Kisebbségi jogok: Orbán más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem
A magát „magyaristának” valló Orbán Viktor olyan szuverenitásigény mellett kardoskodik, amely végzetes lenne a határon túl élő magyar kisebbség számára.
A magát „magyaristának” valló Orbán Viktor olyan szuverenitásigény mellett kardoskodik, amely végzetes lenne a határon túl élő magyar kisebbség számára.
A „belső ellenség elleni harc” 1990 előtt a titkosszolgálatok egyik legfontosabb feladata volt. Kövér László ma felmelegítené e hagyományt.
Sikerül-e Orbán régi terve, hogy létrehozza a nagy populista-szélsőjobboldali frakciót az Európai Parlamentben? Erre adhat választ az európai szélsőségesek hétvégi csúcstalálkozója Varsóban.
Megállhat-e az úszószövetség Turi György edzésmódszereinek bírálatánál, vagy terítékre kerül, milyen gyerekbántalmazások álltak az elmúlt fél évszázad sikereinek hátterében?
A magyar kormány továbbra sem hajlandó egyértelműen elítélni Fehéroroszországot a lengyel határkrízisben játszott szerepéért. Ugyanakkor Orbán Viktor kerítésépítéséből követendő példa lehet az EU külső határain.
Orbán Viktor úgy játszadozik a független intézmények vezetőinek kinevezésével, cserélgetésével, hogy a jelenlegi hatalom befolyását fenntartsa arra az esetre is, ha elveszíti a választásokat.
A magyarok közreműködésével célba ért Putyin terve, Ukrajna kimarad az orosz gáz európai tranzitszállításából.
Kettős honfoglalást vizionál Fehér Bence nyelvész, aki szerint egy VIII. századi csont tűtartóra karcolt felirat bizonyítaná, hogy magyarul beszélő nép lakott a Kárpát-medencében jóval a honfoglalás előtt. Mintha a Magyarságkutató Intézet kényszeresen keresné az új "tudományos" értelmezéseket.
Egy szervezetbe tömörülve kezdik meg a felkészülést a következő választásokra.
A magyar katolicizmus nagy eseménye lett az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszus, amely miatt Hitlerrel is összevesztek, aki az Anschluss közben nem akart nagy dzsemborit a szomszédban, másrészt haragra gerjedt az őt ért kemény vatikáni bírálatok miatt is.
Százmilliárdok mentek az utóbbi években olimpiai sportágakra: Orbán Viktor a férfieszmény megvalósítását várja el, illetve elszámoltatást ígér a sportszövetségeknél, amelyek csak a Fideszhez kötődő elnökeikben bízhatnak.
Szemfényvesztés – ez a legjobb szó arra, amit a kormány művel Norvégiával kapcsolatban egy olyan konfliktusban, amit maga gerjesztett azzal, hogy inkább hagyta elúszni a norvég alapok 77 milliárd forintját, nehogy a keret 5 százalékáról tőle független civilek döntsenek.
A nagy csinnadrattával beharangozott „magyar Watergate” sorsa egyelőre a jegelés lesz, legalábbis ezt támasztja alá a Fidesz döntése, amellyel nem engedte napirendre tűzni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában az ügy kivizsgálását. A Fidesz-vezetők egyik célja lehet, hogy a lanyhuló érdeklődés mellett a vizsgálat ürügyén gyorsan átszervezik a titkosszolgálatok vezetését, de az sem elképzelhetetlen, hogy az egész botrány csak egyfajta manőver az önkormányzati választások előtt - erről számolt be a HVG 1998. szeptember 5-én. A cikket most a Magyarországot is érintő megfigyelési ügy, a Pegasus-botrány idején változtatás nélkül közöljük újra.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly augusztusi bejelentése kapcsán – miszerint törvénytelen eszközökkel, közpénzből figyeltek meg fideszes politikusokat és családtagjaikat a Horn-kormány idején – mostanra kiderült: semmi sem úgy van, mint először látszott – írta a HVG 1999. július 3-án. A cikket most a Magyarországot is érintő megfigyelési ügy, a Pegasus-botrány idején változtatás nélkül közöljük újra.
A hvg360 dokumentumfilmjében bemutatott Orbán-gigaberuházás, a hatvanpusztai kastély könyvtárának mennyezete a református egyházi művészet köréből meríthet ihletet. Ám a templomi kazettáknak más olvasatuk is lehet, mely az ezoterikus magyar őstörténet világából lehet ismerős. Ez a fideszeseket is beszippantó vajákos történelemszemlélet ma már nem ritka Orbánék köreiben, hiszen egyebek közt ez a Kásler Miklós nevével fémjelzett Magyarságkutató Intézet fő csapásiránya.
Viharvert sorsú házat kaptak ajándékba a keleti keresztény egyházak a kormánytól. A Cserje utcai villában Kádár János élt évtizedekig, majd a "citadellás Veres" szerezte meg.
A miniszterelnök másik államot, terrorszervezetet, migránsinváziót emlegetett a honvédség új parancsnokának beiktatásán, ennek ellenére nem világos, miért is lenne égető szüksége az akár belföldön is bevethető egységekre.
Hiába próbálta a második világháború idején banki trezorokban elhelyezni báró Hatvany Ferenc a felbecsülhetetlen értékű műkincsgyűjteményét, annak jó része a szovjetek és a németek kezére került. Időről időre azonban előkerül egy-egy darab, most éppen egy Courbet-festmény.
Az Orbán-rendszer névadója igényt tart arra, hogy hű fegyverhordozói ideológiai keretet barkácsoljanak a tevékenységének, ők pedig ezt sietve teljesítették is.
Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.