Már a balkáni EU-tagjelölteknek is kezd elege lenni a bővítésért felelős magyar biztosból

„Ilyen barátok mellett ellenségre már nincs is szükségünk” – mondta a HVG-nek, Várhelyi Olivér bővítési és szomszédsági ügyekért felelős biztos tevékenyégét értékelve, Szrdjan Cvijics, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ Nemzetközi Tanácsadó Testületének elnöke.

A politológus szerint 2019-ben, Várhelyi kinevezésekor is tudni lehetett, hogy nem jó ötlet az EU-ban már akkor is „fekete bárányként” számontartott Orbán Viktorhoz ennyire közel álló diplomatára bízni a csatlakozásra várók számára fontos, az EU-n belül viszont jelentőségét vesztett biztosi posztot. „Akik nem támogatták a kinevezését, attól tartottak, hogy ezzel a döntéssel megnehezülnek a felvételi tárgyalások: tovább csökken az Európai Bizottság szerepe a folyamatban, az irányítás a tagállamokhoz kerül, köztük is a legnagyobbakhoz” – magyarázta.

Márpedig ezek az országok hagyományosan fékezik, míg a Bizottság inkább szorgalmazza a további bővítést. Emmanuel Macron külön is jelezte, hogy az uniós döntéshozatal megreformálása előtt nem tartja lehetségesnek új tagállam csatlakozását.

Várhelyi elődje a Brüsszelben nagy tekintélyt szerzett osztrák Johannes Hahn volt, s bár Orbán eredetileg a volt igazságügy-miniszterét, Trócsányi Lászlót szánta a posztra, utóbbi már a jelölési folyamaton sem jutott túl. Cvijics visszaemlékezése szerint Várhelyi kinevezését – aki akkor már 25 éve foglalkozott uniós ügyekkel, és annak idején a magyar csatlakozási folyamatnak is aktív részese volt – sokan úgy értékelték, hogy a bővítésre, legalábbis a jelenlegi Bizottság 2024 végéig tartó mandátuma idején, semmi esély. A politológus szerint beigazolódtak ezek a félelmek.