Leckét kapott a Fidesz keresztény kultúrából
Nemcsak a civil szervezetek vegzálása és a gyülekezési jog szűkítése a célja az alaptörvény módosításának, hanem „a keresztény kultúra védelme” is.
Nemcsak a civil szervezetek vegzálása és a gyülekezési jog szűkítése a célja az alaptörvény módosításának, hanem „a keresztény kultúra védelme” is.
Kevesebb a politikus az államtitkárok között, az viszont indokolatlannak látszik, miért van Orbánnak ilyen sok államtitkárságra szüksége.
Hogy kitől, azt nem tudjuk, de szövetségesek nélkül akarja megvédeni Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök, s erre készítené fel a honvédséget is.
Alaposan rápiríthattak az Európai Néppárt vezetői Orbán Viktorra, aki hirtelen kiderítette, hogy nem illiberális, hanem kereszténydemokrata államot épít. Csakhogy ez nem igaz.
Levonták a tanulságot a Fidesz vezetői a negyedszázada nyélbe ütött székházeladásból. Mindenekelőtt arra jöttek rá, hogy mennyire egyszerű a hatalomban lévőknek állami pénzeket magáncélra átcsatornázni. A módszert ma már gátlástalanul, rendszerszinten űzik.
A 2011-ben elkezdett átalakítást azzal indokolták, hogy csökkenti majd a különbségeket a városokban, illetve községekben élő diákok teljesítménye között. Na, ez a különbség azóta éppenséggel nőtt.
A tavaszi választásokig biztos nem kell kiterítenie kártyáit, de később ezt nem spórolhatja meg. Ha pedig beindul a reform, gyorsan kiderülhet, hogy az unión „kívül nincs élet, s ha van élet, az nem olyan”.
Az ellenzéki képviselőknek nem csak a szemléltetőeszközök használatát tiltotta meg, más alapvető jogaikat is nyesegeti Kövér László házelnök.
Tovább folytatódik a vita arról, hogy jogalkotással okozott kárért perelhető-e az állam. A bírói gyakorlat szerint nem, s ennek megváltoztatására egyelőre kevés a remény.
A CEU mellett más intézményeket is ellehetetleníthet az Oktatási Hivatal. A francia diplomát kínáló Visart és Mod’art iskolák vezetője szerint a hivatal nem ismeri a francia felsőoktatási rendszert. Interjú Tömpe Zoltánnal.
A Sopronban letartóztatott szélsőjobboldali Horst Mahler egykor a Vörös Hadsereg Frakció tagja volt. A Németországnak a minap kiadott ügyvédhez hasonlóan a két világháború között számtalan szélsőbaloldali politikus állt át a fasizmus oldalára.
A kormány a CEU-ról állítja ezt, de valójában az általa gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek vannak olyan jogosítványai, amilyeneket egyetlen más felsőoktatási intézmény sem élvez.
Ez nem csoda, hiszen a magyar állambiztonsági szervezet 1990-ig a szovjet titkosszolgálatok iránymutatása alapján dolgozott. Csak az a kérdés, kiről milyen iratokat vagy másolatokat őriznek az oroszok.
A normál tanrendbe illesztve ismerkedhetnek a vállalati kultúra világával a Lauder-iskola végzős diákjai.
Gyerekek és szüleik idegeit őrlő harc folyik a jobb középiskolai helyekért. A kormány mindent bevet, hogy a gimnáziumok helyett a szakmát adó középiskolákba terelje a diákokat.
Sikeres imázsépítés zajlott az 1867-es kiegyezés árnyékában: az aradi tizenhármakat kivégeztető, száz éve elhunyt Ferenc Józsefből a „boldog békeidők” Ferenc Jóskája lett.
Amerikából importálta a kormány az ellenfeleket manipulált hírekkel lejárató kampánytechnikát, amit összehangolt akciókkal igyekszik tökélyre fejleszteni a kormányközeli bulvármédia.
A magyar történelem fundamentumának egyik kötőanyaga a tradíció, amelyre változatlanul jellemző: majdnem minden örök és örökíthető.
Vitatott az értékük, mégis minden egyetem előbbre szeretne kerülni a világ felsőoktatási intézményeit rangsoroló listákon. Sok pénz múlhat ugyanis a helyezésen, amit a diákok is figyelnek. Így aztán nem ritka, hogy az intézmények trükköznek. Elmondjuk, hogyan.
Rendkívül szokatlan módon a nyilvánosság előtt nyomoz a rendőrség egy kémkedési ügyben. De nem ez az egyetlen furcsaság a történetben. Szó van egy az IMF-hez eljuttatott tanulmányról és talán az ország öt példányban létező védelmi tervéről is. Meg egy Birodalom nevű társaság. A gyanúsítottak a hazai gazdasági élet ismert szereplői, és a politikához is közel kerültek.