, gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Oroszország konzultációra hazarendelte washingtoni nagykövetét, az USA pedig valószínűleg már a jövő héten újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen a 2020-as amerikai elnökválasztásba való állítólagos beavatkozás miatt.
Az évtized végére az eladott BMW-járművek fele már teljesen elektromos lesz, de a német autógyár azt hangsúlyozza, a belső égésű motorokat csak akkor adja fel, ha arra már nem lesz igény a piacon – közölték a cég vezetői éves sajtókonferenciájukon. A rendezvényen bemutatták az autógyár első, teljesen elektromos hajtású sportkocsiját, az i4-et.
Már több mint negyven országban, köztük Magyarországon is használják a koronavírus elleni Szputnyik V oltóanyagot, ám Oroszországban a polgárok kétharmada továbbra sem hisz a vakcinában és nem hajlandó azt beadatni magának. A jelenség az orosz hagyományokkal, a kapkodással, illetve a külföldre irányuló orosz propaganda nem kívánt mellékhatásaival magyarázható.
Az 1991. március 7-ét követő néhány napban több tízezer albán menekült érkezett hajón a dél-olaszországi kikötőkbe, s ezzel végleg átszakadt egy gát: az utolsó közép-európai szocialista államban is végleg eldőlt, hogy fenntarthatatlan a szovjet-féle szocializmus. A demokráciába való, harminc éve tartó átmenet azonban – részben az Albániát évtizedeken át zsarnoki módszerekkel kormányzó Enver Hodzsa hagyatéka miatt – meglehetősen ellentmondásosra sikerült.
Egymás után vezetik be az országok a koronavírus-fertőzésből a felgyógyulást, illetve az oltottságot bizonyító igazolványokat. A magyar kormány ebben is külön utat jár. Ám miközben az immunizáltak is továbbadhatják a kórt, százmilliók kerülhetnek hátrányba, mert betegségeik vagy hazájuk gazdasági nehézségei miatt nem kaphatnak vakcinát.
Huszonöt évvel ezelőtt ért véget a modernkori hadviselés leghosszabb ostroma: Szarajevó elgyötört polgárai 3 év, 10 hónap és 24 nap bezártság után, 1996 márciusában hagyhatták el szabadon az 1992 április eleje óta szerb gyűrűben lévő boszniai fővárost. Szarajevó a mai napig magán viseli a háború pusztításának a nyomait, s az egykor soknemzetiségű város már sohasem lesz ugyanolyan, mint az ostrom előtt volt.
Kudarcot vallott az Adidas a 2005-ben megvásárolt Reebokkal, és eladja a szebb napokat élt sportszergyártó céget. A németek most más eszközökkel kísérlik meg befogni az iparág legnagyobb szereplőjét, az amerikai Nike-t.
2018 húsvétján Nikol Pasinján örmény ellenzéki vezető elindult, hogy kétszáz kilométeres sétával tiltakozzon a kaukázusi országot kormányzó politikusok mesterkedései ellen. Néhány héttel később – és egy békés forradalom győzelemre vitele után – már ő volt hazája miniszterelnöke. A Nem vagyok egyedül című örmény-amerikai dokumentumfilm azt meséli el, Pasinján miként állította oldalára honfitársait.