A keleti szél elsöpörte a magyar diplomáciai kar atlantista részét is. Az értékelvűről érdekelvűvé csupaszított külügy apparátusát az új irányhoz lojális pártkatonákra cserélték, a nagykövetségeket külgazdasági attasék serege szállja meg.
Alig másfél évvel államtitkári bukása után újra a kulturális irányítás erős embere lett L. Simon László. Ám szinte borítékolható, hogy hamarosan új erőre kap konfliktusa Balog Zoltánnal.
Szijjártó Péter parlamenti államtitkárként készül majd fel arra, hogy ősszel átvegye a külügyi tárca vezetését. Ezzel felülíródhat (majdnem) mindent, amit Martonyi János és államtitkára, az amúgy "ősfideszes " Németh Zsolt az elmúlt években képviselt.
Újra nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, de egyes kisebb főiskolák és a természettudományi képzés intézményei továbbra is kevés hallgatóra számíthatnak.
A határon túli magyar állampolgárok harmada kész szavazni a jövő évi választáson. Értük – és a többiek mozgósítására – egyre keményebb a pártharc. Az esélyek azonban a legkevésbé sem mondhatók egyformáknak.
Az egyetemisták körében általában a vidéken erős Jobbik a legnépszerűbb párt, a budapesti diákoknál viszont az Együtt 2014–PM vezet.
Az állami kezelésbe vett általános iskolákban a hittan és erkölcstan bevezetése éppen olyan kaotikus, mint az oktatási rendszer átszervezése.
A bukott erdélyi politikusnak, Szász Jenőnek „kiutalt” Nemzetstratégiai Intézet létrehozása felzúdulást okozott a magyar tudományos életben – határon innen és túl.
Nem kellett sok idő ahhoz, hogy elavuljon a parlament által tavaly szentesített alaptörvény. A kormánypártok kényük-kedvük szerint alakítgatják saját szövegüket.
Költő vált költőt a kulturális államtitkárság élén. A múlt héten leköszönt Szőcs Géza helyébe lépő L. Simon László viszont aligha jár majd az elődje által kijelölt pályán.
A középosztály gyermekvállalási hajlandóságát ösztönözné a kormány, de szándékát beárnyékolja, hogy intézkedései nyomán egyre kiszámíthatatlanabb a jövő.
Hiába kormányzati cél viszont a műszaki és természettudományi szakok felfuttatása, egyelőre ez nehéznek látszik. A természettudományos szakokra első helyen jelentkező diákok száma például még a tavalyit sem éri el.
Kevés támpontjuk van az egyetemi, főiskolai felvételi előtt állóknak, mert a korábbi tapasztalatok, stratégiák erre az évre nem sok iránymutatással szolgálnak.
„Történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni” az új alaptörvényt - áll a most hatályba lépett szövegben. De mit is jelent a történeti alkotmány?
Még alapkérdéseken is folyik a vita a kormánypártok között a közoktatás jövőjét hosszú távon meghatározó törvénytervezet kapcsán. Jövő héten már a módosítókról szavaznának.
Államosított iskolák, kötelező tantervek, kézivezérelt igazgatók képe sejlik ki a nemzeti köznevelésire keresztelt új közoktatási koncepcióból, melynek részletei a második „nemzeti tanévnyitót” követően is homályban maradtak.
Állampolgárbarát közigazgatást vizionál, és centralizál a kormány Magyary Zoltánról elnevezett programja.
A kormánypártok belvitái miatt őszre marad az új választójogi szabályok elfogadása.
A költségtérítéses képzést nevezte meg a felsőoktatási problémák egyik forrásának a Széll Kálmán-terv. Az egyetemek védik a jelenlegi rendszert.
Magyarországon határozza meg legerősebben a családi háttér az iskolai eredményeket az OECD-országok közül – derül ki a legfrissebb PISA-felmérésből.