Jól működik Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő bosszúja. Miután a nyugati országok komoly gazdasági szankciókat léptettek életbe Fehéroroszország ellen, mert a hatóságok májusban földre kényszerítették a Ryanair Litvániába tartó gépét, hogy letartóztathassák Raman Prataszevics ellenzéki aktivistát, Minszk azzal válaszolt, hogy Irakból menekülteket szállított a lengyel és litván határhoz. Így próbál mesterséges migránsválságot kirobbantani az EU keleti szárnyán.

Szervezett utak

Az akció már hónapok óta tart, és a szervezésben részt vesz több fehérorosz utazási iroda is. Meg nem erősített források szerint Fehéroroszország területén jelenleg legalább tízezer, főként Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezett migráns tartózkodik, miközben már az idén mintegy 30 ezer menekült – ebből 17 ezer októberben – jutott be Lengyelországba. A fehérorosz hatóságok több eszközzel is segítik az érkezőket: már nemcsak Minszkben szállnak le a gépek, hanem kisebb reptereken is, s a migránsok nagy részét szinte azonnal a határhoz szállítják, ahol a hadsereg katonái is közreműködnek az átjutásban. A migránsok különféle eszközöket – például drótvágókat – is kapnak, így könnyebben átkelhetnek Lengyelországba.

A Welt am Sonntag című német lap szerint a nyomásnak a jövőben várható növekedését jelezhetik a minszki repülőtér menetrendi tervei, amelyek szerint a márciusig tartó téli időszakban hetente mintegy negyven járat érkezik majd Isztambulból, Damaszkuszból és Dubajból. Mindez akkor, amikor az utolsó Covid-mentes szezonban, 2019/2020 telén 17 ilyen járat volt. Német biztonsági körök becslése alapján naponta átlagosan 800–1000 ember érkezik repülővel a Közel-Keletről Minszkbe.

AFP

Az is valószínű, hogy a migránsakció szervezésében az az Oroszország is részt vesz, amely egyre növekvő befolyással rendelkezik a szomszédos exszovjet tagköztársaságban. A minszki kormányzat „józanságát” dicsérő Moszkva szerepe azután nőtt meg, hogy a tavaly augusztusi – minden bizonnyal elcsalt elnökválasztás után – országos tiltakozóakció kezdődött Fehéroroszországban, és a Lukasenka-rezsim csupán az orosz kormány és titkosszolgálat hathatós segítségével volt képes megőrizni a hatalmát.

Robbanásveszélyes helyzet

A lengyel kormány szerint robbanásveszélyes helyzet alakult ki a határ térségében, s nem kizárt, hogy a következő napokban fegyveres incidensek is kipattanhatnak. Hétfőn és kedden már lövések is eldördültek, és a lengyel határőröknek végül csak könnygáz bevetésével sikerült megfékezniük a behatolókat. A fehéroroszok ugyanakkor nem engedik vissza a menekülteket, így a senki földjén humanitárius válság veszélye fenyeget.

Lövések dördültek a fehérorosz-lengyel határon

A külügyminiszter szerint a lettek, a litvánok és a lengyelek most szembesülnek fizikailag is azzal, amivel Magyarország már 2015 óta. Fehéroroszországgal, ahonnan a migrációs nyomás ezekre az országokra nehezedik, nem foglalkozott külön.

A lengyel és a litván kormány csapatokat vezényelt a térségbe – 12 ezer lengyel katona próbálja visszatartani a menekülthullámot –, a levegőben pedig folyamatosan járőröznek a helikopterek. „Fehéroroszország egy minél nagyobb incidenst akar kiprovokálni, lehetőleg tűzfegyverekből leadott lövésekkel, és áldozatokkal” – mondta a napokban Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes.

Current situation on the Polish-Belarusian border. We are dealing with organised destruction of border fortifications. There are also direct attacks on Polish Border Guards officers, police and soldiers. https://t.co/XS3Ec6dej7

— Chancellery of the Prime Minister of Poland (@PremierRP_en) November 8, 2021

Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő lengyel miniszter szóvivője nagyon feszültnek minősítette a helyzetet. Szerinte a határ mentén hétfőtől több helyen is táborozó 3-5 ezer migránshoz további csoportok csatlakozhatnak, s a Fehéroroszország belterületéről átirányított külföldiek felhasználásával Minszk a lengyel határ tartós destabilizációjára törekedhet.

A lengyel oktatásügyi miniszter, Przemyslaw Czarnek kedd délelőtt bejelentette, hogy a határmenti járásokban az iskolaigazgatók dönthetnek arról, hogy a gyermekek biztonságérzete érdekében áttérnek-e távoktatásra.

