Még jó, hogy egyelőre nincs napirenden Oroszországban a monarchia visszaállítása. Ha ugyanis így lenne, igazán hangossá válna a több mint négyszáz évvel ezelőtt hatalomra jutott és háromszáz évig uralkodó orosz cári dinasztia, a Romanovok közti utódlási harc. Jelenleg is többen tartanának igényt a kétfejű sassal díszített trónra.
Több ezer halálos áldozatot követelő terrorhullámot indított el az ötven évvel ezelőtti észak-írországi véres vasárnap, amikor a brit katonák ok és figyelmeztetés nélkül belelőttek a többé-kevésbé békésen tiltakozó katolikusok tömegébe. 14 ember halt meg, s bár a brit kormány 38 éves késéssel bocsánatot kért, a felelősök közül senkit sem büntettek meg.
Harminc évvel a délszláv háborúk után újabb konfliktus éleződik egy Magyarországgal határos országban, ezúttal Ukrajnában. Akkor – ellentétben az ukrajnaival – a magyar kormányok a nyugati szövetségesekkel összhangban cselekedtek. A két válságban viszont közös vonás, hogy ártott a helyi magyar közösségeknek.
Feltüzelte az orosz médiumokat az, hogy az USA Moszkvának küldött válaszában megerősítette, nem fogadja el a Kreml követeléseit, azaz nem mond le a NATO keleti bővítéséről, és nem fejleszti vissza az 1997 után felvett tagállamok, így többek között Magyarország területére telepített infrastruktúrát.
Oroszország rendre teljesíti európai gázszállítási kötelezettségeit, ám ez nem jelenti azt, hogy az energiahordozó exportját nem használja politikai fegyverként. Most azt akarja elérni, hogy Németország végre adjon engedélyt az Északi Áramlat II. vezeték üzembe helyezésére.
Novak Djokovics januári kalandos útja során mindenki hibázott. Az inkompetensnek tűnő ausztrál hatóságok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak, a szerb teniszezőről pedig bebizonyosodott, hogy furcsa elképzelései vannak a világról.
A várakozásoknak megfelelően, azaz eredménytelenül ért véget Moszkva és a Nyugat képviselőinek múlt heti tárgyalássorozata. Talán nyitva maradtak azonban a párbeszéd csatornái, és így elkerülhető, hogy a fegyvereké legyen a folytatás.
Gyökeres pályamódosításra kényszeríthetik Kazahsztánt a véres összecsapásokba torkollott zavargások, amelyeknek orosz beavatkozással sikerült véget vetni. Máris napirendre került, hogy Kazahsztán csatlakozzon Oroszország és Fehéroroszország szövetségi államához.
Szerbiában egy emberként ítélik el a politikusok és sportolók, hogy az ausztrál illetékesek végül nem engedték indulni az Australian Openen Novak Djokovicot. Aleksandar Vucic államfő is megszólalt, aki említést tett arról is, hogy a horvát szurkolók a szombati szegedi Szerbia-Horvátország Európa-bajnoki kézilabdameccsen azt kiabálták: „Öld, öld a szerbet”.
Most először érzem az orosz fegyveres fellépés lehetőségét, de ez nem lenne új háború, az összecsapás már nyolc éve tart, ami most jöhet, az az eszkaláció – mondja Rácz András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Szerinte az orosz számítás az, hogy Ukrajna erősebbé válik, egyre modernebb és jobb nyugati fegyvereket kap, így egyelőre olcsóbb lehet egy támadás, mint egy-két év múlva. De nem lehetünk benne biztosak, hogy ez valóban bekövetkezik – teszi hozzá a szakértő.
Novak Djokovic ausztrál vízumának újbóli érvénytelenítése az első számú téma a szerbiai médiumokban. Van, aki belátja, hogy az ausztrál kormány nem tehetett mást, de akad, aki szerint a pénteki döntés arra utal, hogy az ötödik kontinens a diktatúra irányába csúszik.
Harminckét ember halt meg, amikor 2012. január 13-án este a kapitány hibájából zátonyra futott és oldalára dőlt a több mint négyezer embert szállító turistahajó, a Costa Concordia. A Toszkánához közeli Giglio-sziget partjai közelében szerencsétlenül járt hajó kiürítése késve kezdődött meg, ha időben leengedik a mentőcsónakokat, valószínűleg kevesebben haltak volna meg. Az áldozatok között egy magyar hegedűművész is volt.
Oroszország pártján áll valamennyi fontos nemzetközi kérdésben Magyarország, holott az Európai Unió és a NATO tagja, ráadásul az ukrajnai konfliktus lökéshullámai különösen fájdalmasan érinthetik a magyar gazdaságot és az ukrajnai magyar kisebbséget. A válság elhúzódása növeli a fegyveres összecsapások veszélyét.
Egyre több jel utal arra, hogy az egy héttel ezelőtt kezdődött kazahsztáni zavargássorozat hátterében a volt szovjet tagköztársaságot uraló klánok közötti harc áll, s végül a sokak által bábnak gondolt új államfő, Kaszim Zsomart-Tokajev került ki győztesen a belháborúból.
Moszkva és a nyugati hatalmak képviselői háromszor is találkoznak egymással a jövő héten, ám akkorák az ellentétek, hogy az ukrán–orosz határon nincs esély a feszültség csökkentésére.
Nemzetközi politikai botránnyá kezd fajulni, hogy az ausztrál hatóságok nem engedték belépni az országba a világ legjobb teniszezőjét, Novak Djokovicot, aki a dolgok jelenlegi állása szerint nem vehet részt a január 17-én kezdődő teniszbajnokságon, az Australian Openen.
Lángba borult a Közép-Ázsia legstabilabb országának tartott Kazahsztán, ahol három nappal ezelőtt azért törtek ki zavargások, mert a hatalmas szénhidrogén-készletekkel rendelkező államban eltörölték az LPG-gáz árát kordában tartó ármaximumot. A tehetetlen Kaszim-Zsomart Tokajev államfő most külső katonai segítséget kért.
Lassan halad, ha egyáltalán halad az Egyesült Államok és Oroszország kibékülése, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyórás telefonbeszélgetése során is több volt a fenyegetés, mint a közeledésre utaló jel. A világ január közepére figyel, amikor három fontos találkozó is lesz Moszkva és a Nyugat képviselői között.
Az orosz hatóságok bezárták az egyik legrégibb és legismertebb orosz civilszervezetet, a Memorialt. A lépés egyszerre két dolgot is bizonyít: azt, hogy a Putyin-rendszer nem tűr semmiféle valódi ellenzéket, illetve azt, hogy a Kreml tovább folytatja a Sztálin-korszak tisztára mosását.
A 15 egykori köztársaságból a balti államok visszatértek a Nyugathoz, a legtöbb utódállamban viszont önkényuralom lett. Ami a gazdaságot illeti, a digitális éllovas Észtországban tízszer akkora a GDP, mint Tádzsikisztánban.
