Lesznek következményei a sztrájknak, de nem olyanok, amilyenekért a tanárok küzdöttek
Az oktatásirányítás nem csupán a tanári érdekképviseleteket veszi semmibe, a rendszerszintű problémákat is eltagadja.
Az oktatásirányítás nem csupán a tanári érdekképviseleteket veszi semmibe, a rendszerszintű problémákat is eltagadja.
Miközben a Fidesz a választásokba való külföldi beavatkozással riogat, épp a kormány oldalán várható erős nemzetközi támogatók felvonultatása a kampányban.
Számos, a maga korában sikeres festő, ki tudja, miért, feledésbe merült, néhányukat az utókor szintén megmagyarázhatatlan módon „újrafelfedezte”, s ma a művészet etalonjainak számítanak. Ugyanez a helyzet számos klasszikus zeneszerzővel, íróval vagy filozófussal.
Miért kellett rapid módon, néha bohózatba illő körülmények között megszabadulni a Magyar Olimpiai Bizottság elnökétől? Nem csak kívülállóknak furcsa Kulcsár Krisztián menesztése, amelynek – esetleg politikai – okait még sportberkekben is csak találgatják.
A „belső ellenség elleni harc” 1990 előtt a titkosszolgálatok egyik legfontosabb feladata volt. Kövér László ma felmelegítené e hagyományt.
Megállhat-e az úszószövetség Turi György edzésmódszereinek bírálatánál, vagy terítékre kerül, milyen gyerekbántalmazások álltak az elmúlt fél évszázad sikereinek hátterében?
A magyar kormány továbbra sem hajlandó egyértelműen elítélni Fehéroroszországot a lengyel határkrízisben játszott szerepéért. Ugyanakkor Orbán Viktor kerítésépítéséből követendő példa lehet az EU külső határain.
Orbán Viktor úgy játszadozik a független intézmények vezetőinek kinevezésével, cserélgetésével, hogy a jelenlegi hatalom befolyását fenntartsa arra az esetre is, ha elveszíti a választásokat.
A magyarok közreműködésével célba ért Putyin terve, Ukrajna kimarad az orosz gáz európai tranzitszállításából.
Kettős honfoglalást vizionál Fehér Bence nyelvész, aki szerint egy VIII. századi csont tűtartóra karcolt felirat bizonyítaná, hogy magyarul beszélő nép lakott a Kárpát-medencében jóval a honfoglalás előtt. Mintha a Magyarságkutató Intézet kényszeresen keresné az új "tudományos" értelmezéseket.
Egy szervezetbe tömörülve kezdik meg a felkészülést a következő választásokra.
A magyar katolicizmus nagy eseménye lett az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszus, amely miatt Hitlerrel is összevesztek, aki az Anschluss közben nem akart nagy dzsemborit a szomszédban, másrészt haragra gerjedt az őt ért kemény vatikáni bírálatok miatt is.
Százmilliárdok mentek az utóbbi években olimpiai sportágakra: Orbán Viktor a férfieszmény megvalósítását várja el, illetve elszámoltatást ígér a sportszövetségeknél, amelyek csak a Fideszhez kötődő elnökeikben bízhatnak.
A hvg360 dokumentumfilmjében bemutatott Orbán-gigaberuházás, a hatvanpusztai kastély könyvtárának mennyezete a református egyházi művészet köréből meríthet ihletet. Ám a templomi kazettáknak más olvasatuk is lehet, mely az ezoterikus magyar őstörténet világából lehet ismerős. Ez a fideszeseket is beszippantó vajákos történelemszemlélet ma már nem ritka Orbánék köreiben, hiszen egyebek közt ez a Kásler Miklós nevével fémjelzett Magyarságkutató Intézet fő csapásiránya.
Viharvert sorsú házat kaptak ajándékba a keleti keresztény egyházak a kormánytól. A Cserje utcai villában Kádár János élt évtizedekig, majd a "citadellás Veres" szerezte meg.
A miniszterelnök másik államot, terrorszervezetet, migránsinváziót emlegetett a honvédség új parancsnokának beiktatásán, ennek ellenére nem világos, miért is lenne égető szüksége az akár belföldön is bevethető egységekre.