Az Amerikában élő zárt, több mint másfél évszázada egyetlen család által irányított zsidó közösség világába ad bepillantást az Unortodox – A másik út című, most megjelent regény és a belőle készült filmsorozat. A szatmári haszidok ma is számontartják magyar gyökereiket.
„Nagy embert adtak az országnak, az egész nemzet zászlaját fogja a vállain hordozni” – mondta a legenda szerint Teitelbaum Mózes sátoraljaújhelyi csodarabbi Kossuth Lajos szüleinek, amikor gyermekkorában elvitték hozzá. A zsidó vallási életben csak pár évtizeddel korábban feltűnt haszid csodarabbik ugyanis már magyarországi működésük XIX. század eleji kezdetekor olyan hírnévre tettek szert, hogy keresztények is látogatták őket, és kikérték a tanácsaikat. Az újhelyi rebbe leszármazottai különösen híressé váltak – a Teitelbaum utódok máig a haszid hívek jelentős csoportjainak vezetői.
Az egyik legnagyobb, a Szatmárról elszármazott New York-i gyülekezetüknek ma már mintegy százezer tagja van. Különösen hagyományőrző, szigorúan konzervatív életüket annak a Deborah Feldmannak a regényéből lehetett megismerni, aki húszéves korában, 2006-ban elhagyta ezt a közösséget. A magyarul Unortodox – A másik út címmel megjelent könyvből a Netflixen minisorozat fut, amely a múlt heti Emmy-gálán a tévéfilm-minisorozat kategóriában a legjobb rendezés díját kapta meg.
Az Unortodox sorozat trailere:
A lengyelországi ortodox zsidó Teitelbaumok a XIX. század elején költöztek Magyarországra. Teitelbaum Mózes eleinte nem volt haszid, élete egyik fordulópontján kezdte követni ezt az irányzatot, amely a zsidó vallási élet válságaira keresett választ, s talált követőkre a kelet-európai szegény, iskolázatlan, földműves, gyakran tutajosként vagy szekeresként dolgozó rétegben. A haszidok elutasították a zsidó felvilágosodást, nem kívántak betagozódni a többségi társadalomba, polgárosodni, hanem saját, külön életet akartak élni. A hasonlóan hagyományőrző ortodoxokkal szemben a vallás bensőséges megélésére helyezték a hangsúlyt, a szenvedélyes, furcsa testmozgással kísért imára, az eksztatikus táncra, az életörömre.
A haszidok rabbija, a rebbe szerepe is más volt.
Míg a zsidó közösségek maguk választották rabbijaikat, rebbéje bárkinek lehetett, aki őt annak elismerte. A rabbi a tanításaival segíti közössége tagjait, a rebbe emellett életvezető is, hívei minden ügyes-bajos dolgukkal – legyen szó üzleti kérdésről vagy magánéleti problémáról – hozzá fordultak. Kiterjedt udvarokat hoztak létre, melyet hitbizományként kezeltek, s a közösségük többnyire valamelyik örököst választotta rabbijául.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
Egyelőre nem tudni, milyen rakétával hajtott végre csapást Irán Izrael ellen csütörtök reggel, de az biztos, hogy a lövedék sikerrel jutott át a Vaskupolán.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
