Bár Ausztriát leszámítva a Magyarországgal határos államokban viszonylag alacsony a koronavírussal megfertőzöttek száma, a szomszédok élenjárnak a szigorúságban, és sorra hozzák az újabb korlátozó intézkedéseket. Részben azért is, mert attól tartanak, az egészségügyi rendszer képtelen lenne nagyszámú beteg eredményes kezelésére.
Egykori KGB-ügynöktől elvárható ügyességgel keveri a kártyákat Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki a napokban elfogadott alkotmánymódosítások értelmében akár 2036-ig is hivatalban maradhat. Már ha akar, sokan ugyanis úgy vélik, még újabb meglepetések is várhatók.
Luxemburgban már nem kell fizetni a buszozásért, villamosozásért, Észtország lehet a második ország, amelyikben így lesz. Kérdéses, hogy mennyire lehet így leszoktatni a polgárokat az autózásról.
Alig fél évet töltött hivatalában Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnök és a kormány több fontos tagja. Volodimir Zelenszkij államfő szerint nem voltak elég eredményesek, és a miniszterek túl sok külföldit neveztek ki az állami vállalatok igazgatótanácsaiba.
Az SZKP utolsó főtitkára mindent meg akart reformálni, hogy megmentse a nyolcvanas években a csőd szélére sodródott Szovjetuniót. De a gyorsítás, a nyíltság és az átépítés sem sikerült Mihail Gorbacsovnak, aki aztán 1991 végén távozott is a hatalomból.
Oroszországot nevezi Ukrajna fő ellenségének Irina Verescsuk, a Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vezette párt, A Nép Szolgálója parlamenti képviselője, aki a HVG-nek nyilatkozva kijelentette: nem hiszi, hogy a kárpátaljai magyarok el akarnának szakadni Ukrajnától.