TGM és Orbán: bajtársakból politikai ellenfelek lettek, de a kapcsolatuk méltósága megmaradt
Kíméletlenül őszinte volt, mégis védte politikai ellenfelei emberi méltóságát Tamás Gáspár Miklós, s nem kivételezett Orbánnal sem.
Kíméletlenül őszinte volt, mégis védte politikai ellenfelei emberi méltóságát Tamás Gáspár Miklós, s nem kivételezett Orbánnal sem.
Diadal és katasztrófa című, magyarul nemrég megjelent könyvében pozsonyi Comenius Egyetem tanára szakít a fekete-fehér látásmóddal, de tisztában van azzal, hogy Trianon ügyében aligha lehet közös nevező az érintettek között.
Talán nincs még egy terület Európában, amely annyiszor cserélt gazdát, és annyian osztoztak és osztoznak rajta, mint Besszarábia. Alapvetően románok lakják, de az ott élőknek van moldáv identitásuk. Tartozott Romániához, a cári Orosz Birodalomhoz, egy része ma az ukránoké, de főleg Moldováé. Területének egy részén orosz csapatok is állomásoznak, ennek pedig akár szorongató jelentősége is lehet.
Tanársztrájkkal kezdődött a múlt év, s így lesz az idén is. A kormány a pedagógusok teljesítménymérésétől, a tanárok a kormány hozzáállásának változásától remélik a javulást. Utóbbinak halvány jelei sincsenek. Közben a magyar diákok negyede funkcionális analfabéta.
Az orosz birodalmi gondolkodás évszázadokat ível át: kezdve a birodalomalapító Nagy Pétertől, és utódaitól a bolsevikokon át, egészen Vlagyimir Putyinig. Csak annyiban tértek el törekvéseik, hogy meddig tolják ki az orosz befolyási övezetet.
Sem a kormány, sem a pedagógustársadalom nem enged oktatásügyben. Béremelésnek, reformnak se híre, se hamva.
Szakmai előélete alapján bizakodni lehetett abban, hogy az államtitkár, majd miniszter a rábízott területeken valóban hasznos, építő munkát végez, de ez illúziónak bizonyult.
Nyugat-Európában készül terjeszteni az igét a Fidesz elitképzője. A Mathias Corvinus Collegium brüsszeli leányvállalatában az egykori trockista és mai Putyin-szimpatizáns nyugati értelmiség képviselői egyaránt otthonra lelnek.
Megint változnak a felsőoktatással kapcsolatos jogszabályok, tovább nehezítve a felvételire készülők helyzetét.
Tiszta levegő, autómentes biciklizés, piknik az Erzsébet hídon – az 1990. október 25-én kezdődött taxisblokád napjaiban sokan érezték emiatt jól magukat. A rendszerváltás utáni politikai életben azonban ellentmondásos ennek a néhány napnak a megítélése. A blokád, az ország megbénítása a demokratikus működés átmenetének az időszakában ugyanis sokak szerint vitatott volt, mi több, törvénytelennek számított.
A szavakban békepárti Orbán fegyverként használná a nemzeti konzultációt az unió ellen, amelyet – szemben Oroszországgal – minden bajok okozójának állít be.
Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.
Az oktatást nehéz rendőri mintára szervezni, bármennyire is megvan erre a késztetés a területet irányító belügyminiszterben és az ő elvárásaihoz igazodó tankerületek vezetőiben.
Az 1950-es években bárkire rá lehetett fogni, hogy szabotál, ami akár halálos ítéletet is jelenthetett.
Nincs nyugalom a felsőoktatásban, a leendő felvételizőknek már szinte követhetetlen, mikor és milyen változásokat vezetnek be az egyetemi életben.
Képes-e megfordítani Orbán Viktor a magyarok egyelőre bivalyerős Európa-pártiságát? Épp az ellenzék ad apropót, hogy megpróbálja.
Az úgynevezett munkaalapú társadalom kormányzati víziójával összhangban az idén is kevesen kerülnek be a felsőoktatásba. Velünk marad a tanárhiány és a reáltudományok sem lettek vonzóbbak.
A magyar származású nápolyi királyné, Magyarországi Mária jóvoltából – aki az unokájának megszerezte a magyar trónt – a XIV. században több emléket állítottak Szent Lászlónak, melyek máig épen fennmaradtak.
Az Ukrajnát ért orosz agresszió is jól példázza, hogy a kelet-európai országok és a baltiak szuverenitása a NATO-tagságuk nélkül veszélyben lenne. Az Orbán-kormány által előszeretettel idézett amerikai realista külpolitikai iskola azt hirdeti ugyanis, hogy mindennél előbbre való a nagyhatalmi erőegyensúly.
A közoktatás összes baja között csak marginális problémát jelentenek az ország településeinek már csak kevesebb mint felében működő kisiskolák. Ezek bezárása spórolást nemigen jelent, a tanárhiányt nem oldja meg, az oktatás minőségét sem fogja javítani, ám súlyosbíthatja a rendszer társadalmi problémáit.