A Magyarországot a Nyugat irányába állító Szent István ünnepét használta fel Orbán Viktor annak deklarálására, hogy vonzóbb számára a keleti autokráciák barátsága, mint a szövetségi hűség.
Orbán Viktor keményen beleszállt a szlovákiai magyar pártokba, amelyek valóban képtelenek egységbe tömörülni, ám ennek éppen a magyar miniszterelnök az egyik okozója.
A diákok kompetenciamérésének eredményei azt mutatják, hogy a távoktatás komoly károkat okozott a felkészültségben. Ráadásul az is kiderült, hogy a tanulók digitális készségei továbbra is gyengék.
A világ erőegyensúlyáról elmélkedett tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor, megértően viszonyulva Kínához, ostorozva a Nyugatot. A szomszédos országok sem fogadták jól a miniszterelnök róluk szóló kijelentéseit.
A „szuverén” magyar kormány továbbra is a törökök nyomában liheg, amikor Svédország NATO-csatlakozásáról van szó. Tusványoson a hétvégén Orbán újra a békéről beszél, miközben Németh Zsolt szerint szoros stratégiai partnerséget kellene építeni Ukrajnával.
A felvilágosult abszolutizmus híve volt, az önkényuralmat elvetette, a népszuverenitásban a káoszt látta, a magyarokkal szemben a húzd meg, ereszd meg taktikát alkalmazta Klemens von Metternich birodalmi kancellár, akinek a diplomáciai érzéke nélkül nem lett volna béke a napóleoni háborúk után jó száz évig.
Ködösítés minden szinten – leginkább ez jellemző az ukrán hadifoglyok Magyarországra hozatalával kapcsolatos kommunikációra. S ez éppen úgy vonatkozik az ukrán, mint a magyar félre, míg az oroszok kárörvendve figyelik a fejleményeket.
A napokban megjelent hiánypótló könyv azt is megmutatta, mekkora munka lesz összeszedni a belső elhárítás alacsonyabb rangú tisztjeinek, illetve a többi csoportfőnökség állományának az adatait.
Mintha a tények nem is számítanának; kritika nélkül veszi át a Kremlben legyártott orosz propagandát a Rogán-művek megannyi orgánuma. Az erre költött milliárdoknak meg is van a hatásuk: egyre többen vevők itthon is a putyini – és ennek nyomán: orbáni – világmagyarázatra.
Bírálatok tárgya, a papság egy része sohasem tartotta be, ám a mennyek országáért célszerű vállalni. A katolikus egyházban kétezer éve vitatják a cölibátust, ám nem engednek belőle.
Miközben tele az ország a háborús hangvételű toborzóplakátokkal, az új vezérkari főnök politikai megfelelési kényszertől vezérelt nyilatkozatokkal teszi kétségessé, hogy hozzáértőkre bízták a hadsereg modernizálását. Az új létszámkeret feltöltéséhez kötéllel kellene verbuválniuk, nem hirdetményekkel.
A rágalmazás és a becsületsértés büntethetőségének enyhítésével készíti elő a Fidesz, hogy a korábbiaknál is gyomorforgatóbbak lehessenek a választásokat megelőző kampányok és a hétköznapok.
Politikai gesztus vagy egy ügyészségi „baki” revíziója? Államfői kegyelem még nem váltott ki olyan heves indulatokat, mint a terrorizmusváddal elítélt Budaházy Györgynek Novák Katalin által kiállított menlevél.
Érdektelenség vagy a kormányzati félelemkeltés hatása? Fogyatkozik a demonstrációk lendülete. A tanárok a lábukkal szavaznak – tömegesen készülnek felmondani a státusztörvény miatt.
A pártállam hívta meg, de már egy demokratikus országba érkezett II. János Pál pápa az első magyarországi látogatására 1991. augusztus 16-án. A nem mindennapi eseményből még a kommunista rezsim akart politikai hasznot húzni és azt a nemzetközi megítélésének javítására felhasználni, most pedig az Orbán-kormány teszi ezt Ferenc pápa érkezése kapcsán. Cikkünkben olvashatja a HVG korabeli cikkét is II. János Pál látogatásáról.
Egy időben kell támadni politikailag és folytatni a tárgyalásokat – ezt a vezérlőelvet követte a kádári külpolitika az Egyesült Államokkal szemben. A kettősséget Moszkva szorításában leginkább az 1980-as évekre finanszírozhatatlan gazdasági kényszer oldotta fel. Az Orbán-kormány hozzáállása Amerikához most az ukrajnai háború miatt változhat – fordított előjellel.
Csak idő kérdése, mikor üt vissza, hogy az erdélyi magyar közéletet is a Fidesz és Orbán Viktor uralja. Az RMDSZ-nek ez már rövid távon, akár a jövő évi választáson is gondot okozhat.
Az elmúlt években csendesen beletörődött helyzetébe az MTA, azonban a Stádium28 Kör még rendezné az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak átadott vagyon sorsát. Ám a kormány más megoldást is választhat, mint a önkormányzatoktól elvett és az egyházaknak jutatott vagyon esetében. Noha súlyosan sérült az elmúlt években az akadémiai szabadság, az MTA vezetőivel mégis meg vannak elégedve a tudóstársaik.
A romániai iskolások közül az érettségin gyengébb eredményeket érnek el a magyarok, viszont a PISA-felméréseken jobbak, mint a románok.
A szovjet iparpolitika kritikátlan másolása vezetett ahhoz, hogy az 1950-es években a Rákosi Mátyás-féle kommunista vezetés a nehézipart fejlesztette. A hibából nem tanult az utókor, az Orbán-kormány most összeszerelő üzemmé változtatja az országot.
