Felsültek a városi címben reménykedők
Megpályáztatták, mégsem valószínű, hogy a bejelentkezett települések közül bármelyik is megkapná idén a városi címet, aminek a feltételeit a kormány visszamenőleg módosította.
Riba István
Újabb átszabás előtt a felsőoktatás
Nem nagyon akaródzik a felsőoktatásba jelentkezőknek a kormány által preferált területeken továbbtanulniuk.
Sarkára áll az MTA?
Megelégelte a MTA illetékes osztálya, hogy a közterületek és közintézmények elnevezésekor a kormány az Akadémiára tolná a felelősséget. A vezetőség nem ilyen határozott.
Élet a Lukácsban
Színes társasági élet jellemzi ma is a fővárosi Lukács fürdőt, amely az ötvenes évek zárt világában vált kultuszhellyé a művészek, tudósok, hírességek körében.
Pénzvadászok kora: útvesztőben a magyar külpolitika
A keleti szél elsöpörte a magyar diplomáciai kar atlantista részét is. Az értékelvűről érdekelvűvé csupaszított külügy apparátusát az új irányhoz lojális pártkatonákra cserélték, a nagykövetségeket külgazdasági attasék serege szállja meg.
Kultúrpolitikai helyezkedés: jön az újabb Balog - L. Simon csörte?
Alig másfél évvel államtitkári bukása után újra a kulturális irányítás erős embere lett L. Simon László. Ám szinte borítékolható, hogy hamarosan új erőre kap konfliktusa Balog Zoltánnal.
Új irányba fordul a külügy: mégis inkább Kelet?
Szijjártó Péter parlamenti államtitkárként készül majd fel arra, hogy ősszel átvegye a külügyi tárca vezetését. Ezzel felülíródhat (majdnem) mindent, amit Martonyi János és államtitkára, az amúgy "ősfideszes " Németh Zsolt az elmúlt években képviselt.
Felsőoktatási jelentkezési roham
Újra nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, de egyes kisebb főiskolák és a természettudományi képzés intézményei továbbra is kevés hallgatóra számíthatnak.
Kampány a határon túliakért: részek és egészek
A határon túli magyar állampolgárok harmada kész szavazni a jövő évi választáson. Értük – és a többiek mozgósítására – egyre keményebb a pártharc. Az esélyek azonban a legkevésbé sem mondhatók egyformáknak.
Megdöbbentő politikakép: kedvelik az egyetemisták a Jobbikot
Az egyetemisták körében általában a vidéken erős Jobbik a legnépszerűbb párt, a budapesti diákoknál viszont az Együtt 2014–PM vezet.
Rendeleti türelem
Az állami kezelésbe vett általános iskolákban a hittan és erkölcstan bevezetése éppen olyan kaotikus, mint az oktatási rendszer átszervezése.
Szász Jenő, a nemzetstratéga
A bukott erdélyi politikusnak, Szász Jenőnek „kiutalt” Nemzetstratégiai Intézet létrehozása felzúdulást okozott a magyar tudományos életben – határon innen és túl.
Alaptörvény-módosítgatások gittegyleti szinten
Nem kellett sok idő ahhoz, hogy elavuljon a parlament által tavaly szentesített alaptörvény. A kormánypártok kényük-kedvük szerint alakítgatják saját szövegüket.
Energikusan építette fel L. Simon a hátországát
Költő vált költőt a kulturális államtitkárság élén. A múlt héten leköszönt Szőcs Géza helyébe lépő L. Simon László viszont aligha jár majd az elődje által kijelölt pályán.
„Csináljunk gyereket, hadd vessen cigánykereket”
A középosztály gyermekvállalási hajlandóságát ösztönözné a kormány, de szándékát beárnyékolja, hogy intézkedései nyomán egyre kiszámíthatatlanabb a jövő.
Kevesebben jelentkeztek mesterképzésre, mint az állami ösztöndíjas keret
Hiába kormányzati cél viszont a műszaki és természettudományi szakok felfuttatása, egyelőre ez nehéznek látszik. A természettudományos szakokra első helyen jelentkező diákok száma például még a tavalyit sem éri el.
Hoffmann Rózsa számai lavinát indítottak el
Kevés támpontjuk van az egyetemi, főiskolai felvételi előtt állóknak, mert a korábbi tapasztalatok, stratégiák erre az évre nem sok iránymutatással szolgálnak.
Vívmányvívódások
„Történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni” az új alaptörvényt - áll a most hatályba lépett szövegben. De mit is jelent a történeti alkotmány?
Orbán személyes sérthetetlenségét tette kockára Hoffmannért
Még alapkérdéseken is folyik a vita a kormánypártok között a közoktatás jövőjét hosszú távon meghatározó törvénytervezet kapcsán. Jövő héten már a módosítókról szavaznának.
Iskolapréda: mivé alakítja át Hoffmann a közoktatást?
Államosított iskolák, kötelező tantervek, kézivezérelt igazgatók képe sejlik ki a nemzeti köznevelésire keresztelt új közoktatási koncepcióból, melynek részletei a második „nemzeti tanévnyitót” követően is homályban maradtak.