Egy tüntető Orbán Viktor, Alekszandr Lukasenko, Jaroslaw Kaczynski és Mateusz Morawiecki arcát ábrázoló transzparenst tart az „Anyák a határon” tüntetésen a lengyelországi michalowói határőrség előtt

AFP

A határon fennálló helyzetről kedd délelőtt újra tanácskozott az Andrzej Duda kezdeményezésére hétfőn összehívott válságstáb. Az elnök ezt követően elmondta: a határon táborozó migránsok elsősorban fiatal férfiak, és a fehérorosz fegyveresek akadályozzák meg őket abban, hogy (Fehéroroszország irányában) elhagyják a térséget.

Beszámolt arról, hogy a helyzetről egyeztetett a szövetséges államok vezetőivel. A NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel kedden folytatott telefonbeszélgetése során megállapodtak, hogy „forródrótkapcsolatban” maradnak – közölte. Határai védelmével Lengyelország megvalósítja az uniós kötelességvállalásait is – húzta alá.

A varsói kormány már korábban rendkívüli állapotot rendelt el a határ térségében, a törvényhozás pedig jóváhagyta azt a tervet, melynek értelmében 400 millió dolláros költséggel kerítést emelnek a két ország határára. Ez mintegy száz kilométer hosszú lenne. Hasonlóra készül Litvánia is, amely egy 500 kilométeres falat emelne déli határán.

Veszélyben az EU

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint az EU stabilitása és biztonsága került veszélybe amiatt, hogy Lukasenka rezsimje hibrid háborút indított Lengyelország ellen. Az EU segítséget ígért Varsónak, a német belügyminisztérium azt sürgette, hogy az egész demokratikus világ szavatolja azt, hogy csak szabályos módon lehessen bevándorolni az unió országaiba.

Horst Seehofer ügyvezető belügyminiszter szerint Fehéroroszország és Oroszország közösen felelős a válság kirobbantásáért. „A lengyelek eddig korrekt módon viselkedtek. Nem bírálhatjuk őket azért, hogy elfogadható módszerek bevetésével próbálják biztosítani az EU határait. A lengyelek Európának tesznek szolgálatot” – mondta Seehofer. Hozzátette: „az uniónak egységesnek kell maradnia, mert Lukasenka Vlagyimir Putyin orosz államfő segítségével destabilizálni akarja a Nyugatot”. A válságban Németország is érintett: Fehéroroszország felől érkezett migránsok nagy része nyugat felé akar továbbmenni, a lengyel–német határ közelében már mintegy hatezren gyűltek össze.

Újabb szankciók

Brüsszelben újabb szankciókat terveznek Fehéroroszország ellen, erről beszélt többek között Ursula von der Leyen bizottsági elnök is. A büntetőintézkedések egyik eleme az lehet, hogy azon harmadik országbeli légitársaságokat is felveszik a büntetőlistára, amelyek részt vesznek a migránsok Irakból Fehéroroszországba szállításában.

Ezen felül kedden az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el az Európai Unió és Fehéroroszág közötti vízumkiadást megkönnyítő megállapodás alkalmazásának részleges felfüggesztéséről. Az EU és Fehéroroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás 2020. július 1-jén lépett hatályba, célja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítése. A bejelentésnél kiemelték azt is, hogy a határozat nem érinti a fehérorosz átlagpolgárokat, akik továbbra is ugyanazokat az előnyöket élvezhetik a vízumkönnyítési megállapodás értelmében, mint jelenleg.

Minszkben – nem meglepő módon – tagadják, hogy bármi közük lenne a menekülthullám felkorbácsolásához, és figyelmeztették Varsót, hogy tartózkodjon minden olyan provokációtól, amely Fehéroroszország, illetve a hátrányos helyzetű, fegyvertelen emberek ellen irányul. A belarusz vezetés elítélte, hogy Varsó, úgymond, „régóta figyelmen kívül hagyja az objektív valóságot, és homokba dugja a fejét, ahelyett hogy megoldást találna súlyos problémákra”. Egyben a lengyelek szemére vetette, „tarthatatlan kísérleteket” tesz arra, hogy „Fehéroroszországra hárítsa a felelősséget” a határon kialakult migrációs válságért.

A fehéroroszok szerint a lengyel védelmi minisztérium nem törekszik a kérdés konstruktív megoldására, és szándékosan politikai szintre emeli a jelenlegi konfliktushelyzetet. A Belta állami ügynökség által idézett Ivan Kubrakov belügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a főként a Közel-Keletről érkező migránsok „legálisan” tartózkodnak Fehéroroszország területén, és „semmilyen törvénysértést” nem követtek el.