Fehéroroszország, Örményország és Kirgizisztán – sorra zuhannak válságba Oroszország legközelebbi szövetségesei, és Moszkva képtelen rendet tenni a térségben. A volt szovjet tagköztársaságokat megrémítette, ahogyan Oroszország magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krímet.
Új külföldi tulajdonos szállhat be a súlyos helyzetben lévő Dunaferrbe, amely a magyar államtól kér védelmet az üzleti kalandorokkal szemben. Közben elbocsátásokra készül.
Úgy folytatódik a karabahi háború, mintha Örményország és Azerbajdzsán képviselői nem írtak volna alá a múlt hét végén Moszkvában tűzszüneti egyezményt.
Több mint 850 ember halt meg 1994 szeptemberének végén, amikor Észtország és Svédország között rövid idő alatt elsüllyedt az Estonia nevű észt komphajó. A viharos időben bekövetkezett tragédia okát a mai napig nem állapították meg pontosan, s a roncsról készült videófelvételek alapján most egy új, logikusnak tűnő magyarázat is született.
Karabah határain túlra is átterjedtek a múlt vasárnap kezdődött heves azeri–örmény harcok, és úgy tűnik, egyelőre egyik fél sem hajlandó kompromisszumra. A konfliktusban érintett már Törökország, Oroszország, Iráni és Izrael is.
Míg Fehéroroszországban már két hónapja tüntetnek szakadatlanul az augusztus 9-ei elnökválasztás eredményeinek elcsalása miatt, Kirgizisztánban gyorsan visszakozásra kényszerítették a hasonló manipulációkkal kísérletező hatalmat. A két volt szovjet tagköztársaság között nemcsak a választási csalás jelenti a hasonlóságot, hanem az is, hogy az ellenzék Fehéroroszországban és Kirgizisztánban is lazítani akar az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatokon.
Leginkább Donald Trump amerikai elnök Nobel-békedíjért folytatott kampányát szolgálta az a Washington által kierőszakolt szerb–koszovói alku, ami a valóságban végrehajthatatlan.
A koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag megszűnt a hazai idegenforgalom egyik legjobban teljesítő ágazata, a konferenciaturizmus. A bevételek drasztikus csökkenése miatt már elkezdődtek a leépítések, az évi közel ezermilliárdos forgalmú rendezvényiparág csak komoly kormányzati segítséggel maradhat életben.
Bár a világ valamennyi hatalma az ellenségeskedések azonnali beszüntetését szorgalmazza, az Azerbajdzsán területébe ékelt, többségében örmények lakta Karabahban folytatódnak a vasárnap kezdődött súlyos örmény–azeri harcok. A jelek szerint a válságnak aligha lesz békés megoldása, már csak azért sem, mert közben egy új szereplő, Törökország is aktivizálja magát.
Sorra derülnek ki újabb részletek a legismertebb orosz neonáci, Makszim Marcinkevics haláláról. A 36 éves, 2018 óta börtönben ülő szélsőséges férfi állítólag öngyilkosságot követett el, ám sokan arra gyanakszanak, azok tetették el őt láb alól, akik szerint az orosz államban már csalódott Marcinkevics túl sokat tudott róluk.
Míg Európában több helyen aggasztó ütemben nő a koronavírus-fertőzöttek száma, Svédországban annyi az újonnan regisztrált vírushordozó, mint a járvány kezdetén. A sokak által bírált „svéd modell” vizsgálata azért is időszerű, mert Magyarország – még ha nem is vallotta be – annak elemeit használja.
Kettős szorításban él a koronavírus második, az elsőnél talán veszélyesebb hullámával harcoló emberiség: miközben még nincs vakcina a kór ellen, szinte biztosra vezető, hogy belátható időn belül újabb, a Covid-19-nél súlyosabb pandémiák jelenhetnek meg. S ami a legfélelmetesebb, nem kell sok pénz és nagy szaktudás egy mesterséges kórokozó létrehozásához. Csak egy kis düh.
Fehéroroszországban folytatódnak az augusztus 9-ei elnökválasztás miatti tömegtüntetések, vasárnap is több tízezren vonultak fel Minszkben és más városokban, hogy követeljék Aljakszandr Lukasenka államfő távozását. Szombaton is volt tüntetés, akkor a tiltakozó asszonyok közül több százat őrizetbe vettek, elvittek egy 73 dédnagymamát, Nyina Bahinszkaját is.
Az orosz–fehérorosz szövetségi állam megerősítéséről, azaz Fehéroroszország alárendeléséről tárgyalt Szocsiban a két volt szovjet tagköztársaság államfője, Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka. Az orosz elnök eldöntötte, hogy egyelőre Lukasenka oldalára áll, s ezzel újabb frontot nyitott Moszkva és a Nyugat között.
A diplomaták próbálják megakadályozni az írónő letartóztatását.
Mélyül az egy hónappal ezelőtti választási csalás miatt kitört fehéroroszországi belpolitikai válság, A „főhős” Aljakszandr Lukasenka most már a megbántott államférfit adja.
Szigorú járványügyi szabályok között folyik a júniusról szeptember 27-re halasztott romániai önkormányzati választás kampánya. Az előírások annyira kemények, hogy valószínűleg alig lesznek kampányrendezvények. A durvuló járvány sem volt viszont elég ahhoz, hogy végre összefogjanak az erdélyi magyar pártok.
Az elmúlt hetekben 12 részben, a dél-afrikai gyermekkortól az üzleti élet csúcsáig követtük Elon Musk élettörténetét a neves technológiai újságíró, Ashlee Vance 2015-ben megjelent könyve alapján. Sorozatunk záró részében összefoglaljuk, mi minden történt Muskkal, illetve nagy projektjeivel az utóbbi öt évben, és milyen innovációkat várhatunk tőle a jövőben.
Bár az orosz hatóságok egy héttel a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij megmérgezése után előzetes vizsgálatot indítottak az incidens részleteinek a kiderítésére, egyelőre több a kérdés, mint a válasz a több orosz ellenzéki elleni merényletre emlékeztető ügyben. Putyin elnöknek megint volt egy rossz mondata, a németek pedig hivatalosan bejelentették: az ismert bloggert azzal az idegméreggel próbálták megölni, amit a 2018-as angliai Szkripal-merénylet elkövetői is használtak.
Három évtizedig tartó kormányzás után kiszorulhat a hatalomból a Milo Gyukanovics montenegrói államfő vezette Szocialisták Demokratikus Pártja. Bár a politikus 2023-ig még a helyén maradhat, a befolyása jelentősen csökkenni fog. Szakértők szerint azonban elképzelhető az is, hogy a vasárnapi parlamenti választást hamarosan meg kell majd ismételni.
