Túl későn kezdtek el intézkedni a kínai járványügyi hatóságok
Egyelőre megállíthatatlannak tűnik a közép-kínai Vuhanból kiindult koronavírus-fertőzés, és nem kizárt, hogy világjárványt okoz a már a lappangási időszakban is továbbadható kórokozó.
Egyelőre megállíthatatlannak tűnik a közép-kínai Vuhanból kiindult koronavírus-fertőzés, és nem kizárt, hogy világjárványt okoz a már a lappangási időszakban is továbbadható kórokozó.
A hivatalos adatok szerint is már több mint negyven halálos áldozatot követelt a Vuhanból indult koronavírus fertőzés, s 1300 körül van a regisztrált betegek száma. A kór elsősorban a hatvan év fölöttiekre veszélyes. Peking szerint súlyos a helyzet, s már Európában is megjelent a járvány. Kína teljes területén leállították a csoportos turista-forgalmat.
Az olajcégek egy része nem küldi be a tankereit a háborús övezetté vált Hormuzi-szorosba, mások csak cirkálók kíséretében merészkednek oda. A világ többi jelentős vízi útvonalán is komoly átalakulások zajlanak.
A január 15-i váratlan moszkvai kormány-átalakítással Vlagyimir Putyin megszabadult az egyre népszerűtlenebbé váló Dmitrij Medvegyev miniszterelnöktől, egyúttal hangzatos reformokat is hirdetett, de valójában mindez már annak a jele, hogy az Oroszországot 20 éve irányító nagy kombinátor megkezdte a felkészülést arra, hogy 2024-ben lejár az utolsó államfői mandátuma.
Egyházszakadáshoz is vezethet Belgrád és Podgorica legújabb konfliktusa, ami a montenegrói egyházügyi törvény miatt robbant ki. Ez alapján ugyanis a jövőben elkobozhatják a szerb ortodox egyház vagyonát a másik volt jugoszláv tagköztársaságban.
Váratlanul lemondott szerdán az orosz kormány, s Vlagyimir Putyin államfő azonnal elfogadta Dmitrij Medvegyev távozását. A Putyin hű szövetségesének számító politikus ügyvezetőként hivatalban marad a következő miniszterelnök hivatalba lépéséig. A lemondást nem sokkal azután jelentették be, hogy évértékelő beszédében Putyin alkotmánymódosításokat javasolt, s ezek értelmében nőne a kormányfő és a parlament jogköre, s szűkülne az államfőé. A kormány lemondásáról reggel még a miniszterek sem tudtak.
A múlt szerdán lelőtt ukrán utasszállítónak esélye sem volt arra, hogy kikerülje a rá kilőtt iráni rakétákat. A Tor M1-esek közel háromszoros hangsebességgel száguldanak, s öt másodperccel az indításuk után robbantották szét a Boeing 737-est. A szakértők szerint az alábbi forgatókönyv alapján történt a tragikus tévedés.
Újabb intézkedéseket jelentett be az orosz elnök annak érdekében, hogy megálljon az ország népességének csökkenése. Vlagyimir Putyin főként a belpolitikának szentelte 16. évértékelő beszédét, ám azért arról is szót ejtett, hogy az erős hadsereg ugyancsak záloga az ország megmaradásának. Putyin javasolta azt is, hogy a parlament vegye át az államfői hatalmi körök egy részét. Úgy tűnik, már 2024-re készül, amikor lejár a jelenlegi alaptörvény szerinti utolsó államfői mandátuma.
Az USA és nyugati szövetségesei szerint Irán lőtte le szerdán – valószínűleg tévedésből – a MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe induló gépét, Irán viszont lehetetlennek nevezte, hogy a repülőt rakétatalálat érte. Miközben az orosz propaganda már az USA-t vádolja a gép lelövésével, egyre több jel utal arra, hogy a Boeinget egy orosz gyártmányú rakétával semmisítették meg. A repülők történetében szomorúan gyakran fordul elő, hogy polgári gépek válnak célponttá.
Simán megnyerte a horvát elnökválasztást Zoran Milanovic, aki egy bukás és egy botrány után egyszer már visszavonult a politikától.
