Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett magyarok kétharmada szeretne otthonába napelemes rendszert telepíteni, mert azt környezettudatos és megtérülő beruházásnak tartja. Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport kommunikációs vezetője szerint a cég is növekvő érdeklődést tapasztal, négy év alatt 17-szeresére emelkedett a cég működési területén telepített háztartási méretű napelemes rendszerek száma.
Rendszeresen felmerül a nyugat-balkáni határok megváltoztatásának ötlete. Legutóbb állítólag Janez Jansa szlovén miniszterelnök kezdeményezte Bosznia felosztását és Nagy-Albánia létrehozását. Az érintettek tagadnak, az európai államok hivatalosan ellenzik a határok átszabását, de akadnak, akik támogatnák az ötletet.
Komoly következményekkel jár, ha meghal a legismertebb ellenzéki, Alekszej Navalnij, illetve ha Moszkva támadást intéz Ukrajna ellen – üzente az EU és az USA Oroszországnak. Hasonló szavak már korábban is elhangoztak, ám az EU egyelőre adós a valóban ütős szankciókkal. Részben azért, mert néhány tagállam, köztük Magyarország, még mindig barátként tekint Putyin Oroszországára.
A külföldi merényletek és az ellenzékiek elleni hazai akciók mögött orosz titkosszolgálati ügynököket sejtenek a tényfeltáró újságírók.
Néhány héttel az után, hogy a világ csodálkozással vegyes tisztelettel nézett a koronavírus-járványt megfékező Indiára, az országban most elszabadult a betegség és ezzel párhuzamosan összeomlott az egészségügyi rendszer. A politikusok súlyos felelősséggel tartoznak a válságért: a napról napra romló adatok ellenére nem mondták le a választási gyűléseket és nem figyelmeztették az embereket, hogy a Gangeszben való hagyományos megmártózással is terjed a kór. Az eredmény az lett, hogy naponta ezrek halnak meg, elfogytak a kórházi ágyak és közelharc folyik az oxigénes palackokért.
Véget vetett a több mint három hete kezdett éhségsztrájknak Alekszej Navalnij. A börtöntáborban fogva tartott ellenzéki az után döntött így, hogy orvosai megvizsgálhatták.
Szerdán elsüllyedt az indonéz flotta német gyártmányú tengeralattjárója, s a fedélzeten lévő 53 embernek 72 órára elegendő oxigénje volt a baleset pillanatában. A tengeralattjárók személyzetének mentése, ha nem is lehetetlen, de mindenképpen bonyolult és veszélyes feladat. A szakemberek szerint hatszáz méterig lehet jó eséllyel kimenteni a mélyben rekedteket, a KRI Nanggala 402-es azonban mintegy hétszáz méterre van a felszíntől.
Az orosz rendőrség valamennyi városban komoly készültséggel várta a börtönbe zárt legismertebb orosz ellenzékit, az Alekszej Navalnijt támogató tüntetések résztvevőit. A rendőrök több mint ötszáz embert vettek őrizetbe, a szerdai demonstrációkon kevesebben vettek részt, mint a korábbi hasonló megmozdulásokon.
Oroszország nemkívánatos személlyé nyilvánította a moszkvai amerikai nagykövetség tíz munkatársát válaszként arra, hogy korábban Washington utasította ki a washingtoni nagykövetség, illetve a New York-i főkonzulátus tíz alkalmazottját. Újabb szankciók is várhatók és Prága, amely 18 orosz diplomatát küldött haza, szolidaritást kér a többi EU-tagállamtól.
Visszafogottan, szerényen viselkedünk, és sokszor nem válaszolunk a legdurvább támadásokra sem, jó kapcsolatokat akarunk a világgal – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő évértékelő beszédében, amely néhány nappal az után hangzott el, hogy kiderült: az orosz titkosszolgálat emberei voltak azok, akik 2014-ben felrobbantottak egy csehországi fegyverraktárt. Miközben Putyin beszélt, több orosz városban is tüntettek a börtönbe zárt, egyre rosszabb egészségi állapotban lévő ellenzéki, Alekszej Navalnij mellett. Moszkvában, ahol még nem kezdődött meg a tüntetés, a rendőrök sorra veszik őrizetbe az ellenzékieket.
