Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
„A rendszer még bírja a terhelést, ám a következő két hét kritikus lesz. Nem egyszerű egészségügyi válsággal nézünk szembe, hanem egy nemzeti tragédiával. Az egészségügyi ellátás egyedül nem lesz képes úrrá lenni a helyzeten, a sikerhez az állampolgárok részvételére is szükség van” – mondta Sztojcso Kacarov bolgár egészségügyi miniszter. A tárcavezető az után nyilatkozott, hogy a Covid-betegeket kezelő kórházak sorra jelentették be, hogy megteltek a kórtermek, és egyébként sincs már elég képzett orvos és ápoló az újabb és újabb hullámokban érkező betegek ellátására. A hétmillió lakosú országban tragikusak a betegszámok: volt már olyan nap is, amikor több mint hétezer fertőzöttet regisztráltak, a halottak száma rendre meghaladja a napi 120-at, de volt olyan nap is, amikor háromszáznál is több volt az áldozat. Kórházban mintegy nyolcezer beteget ápolnak, s közülük közel ezren vannak az intenzív osztályon.
Kacarov nem véletlenül beszélt a polgárok bevonásáról. A balkáni országban az EU-tagországok közül a legalacsonyabb – 25 százalékos – a beoltottak aránya, s bár rengeteg oltóanyag van a rendelőkben és kórházakban, az emberek nagy része nem hagyja magát beoltatni. A Gallup intézet felmérése szerint a bolgárok 45 százaléka válaszolta azt, hogy semmiképpen sem akarja az oltást, többségük attól tart, hogy a vakcinát nem tesztelték megfelelően és ezért nagy a mellékhatások veszélye.
Egy másik felmérés pedig azt mutatta, hogy nagyon magas azok aránya, akik elhiszik az oltóanyagokkal és a járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket. A megkérdezettek 52 százaléka állítja, hogy a koronavírust mesterségesen állították elő, s a válaszolók negyven százaléka ért egyet azzal, hogy a kórokozót a gyógyszergyárak fejlesztették ki, hogy növeljék profitjukat. Az is figyelemre méltó, hogy a hivatalos halálozási statisztikák ellenére a megkérdezettek harmada véli úgy, hogy a Covid–19 nem veszélyesebb, mint az influenza, s 16 százalék azok aránya, akik meg vannak győződve arról, hogy az oltással egy mikrochipet is az emberek szervezetébe juttatnak.
Népszerűek az összeesküvés-elméletek
A helyzetet súlyosbítja, hogy az orvosok között is magas az oltásszkeptikusok aránya, és sokan akadnak, akik lebeszélik pácienseiket az oltás felvételéről. „Meggyőztem az egyik, több krónikus kórban szenvedő betegemet az oltás fontosságáról. A beteg elment egy másik doktorhoz is, majd visszajött hozzám, és közölte: a másik doktor azt mondta, ne hagyja magának beadni azt a szemetet” – mesélte az egyik szófiai háziorvos, Miroszlav Szpaszov az Aljazeera hírportálnak. Hozzátette: az ország tele van vakcinával, s most vagy ki kell önteni őket, vagy el kell ajándékozni más államoknak. A hivatalos adatok is az egészségügyi személyzet bizalmatlanságát mutatják: a legtöbb kórházban harminc százalék körül alakul a vakcinát elutasító egészségügyiek aránya, de vannak olyan helyek is, ahol a dolgozók fele nem hagyja beoltatni magát.
Akadnak orvosok, akik a médiumokban terjesztik a valótlanságokat. Egyikük, Atanasz Mangarov, a különféle beszélgetős műsorok egyik kedvelt vendége például azt ismételgeti, hogy míg a betegségen átesett embereknél tartós védettség alakul ki, az oltottaknál csak gyenge és rövid ideig tart az immunitás.
Tart a belpolitikai válság is
Ráadásul az országban már jó ideje súlyos belpolitikai válság uralkodik, s az egymás után következő választásokkal foglalkozó kormányok képtelen voltak hatékonyan kezelni a válságot. Nem határozták meg például az oltási sorrendet – nem kaptak elsőként vakcinát a leginkább veszélyeztetett csoportok, s a kormányzati tájékoztatás is elégtelen volt. A korábbi miniszterelnök, Bojko Boriszov pedig azzal van elfoglalva, hogy a jelenlegi ügyvezető kormányt vádolja a válságért, míg a most hatalmon lévők Boriszovot hibáztatják.
A hatalmon lévő és a hatalomba visszavágyó politikusok között annyi hasonlóság azért van, hogy a november 14-ei újabb parlamenti választás előtt senki sem lép fel határozottan az oltások mellett: ők is olvasták a közvélemény-kutatásokat és tisztában vannak a szkeptikusok magas arányával. Az is mutatja a közhangulatot, hogy a napokban több ezer, vendéglátóiparban dolgozó polgár vonult fel, hogy tiltakozzon a közelmúltban bevezetett szigorítások ellen.
Mivel a szófiai kormány a romló járványhelyzet miatt több korlátozást is bevezetett – az éttermek zárt részébe, illetve az egyéb közösségi terekbe például csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni – egyre többen vásárolnak maguknak hamisított dokumentumokat. Az igazolásokat az orvosok adják ki – állítólag 170–300 dollárnak megfelelő kenőpénzért – s mivel nehéz rajta kapni őket azon, hogy az oltóanyagot kiöntötték, ezrek rendelkeznek már valós védettséget nem jelentő igazolásokkal. Részben a sok hamis védettségi igazolványnak tudható be, hogy Bulgáriában magas – 5,8 százalékos – a hivatalosan oltottak aránya az összes halálos áldozat között.
