Hiába éhezik több millió ember Észak-Koreában, a távol-keleti országot vaskézzel irányító Kim Dzsong Un semmit sem tagad meg magától és szűkebb környezetétől. Most éppen az szivárgott ki, hogy drága lovakat vásároltatott magának Oroszországból, s arra is fény derült, miképpen kényezteti családját.
A Grúziát fél éve megbénító politikai válság közepette a polgárok többsége elfordult a jelenlegi elittől, és újra megmentőre vár. Ahogy a múltban, jelentkező most is akadt.
A jelek szerint visszatérnek a „régi csúnya idők”, amikor Szíriában közvetlenül néztek egymással szembe az Asszad-rezsimet támogató orosz erők, illetve a felkelők egyik csoportja mögött álló törökök. Moszkva és Ankara között beindult a szópárbaj, s erre nem volt példa 2016 óta: akkor Erdogan elnök egészen Moszkváig zarándokolt, hogy bocsánatot kérjen Vlagyimir Putyintól.
Ádáz küzdelem folyik az USA és Oroszország között az európai gázpiacért. Washington szankciókkal is akadályozza az orosz térnyerést. A vesztesek között – Ukrajna mellett – Közép-Európa is ott lehet.
Három hónappal kormányra kerülése után megbukott a Ludovic Orban vezette romániai kormány. A bukást hozó bizalmatlansági indítványt a szocialista párt és az RMDSZ terjesztette be, s így az ellenzék valószínűleg eléri azt, amit a kormány akart, a választások előrehozatalát.
Fiatal, hatékony és politikával korábban nem foglalkozó miniszterekből áll a Mihail Misusztyin vezette új orosz kormány. A kabinet két fő feladata a szociális helyzet javítása és az „utódlás hadművelet” levezénylése lesz. De egyszer ők jelenthetik a Putyin-korszak végét is.
Miért került egy szibériai börtönbe Oroszország leggazdagabb üzletembere, s hogyan vált ez az ember, Mihail Hodorkovszkij a Putyint bíráló ellenzék egyik legismertebb arcává? – erről is szól az amerikai Oscar-díjas, Alex Gibney által rendezett K polgártárs című dokumentumfilm. De ennél jóval többet is ad a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) pénteken és vasárnap műsorra kerülő kétórás film: elmagyarázza, miért kerülhetett hatalomra Putyin, s hogyan működik a putyini Oroszország.
A hivatalos adatok szerint is már több mint negyven halálos áldozatot követelt a Vuhanból indult koronavírus fertőzés, s 1300 körül van a regisztrált betegek száma. A kór elsősorban a hatvan év fölöttiekre veszélyes. Peking szerint súlyos a helyzet, s már Európában is megjelent a járvány. Kína teljes területén leállították a csoportos turista-forgalmat.
Az olajcégek egy része nem küldi be a tankereit a háborús övezetté vált Hormuzi-szorosba, mások csak cirkálók kíséretében merészkednek oda. A világ többi jelentős vízi útvonalán is komoly átalakulások zajlanak.
A január 15-i váratlan moszkvai kormány-átalakítással Vlagyimir Putyin megszabadult az egyre népszerűtlenebbé váló Dmitrij Medvegyev miniszterelnöktől, egyúttal hangzatos reformokat is hirdetett, de valójában mindez már annak a jele, hogy az Oroszországot 20 éve irányító nagy kombinátor megkezdte a felkészülést arra, hogy 2024-ben lejár az utolsó államfői mandátuma.
Váratlanul lemondott szerdán az orosz kormány, s Vlagyimir Putyin államfő azonnal elfogadta Dmitrij Medvegyev távozását. A Putyin hű szövetségesének számító politikus ügyvezetőként hivatalban marad a következő miniszterelnök hivatalba lépéséig. A lemondást nem sokkal azután jelentették be, hogy évértékelő beszédében Putyin alkotmánymódosításokat javasolt, s ezek értelmében nőne a kormányfő és a parlament jogköre, s szűkülne az államfőé. A kormány lemondásáról reggel még a miniszterek sem tudtak.
A múlt szerdán lelőtt ukrán utasszállítónak esélye sem volt arra, hogy kikerülje a rá kilőtt iráni rakétákat. A Tor M1-esek közel háromszoros hangsebességgel száguldanak, s öt másodperccel az indításuk után robbantották szét a Boeing 737-est. A szakértők szerint az alábbi forgatókönyv alapján történt a tragikus tévedés.
Az USA és nyugati szövetségesei szerint Irán lőtte le szerdán – valószínűleg tévedésből – a MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe induló gépét, Irán viszont lehetetlennek nevezte, hogy a repülőt rakétatalálat érte. Miközben az orosz propaganda már az USA-t vádolja a gép lelövésével, egyre több jel utal arra, hogy a Boeinget egy orosz gyártmányú rakétával semmisítették meg. A repülők történetében szomorúan gyakran fordul elő, hogy polgári gépek válnak célponttá.