A megfigyelési törvénynek csak az indoklásába fért bele az a kitétel, hogy a hatalom nem él vissza polgárai kárára az elektronikus hírközlési eszközök ellenőrzésének új lehetőségeivel.
„Húzd meg, ereszd meg” játékot játszik Orbán az unióval, amelynek néhány döntése még kapóra is jön neki.
Számos kultúrában pusztító éhínség idején szinte természetesnek hatott, hogy a közösség életben maradásáért az időseket magukra hagyják, és ezzel is kevesebb lett az éhes száj. Az ókortól a jelenkorig számos hagyományról maradtak fenn emlékek, ahogy még Erdélyből is származik legenda az öregek halálba kényszerítéséről.
Mielőtt könnyíteni lehet, álljon készen az ország a legrosszabbra – ez az elv vezette az Orbán-kormányt az elmúlt két hónapban, amikor a vírus elleni védekezést az újranyitás feltételei megteremtésének rendelte alá. Vakrepülésbe kezdett az ország, felelősnek pedig bespájzolták a fővárost.
Nem hangzik fel idén a gimnáziumok falai között a Gaudeamus igitur, és a jövő héten induló érettségi körül is sok még a bizonytalanság.
Óvatos és diplomatikus volt, egyebek között németbarátsága gátolta meg abban, hogy szót emeljen a holokauszt miatt. XII. Pius máig vitatott megítélését tovább árnyalhatja, hogy kutathatók lettek a vatikáni titkos archívumban az ő uralkodása idején keletkezett dokumentumok.
Célt ért a kormány, egyre kevesebben indulnak harcba a diplomáért – ők viszont nem feltétlenül azokon a szakokon tanulnának, ahol a kabinet szeretné. Közben – kerül, amibe kerül – gőzerővel folyik az állami egyetemek felemás magánosítása.
A pestisjárványokat le tudták lassítani karanténok elrendelésével, a kolerát viszont ezzel a módszerrel sem lehetett a határokon megállítani. Széchenyi Istvánt sem, amint erről maga számolt be naplójában.
Korábban dicsekedett a kormány a Magyarországra csábított külföldi – iráni, török, azeri, kazah és más – hallgatókkal, most járványügyi kockázatnak láttatja őket.
Nem nyerhette volna meg a parlamenti mandátumok kétharmadát 2010-ben a Fidesz, ha a rendszerváltás idején az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal vezetői másképp egyeznek meg az egyéni körzetekről és a pártlistákról az új választási törvényben.
Nem új keletű, hogy politikusok használják ki a fociklubok népszerűségét, bár hetven évvel ezelőtt a hagyományaikat is el akarták törölni. De Kádár szerette is a focit, ahogy Horthy Miklós és Orbán Viktor is.
Bár a nagykövetségek és a hírszerzés között nagy az átjárás, a magyar szolgálatok – mint arra a perui nagykövet esete is rávilágított – nincsenek felkészülve a nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrésére.
Hiába vett vissza a korábbi évek harcias hangneméből a magyar külügyminisztérium, az új kijevi kormány sem akar változtatni az ukrán nyelvtörvényen, ami a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint súlyosan korlátozza a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogát és végső soron a nemzeti kultúrája elsorvadásához vezet.
Hiába ígérte meg az Orbán-kormány többször is - legutóbb a 2018-as választások előtt -, hogy hamarosan teljes körűen kutathatók lesznek az ügynökakták, a rejtélyes mágnesszalagokon tárolt adatok ismerete nélkül továbbra sem tudható, hogyan mentették át magukat az állampárti állambiztonság emberei a rendszerváltás után a jelenleg is működő nemzetbiztonsági szervek tagjai közé.
Olyan felelősségteljes állás a tanároké, hogy nem lehet rájuk bízni, mit tanítsanak – ennek a szellemében készült a Nemzeti alaptanterv legújabb változata, amelyben a politikai szempontok nyilvánvalóan felülírták a szakmai megfontolásokat.
Az orosz sportolóknak az államilag támogatott doppingolás miatt immár évek óta ez a sors jut. A kérdés a magyar sportolókkal kapcsolatban azért merül fel, mert az ARD német tévé hatalmas botrányt robbantott ki az Aján Tamás vezette Nemzetközi Súlyemelő-szövetség ügyeit vizsgálva.
Nemcsak a magyarság őstörténetét és a történelmi hősök névsorát próbálja átírni a kormány, hanem azt is meghatározná, ki mondhatja magát magyarnak. Pedig még az Orbán Viktor által kitüntetett történész is arra figyelmeztet: a hazaárulózás sehova sem vezet.
Végül minden jól alakult, de az űrutazás előtt nagy kihívás volt a tudományos kísérletek előkészítése és az űrbéli ételek kitalálása.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara mintha megérezte volna, hogy a kormány ismét magyar embert küldene az űrbe. Egy nappal az Európai Űrügynökség és Szíjjártó külügyminiszter bejelentése előtt javaslatot tett űrmérnök mesterszak létrehozására.
A programért lobbizó szakemberek szerint valós lehetősége van annak, hogy újra magyar űrhajós induljon a csillagok felé. Az biztos, hogy a magyar űrkutatás és -ipar igyekszik behozni a hátrányát, a világ űrkutatása pedig jelentős átalakulás előtt áll.