Nincs olyan területe a Nyugat és Oroszország közötti kapcsolatoknak, amely ne lenne válságban, s az utóbbi hónapok eseményei alapján szinte teljes mértékben kizárható a javulás esélye. Ukrajna és Oroszország az újabb háború küszöbére jutott, gyorsan romlik a börtönbe zárt legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij állapota, az orosz hatóságok pedig újabb intézkedésekkel lehetetlenítik el a független médiumokat. A szembenálló felek között megszűnt a párbeszéd, tárgyalások helyett diplomaták kiutasításáról, újabb szankciókról, fegyverfejlesztésekről és egyre nyíltabb fenyegetésekről érkeznek hírek.
A szovjet hadsereg 1989-es afganisztáni kivonulása után az ázsiai állam tartós káoszba és belháborúba süllyedt, s aligha lesz ez másképp szeptember után, amikor az utolsó nyugati katonák is elhagyják az országot. A kivonulás nyertesei a tálibok lehetnek, a legnagyobb vesztesek pedig a nők és a kisebbségek lesznek, akiknek jogait korlátozni fogják a fanatikus vallási mozgalom támogatói. A szomszédos államoknak is van mitől tartaniuk.
Egyre több jel utal arra, hogy az eddig elsősorban számítógépekben és telefonokban utazó Apple belátható időn belül megjelenik a járművek piacán is. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy az Apple Car önvezető lesz, s hogy rengeteg újdonsággal lepi meg az autósokat.
Mindkét oldalról áramlanak a fegyverek az ukrán–orosz határ térségébe, a két fél egymást vádolja a 2014-ben kirobbant válság forróvá tételével. Az újabb háború veszélye akkor nőtt meg, amikor a Nyugat és Oroszország viszonya mélypontra hűlt.
Az illetékes orosz hatóság megadta a szabadalmi védelmet a világ első Covid-19-orrspéjének, a MIR-19-nek. Ez a szer – ha működik – nem oltás, hanem gyógyszer, a kórokozók szaporodását megakadályozva megelőzi a koronavírus okozta betegség kialakulását. Azért akad egy kis gond: a kísérletek még az első fázisban tartanak és a szert eddig csupán hörcsögökön próbálták ki.
Irán bosszút fog állni Izraelen a natanzi urándúsító üzem elleni támadás miatt – jelentette be a teheráni külügyminisztérium, néhány nappal az után, hogy az iráni fővárostól 250 kilométerre délre található létesítményben felrobbant a telepet energiával ellátó központ. Az akcióval legalább kilenc hónappal visszavetették az iráni atomprogramot, s bár Tel-Avivban nem kommentálták a támadást, biztosra vehető, hogy a sikeres szabotázsakcióban benne volt a zsidó állam titkosszolgálata. A robbantás megnehezítheti a nyugati államok és Teherán közötti tárgyalásokat, s ha így lesz, Izrael két legyet ütött egy csapásra.
Szombat hajnalban is folytatódtak Észak-Írország több városában a több mint egy hete tartó zavargások. Az utóbbi évek legsúlyosabb válsága mögött több ok is rejtőzik, ám mindegyik visszavezethető arra, hogy a Nagypénteki Egyezmény 1998. április 10-ei aláírása óta eltelt több mint két évtized sem volt elég ahhoz, hogy valódi bizalom alakuljon ki az Egyesült Királyságot támogató protestánsok és a függetlenséget vagy inkább az Írországhoz való csatlakozást kívánó republikánus katolikusok között.
Négy ember vesztette életét Oroszországban az után, hogy beoltották őket a koronavírus elleni orosz vakcinával, a Szputnyik V-vel. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) komolyan veszi az eseteket, Moszkvában viszont azt mondják, a vakcina és a halálesetek között nincs összefüggés.
Az OTP szuverén nagyvállalatnak mondja magát, amelynek terjeszkedésébe nem szól bele az állam, ám most a kormány egyik „zászlóshajó” befektetőjeként jelenik meg Üzbegisztánban.
Régóta nem tapasztalt feszültség alakult ki Ukrajna és Oroszország határán: ismét gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerőket és a Moszkva-párti szakadárokat elválasztó frontvonalon, a határ orosz oldalán pedig az orosz hadsereg egyre több katonát von össze. A helyzetet súlyosbítja, hogy Ukrajna a NATO-val közös hadgyakorlatra készül, ami igencsak nyugtalanítja Moszkvát.
