Negyed évszázaddal a szerbek által elkövetett srebrenicai tömeggyilkosság után sincs megbékélés. Az egykor bosnyák többségű kelet-boszniai város sorsa bizonyítja, hogy a népirtás célt ért. Bosznia-Hercegovinában egyre szaporodnak az etnikumok közötti villongások.
Az 1970-es évektől kezdve csecsemők ezrei tűntek el a szerbiai kórházakból, az anyáknak az orvosok azt mondták, gyermekük meghalt, ám egyre több jel utal arra, hogy a babákat a kórházi személyzet eladta pénzes örökbefogadóknak. Nem tudni, hogy a bűncselekménysorozat mikor ért véget – ha egyáltalán véget ért – viszont egyre több anya harcol azért, hogy legalább most kiderüljön, mi lett gyermekükkel. Nincs sok esélyük.
Évek óta nem dúltak a múlt hetihez hasonló hevességű harcok Azerbajdzsán és Örményország között. A fegyverek továbbra is dörögnek, s úgy tűnik, mindkét országban vannak olyanok, akiknek érdekükben állna egy újabb karabahi háború kirobbantása.
A kormányzó szociáldemokraták szerepeltek a legjobban az észak-makedóniai választáson, és az ellenzéki nacionalistákkal versenyeznek az albán pártok kegyeiért.
Dominic Raab brit külügyminiszter bejelentette, majdnem száz százalékosan biztosra vehető, hogy Oroszország egyes dokumentumok megszellőztetésével saját érdekei szerint próbálta meg befolyásolni a tavalyi nagy-britanniai parlamenti választást. A beavatkozást tagadó Moszkvát már más választások esetében is érték hasonló vádak.
Milliók az utcákon, klímacélok és még mindig jelentős kibocsátás: mit értünk el és mit nem? Hazai szakértőket kértünk meg, hogy értékeljék az elmúlt majdnem 2 évet – a klímaváltozás elleni küzdelem fényében.
Ahogy közeledik az augusztus 9-ére kiírt elnökválasztás, úgy durvul a fehérorosz rezsim: folyamatosan zaklatják a 25 éve hatalomban lévő Alekszandr Lukasenko lehetséges kihívóit, a legesélyesebbeket pedig kizárták a versenyből. A kampány idején Minszkbe látogató magyar kormányfő annak ellenére sürgette a Lukasenko elleni EU-s szankciók feloldását, hogy a rendőrség durván szétzavarta az ellenzéki tüntetőket.
Eltűnnek-e az IKEA papíralapú katalógusai, mire a jó a vízi jácint, hogyan halad a bútor-visszavásárlás, lesz-e bútorbérbeadás, és megéri-e fenntarthatónak lenni – egyebek mellett erről beszélt a Zhvg-nek Vladimír Víšek, az IKEA regionális fenntarthatósági vezetője.
A mai világméretű szobordöntési és utcanév-átkeresztelési időkben érdemes visszapillantani, hogy csinálták ezt az oroszok a Szovjetunió bukása után. Moszkva belvárosában úgy tűnhet, megszabadultak a szovjet korszakot jellemző utcanevektől, illetve köztéri szobroktól, ám a főváros külső kerületeiben és a vidéki településeken harminc évvel a kommunista birodalom széthullása után is kísért a múlt. És ez nem csak az átnevezéssel kapcsolatos költségek miatt van így.
Amekkora felhajtás kísérte a hatalomban maradását 2036-ig lehetővé tevő alkotmánymódosításról szóló voksolást, annyira nem lehet tudni, mit tervez Vlagyimir Putyin. Az viszont valószínű, hogy komoly csalások kísérték az egy hétig tartó voksolást.
Fokozatosan emelkedik a szomszédos országokban regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma, s miközben az érintett államok fokozatosan és szelektíven korlátozzák az emberek mozgásszabadságát, nem kizárt, hogy néhány állam esetében Magyarország is visszaállít egyes védőintézkedéseket, például a külföldről érkezők kötelező karanténját.
Évek óta nem látott agresszivitással estek egymásnak kedd este Belgrád belvárosában az újabb koronavírus-zárlat hírére feldühödött szerb tüntetők és a szabadjára engedett rendőrök. Bár az indok az volt, hogy Alekszandar Vucsics szerb államfő újra szigorú kijárási tilalmat vezet be Belgrádban, a háttérben sokkal többször van szó.
Míg a hagyományos iparágak többsége komoly visszaesést volt kénytelen elkönyvelni a koronavírus-járvány hónapjaiban, néhány szektorban fellendülést hozott a pandémia. A sikerek fontos trendváltásokra utalnak.
Oroszországban létfontosságúnak számít, hogy fedél legyen az ember feje fölött. Nemcsak az, amely megvéd az esőtől vagy a hótól, hanem az, amely oltalmat nyújt az alvilágtól, a rendőrségtől és a titkosszolgálatoktól. A mindenható ernyőt „krisának” (tető) hívják, s a maffiaállam jeleit mutató putyini rezsim is bátran él a védelmezés és büntetés eszközeivel.
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
Az illetékes hágai ügyész háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Hashim Thaci koszovói államfőt és a függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartomány több vezetőjét. Ez megakaszthatja Szerbia és Koszovó párbeszédét.
Bár sok országban igyekeznek úgy tenni, mintha már elmúlt volna a koronavírus-veszély, a számok egészen másról tanúskodnak. Világszerte rendületlenül nő a fertőzöttek száma, az USA és Brazília nagyon rosszul áll és Európában, többek között Magyarország szomszédjainál is visszatérőben van a kór. Aki siet az enyhítéssel, az pórul járhat.
Már elkezdődött és július elsejéig tart az az oroszországi népszavazás, amelyen a résztvevőknek arra kell véleményt mondaniuk, támogatják-e a Vlagyimir Putyin által kezdeményezett alkotmánymódosításokat. A voksolás kimenetele egyértelmű – az igenek többségben lesznek – csak a részvételi arány kétséges. A fő probléma az, hogy a voksolás után sem lesz világos, hogy Putyin saját, vagy kiszemelt utódja érdekében csinálta-e az egész felhajtást.
Miközben egyre élesedik a vita arról, hogy kell-e korlátozni a mind tökéletesebb arcfelismerő rendszerek használatát, sorra születnek a személyek azonosítására alkalmas új technológiák. Elveszhet például az a lehetőség, hogy valaki anonim módon vegyen részt egy demonstráción.
A néhai Szlobodan Milosevics örülne a szerb parlamenti választási eredménynek. Egykori tájékoztatási miniszterének, Alekszandar Vucsicsnak a pártja több mint 70 százalékos többséget szerzett, a Milosevics által alapított szocialista párt pedig a második lett.
