Bár az utóbbi időben csökkent a fiatalkorú bűnelkövetők száma, az Orbán-kormány szeptembertől nyugdíjas rendőrökből és civilekből kiképzett iskolaőröket vezényel az oktatási intézmények egy részébe. Szakemberek szerint ennél jobb megoldás is lett volna az iskolai erőszak megelőzésére, de a kormány a népszerűbbet választotta.
Az új, NAT-kompatibilis tankönyvekben sok elemében újraírták a magyar történelmet. Például a honfoglalás történetének átírása megmutatja, miért volt fontos már régóta a Fidesz politikusainak, hogy csak egyentankönyvekből tanulhassanak a diákok.
Termálvíz, egyedülálló technikák kitalálása, a passzolás, a zónázás – mind hozzájárultak a magyar vízilabda sikeréhez. A minap elhunyt a sportág két aranykorának háromszoros olimpiai bajnoka, Kárpáti György és Benedek Tibor. Mindketten alakítói voltak annak, hogy a vízilabda nemzeti sport legyen. Kárpáti Györgyöt ma temetik.
Orbán Viktor eddigi kormányainak egyetlen állandó tagja van: Pintér Sándor, aki ráadásul bármilyen területen bevethető és lojalitása megkérdőjelezhetetlen. A mindenügyi miniszter legutóbb az egészségügyi rendszer átszervezésénél bukkant fel mint megoldóember.
Nehezen támadható nemzeti kultúrpolitikai köntösbe csomagolták be, de az eddigi tapasztalatok alapján inkább az Orbán-rezsim sajátos céljait szolgálja az az alapítvány is, amelynek felállításáról most tárgyal az Országgyűlés.
A Fidesz mindig talál apropót az ellenzékiek kiátkozásához, most épp az 1920 békeszerződés centenáriumát. Még a járvány elleni védekezésből is Orbán jött ki jól.
Erdély elcsatolása 1920-ban Magyarországtól azért is megrendített sokakat, mert addigra kialakult az a sztereotípia, hogy az ottani magyarok a magyaroknál is magyarabbak, az ősi hagyományok leghitelesebb őrzői.
A megfigyelési törvénynek csak az indoklásába fért bele az a kitétel, hogy a hatalom nem él vissza polgárai kárára az elektronikus hírközlési eszközök ellenőrzésének új lehetőségeivel.
„Húzd meg, ereszd meg” játékot játszik Orbán az unióval, amelynek néhány döntése még kapóra is jön neki.
Számos kultúrában pusztító éhínség idején szinte természetesnek hatott, hogy a közösség életben maradásáért az időseket magukra hagyják, és ezzel is kevesebb lett az éhes száj. Az ókortól a jelenkorig számos hagyományról maradtak fenn emlékek, ahogy még Erdélyből is származik legenda az öregek halálba kényszerítéséről.
Mielőtt könnyíteni lehet, álljon készen az ország a legrosszabbra – ez az elv vezette az Orbán-kormányt az elmúlt két hónapban, amikor a vírus elleni védekezést az újranyitás feltételei megteremtésének rendelte alá. Vakrepülésbe kezdett az ország, felelősnek pedig bespájzolták a fővárost.
Nem hangzik fel idén a gimnáziumok falai között a Gaudeamus igitur, és a jövő héten induló érettségi körül is sok még a bizonytalanság.
Óvatos és diplomatikus volt, egyebek között németbarátsága gátolta meg abban, hogy szót emeljen a holokauszt miatt. XII. Pius máig vitatott megítélését tovább árnyalhatja, hogy kutathatók lettek a vatikáni titkos archívumban az ő uralkodása idején keletkezett dokumentumok.
Célt ért a kormány, egyre kevesebben indulnak harcba a diplomáért – ők viszont nem feltétlenül azokon a szakokon tanulnának, ahol a kabinet szeretné. Közben – kerül, amibe kerül – gőzerővel folyik az állami egyetemek felemás magánosítása.
A pestisjárványokat le tudták lassítani karanténok elrendelésével, a kolerát viszont ezzel a módszerrel sem lehetett a határokon megállítani. Széchenyi Istvánt sem, amint erről maga számolt be naplójában.
Korábban dicsekedett a kormány a Magyarországra csábított külföldi – iráni, török, azeri, kazah és más – hallgatókkal, most járványügyi kockázatnak láttatja őket.
Nem nyerhette volna meg a parlamenti mandátumok kétharmadát 2010-ben a Fidesz, ha a rendszerváltás idején az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal vezetői másképp egyeznek meg az egyéni körzetekről és a pártlistákról az új választási törvényben.
Nem új keletű, hogy politikusok használják ki a fociklubok népszerűségét, bár hetven évvel ezelőtt a hagyományaikat is el akarták törölni. De Kádár szerette is a focit, ahogy Horthy Miklós és Orbán Viktor is.
Bár a nagykövetségek és a hírszerzés között nagy az átjárás, a magyar szolgálatok – mint arra a perui nagykövet esete is rávilágított – nincsenek felkészülve a nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrésére.
Hiába vett vissza a korábbi évek harcias hangneméből a magyar külügyminisztérium, az új kijevi kormány sem akar változtatni az ukrán nyelvtörvényen, ami a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint súlyosan korlátozza a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogát és végső soron a nemzeti kultúrája elsorvadásához vezet.
