Ukrajna kényelmetlenül beszorult a Nyugat és Oroszország közé
Gyengülni látszik az Ukrajna iránti nyugati szolidaritás, s ez nemcsak a világpolitikát formáló új feszültségek miatt van így, hanem mert Kijev leállt az euroatlanti integráció felgyorsításához szükséges reformokkal.
„Valós veszélye van egy orosz–ukrán háború kitörésének, ám Moszkva az első szakaszban alá akarja ásni Ukrajna gazdasági, társadalmi és politikai stabilitását, és csak a következő menetben lehet számítani fegyveres akciókra. A hibrid háborút folytató Oroszország már félig körbevette Ukrajnát, délről a Krím, keletről a szakadárok kezén lévő ukrajnai területek, északról pedig most Fehéroroszország felől fenyegethetnek bennünket. Emiatt szét kell szórnunk az erőinket, ami komoly kihívást jelent. Csak úgy tudjuk megvédeni magunkat, ha minden tekintetben rugalmasabbá válunk, és ez vonatkozik a jelenleg igencsak rossz állapotban lévő gazdaságra is” – mondta a HVG-nek Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, arra reagálva, hogy amerikai közlések szerint Moszkva újabb erőket vezényelt az orosz–ukrán határ térségébe.
Kreml-válasz: nem kizártak ukrán provokációk az orosz "fenyegetés" alátámasztására
Putyin részben kardcsörtetésnek szánta a csapatösszevonást, mivel a Nyugattal kiéleződött a feszültség, de több okból is őrült ötlet volna Ukrajna ismételt lerohanása, írja a Foreign Affairs.
„A Nyugat új narratívát kezd alkalmazni Oroszországgal kapcsolatban. Semmiképpen sem válik pozitívvá az Oroszország-kép, ám az EU és főként az USA kevésbé fogja fel fenyegetésként Oroszországot, mint a fő ellenféllé előlépő Kínát. Oroszországot egyre inkább leszálló ágban lévő hatalomként tartják számon, de Ukrajnának az ilyen szomszéd még veszélyesebb lehet” – magyarázta a Közép-európai Stratégia Intézet (ICES) által tartott ungvári konferencián részt vevő politikus.