Már a 2022-es kompetenciamérés eredményei is minden várakozást alulmúltak, a nemrég publikált tavalyiak pedig még azokhoz képest is további romlást mutatnak.
Orbán Viktor elakadt a lengyelekben. Azt mondta róluk, hogy a legszemforgatóbb és a legálságosabb politikát csinálják egész Európában. Egy gyönyörű barátság vége?
A csupán a nevében patrióta, Orbán Viktor gründolta európai parlamenti frakciónak köze sincs az ókortól létező eszméhez, amely bár kissé formálódott, az alaptézis lényege változatlan, a haza vezérelte közösségi érdek felülírja a személyeset, és szemben áll a hatalomvágy fűtötte, nemzetet éltető nacionalizmussal.
Az unió még nem nőtt fel Orbán Viktorhoz – így próbálja eladni a kormánymédia azt a kudarcsorozatot, amivel a miniszterelnök elérte, hogy pártja pályán kívülre került az unió döntéshozó testületeiben.
Kereken egy évtizede, hogy Tusnádfürdőn Orbán Viktor meghökkentő állítást tett: illiberális államnak ugyanis egészen addig senki nem kívánta nevezni az általa vezetett országot a nyugati kultúrkörben, hiszen a kifejezésnek rendkívül negatív értelme volt.
Miközben 1945 után a Szovjetunió nagyban fegyverkezett, ellensúlyozandó a lemaradását, a nyugati társadalmak elbizonytalanítására, kormányaik gyengítésére békeoffenzívát indított. A keleti blokk országai csatlakoztak hozzá, így Magyarország is, de nyugati értelmiségiek egy része szintén bedőlt neki.
A nyugati hatalmak – élükön Anglia – hiszékenysége, érdektelensége, rossz helyzetértékelése és a hatalmas vérveszteséggel lezárult első világháború után egy újabb elkerülésének a vágya mind ahhoz vezetett, hogy Hitler minden határt átlépjen – átvitt értelemben és a valóságban is. Erre a történelmi helyzetre is utalt újraválasztása előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, amikor a Putyin orosz elnöknél is járt Orbán Viktor “békemisszióját” bírálta. Megbékítési politikának nevezte azt, azzal a kifejezéssel – appeasement –, amellyel Neville Chamberlain brit miniszterelnök végzetesnek bizonyult 1938-as próbálkozását illetik Hitlerrel. Az EU és Orbán jelenlegi konfliktusa miatt újraközöljük két évvel ezelőtti cikkünket Chamberlain kudarcáról.
Videóklipben hirdeti tíznapos világkörüli békemisszióját Orbán Viktor. Bár a tárgyalások érdemi részéről nem nyilatkozik, világossá vált, hogy a magyar kormányfő az oroszok érdeke szerint szorgalmazna olyan megállapodást, ami területért kínálna békét a megtámadott országnak. A terv azonban több sebből vérzik.
Nem árt jóban lenni a rangsorkészítőkkel – ez a megfontolás is vezette a kormányt, amikor megállapodást kötött az egyetemi sorrendeket publikáló nemzetközi cégekkel.
Ikonikus épületek lepték el az 1960-as évekre a Balaton-partot. Élen járt Badacsony, ahol sorra húzták fel fiatal építészek modernista munkáit. Idővel mind lepusztultak, némelyikük, köztük az e hétvégén megnyíló Tátika étterem viszont visszanyerte eredeti formáját.
A hazai műszaki felsőoktatás éllovasának számító Műegyetemet éhkoppra fogta a kormány, holott fontossága fényévekkel megelőzi az anyagiakban dúskáló MCC-ét. Más egyetemeket is kiéheztetéssel próbálnak rákényszeríteni a modellváltásra.
Befolyásos hatalmi kapcsolatokra koronként másként, de mindig szükség volt a vagyonosodáshoz. Ahogy a többi magyar főúr, a Batthyányak is felismerték, hogy a hűség a Habsburgokhoz arisztokratává teszi őket, uradalmakhoz, várakhoz juttatja a családot.
Húsz évvel a magyar csatlakozás után Orbán Viktor azt reméli, jelentős beleszólása lehet az uniós vezetők kiválasztásába, amikor az általa helytartótanácsnak csúfolt Európai Unió egyik irányítója lesz. Csakhogy az EU az idén szorosabbra zárhat, mint azt a magyar kormányfő szeretné.
Brüsszelben megzavarták az ultrakonzervatívok találkozóját, ezen a héten Budapesten viszont már, mondhatni, családi körben ünnepelhetnek a tőlük is jobbra álló populista szélsőségesek.
Nem tudta maga alá gyűrni a tanárképzést a kormány, ezért kivételezett helyzetbe hozott „saját” egyetemén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indíttatna ilyen szakot.
Előszeretettel és egyre gyakrabban használja bűncselekményekkel vádolt vagy már el is ítélt külföldi politikusok megsegítésére a magyar diplomáciát az Orbán-kormány.
Jelentős befektetés árán teljesült Orbán Viktor vágya: számottevő szereplővé vált az amerikai republikánusok körében, Flóra lányával kvázi állami fogadtatásban részesült Donald Trump floridai birtokán. Ennek ellenére a kormányfő még arra sem számíthat biztosan, hogy az érdekei számítani fognak, ha a volt elnök visszatérne a Fehér Házba.
Időnként helyreteszi Orbán Viktor fideszes párttársait, akik látszólag őt megkerülve hoznak kellemetlen helyzetet teremtő döntéseket. Ennek egyik korai példája volt az 1990-es években a honvédség vadászgépbeszerzése.
Sulyok Tamást, a héten megválasztott köztársasági elnököt a közvélemény elsősorban jogászként, ügyvédként, jogtudósként és alkotmánybíróként ismerhette meg, most üzleti tevékenységét is felidézzük.