Az Európai Bizottság zöld utat adott Horvátország csatlakozásának a 26 államból álló Schengen-övezethez. Az adriai idegenforgalmat minden bizonnyal fellendítő döntés ellenére az emberek szabad mozgását garantálni hivatott zóna változatlanul komoly válságban van.
Úgy tűnik, hogy Irán a maga részéről egyelőre lezárta a közvetlen válaszcsapásokat, miután szerdára virradóra két iraki támaszpontot bombázott. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szövetségesek révén nem folytatja a visszavágást.
Fehéroroszország nem kap több orosz kőolajat, ám a rajta keresztül Európába áramló, Magyarországra is szánt szállítmányokat egyelőre átengedi. Az újabb olajvita része lehet annak, hogy Moszkva el akarja érni Oroszország és Fehéroroszország uniójának szorosabbra fonását. Az is kiderült, hogy az év kezdete óta Európa a korábbinál jóval kevesebb orosz gázt kap Ukrajnán keresztül, ezért az érintett országok hozzányúltak tartalékaikhoz.
Rendkívüli állapotot rendeltek el Ausztrália Új-Dél-Wales államában, miután a terjedő bozóttüzek ezreket fenyegetnek. A kontinensnyi országban szeptember óta hatmillió hektárnyi területen égett le a növényzet, több mint ezer épület vált hamuvá és tízezrek kényszerültek otthonuk elhagyására. Eddig közel húszan haltak meg, Victoria államban 17 embert eltűntnek nyilvánítottak. Melbourne környékén is felcsaptak a lángok, veszélybe kerülhet az Australian Open teniszviadal megrendezése is. A károk dollármilliárdokban mérhetőek, a polgárok elzavarták a miniszterelnököt.
Nagy-Britannia elhagyja ez EU-t, a britek vitatkoznak a skótokkal a következő függetlenségi népszavazás időpontjáról, Trump elnök valószínűleg túléli az impeachmentet, majd harcba száll az újabb elnöki mandátum elnyeréséért. Fontos választásokat rendeznek Magyarország szomszédainál, Izraelben pedig megtartják az egy éven belüli harmadik parlamenti választást. A sportolók sem pihennek, az idén a foci-Eb – magyarországi helyszínekkel is – valamint a tokiói olimpia hozza majd leginkább lázba az országot.
A 16 éves Greta Thunberg az év talán legfontosabb közéleti szereplője, a Világ rovatot vezető szerzőnk szerint az év embere volt idén. Aktivizmusa ezzel együtt megosztó: támogatói szerint az általa kezdeményezett péntekenkénti iskolás klímasztrájkokkal lassan sikerül felhívni az emberiség figyelmét a földi életet veszélyeztető, közeledő klímaválságra, míg ellenfelei azt állítják, a svéd diáklányt a baloldali politikusok és a zöld üzletben érdekelt vállalatok tolják maguk előtt.
Tüntetések, elvesztett kormányzói helyek, erősödő civilmozgalmak, olimpiai eltiltás, merénylet Berlinben, csökkenő népszerűség – úgy tűnik mostanra elpárolgott az a népszerűség, amelyet az Ukrajnához tartozó Krím annektálása hozott Vlagyimir Putyinnak 2014-ben. S egyelőre nem látszik, mi az, ami megfordíthatná az orosz államfő számára kedvezőtlen trendet.
Világszerte legalább száz, saját állam nélkül maradt nemzet létezik, amely régóta komolyan próbálkozik a teljes önállóság kivívásával. Bár lényegesek a különbségek a létveszélyben, illetve autonómiában élő állam nélküli nemzetek között, jó részük végül eléri a célját.
Túl lassan alakul át a világ járműgyártásában meghatározó szerepet játszó német autóipar, s ennek következményeit a vele együttműködő országok is kénytelenek lesznek viselni.
Az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum, az Észak- és Kelet-Európát érdekszférákra osztó egyezmény megítélése a Putyin-érában teljesen visszájára fordult. Az orosz hatalomnak pedig jól jön, hogy a paktum külföldi és hazai bírálóit történelemhamisítóknak, illetve hazaárulóknak titulálhatja.