Horvátországban jelképesen az euró bevezetése után is marad a kuna

Rekordsebességgel mélyül az EU „legfiatalabb” tagjának számító, 2013-ban csatlakozott Horvátország uniós integrációja. Zágráb a 2007-ben felvett Bulgáriát és Romániát megelőzve teremtette meg a schengeni övezethez csatlakozás feltételeit, és több EU-tagnál – egyebek mellett Magyarországnál – korábban vezette be az eurót is.

Horvátország beelőzte Magyarországot, de kell nekünk az euró a vármegyében is?

„Mától a magyarországi Baranya vármegye és a horvátországi Baranjska županija között megszűnt a határellenőrzés! Újra együtt Alsó- és Felső Baranya" - írta lelkendezve a Facebook-csatornájára Hoppál Péter volt kulturális államtitkár, leendő kormánybiztos, miután Horvátország is csatlakozott a schengeni övezethez. Zárójelben és szőrszálat hasogatva jegyezzük meg: Horvátországban nincs Baranjska županija, csak Osječko-baranjska županija vagyis Eszék-Baranya megye.

A sietség érthető, hiszen mindkét lépés a horvát idegenforgalmi szektort támogatja, aminek részesedése a GDP-ből az unión belül a legnagyobb: 2019-ben – a pandémia előtt – az arány 21 százalékos volt, s a koronavírus-járvány időszakában, 2020-ban és 2021-ben is viszonylag magas, 8,9, illetve 15,8 százalékos maradt. A közös valutához és a schengeni övezethez csatlakozással sokkal könnyebbé válik a külföldi turisták élete.

A határátkelőkön – köztük az egyik fő belépőpontnak számító letenyein – ugyanis korábban gyakoriak voltak a többórás sorok

és a feltűnően nagy marzsot alkalmazó pénzváltók is elkedvetlenítették a turistákat.