Az orosz birodalmi gondolkodás évszázadokat ível át: kezdve a birodalomalapító Nagy Pétertől, és utódaitól a bolsevikokon át, egészen Vlagyimir Putyinig. Csak annyiban tértek el törekvéseik, hogy meddig tolják ki az orosz befolyási övezetet.
Sem a kormány, sem a pedagógustársadalom nem enged oktatásügyben. Béremelésnek, reformnak se híre, se hamva.
Nyugat-Európában készül terjeszteni az igét a Fidesz elitképzője. A Mathias Corvinus Collegium brüsszeli leányvállalatában az egykori trockista és mai Putyin-szimpatizáns nyugati értelmiség képviselői egyaránt otthonra lelnek.
Megint változnak a felsőoktatással kapcsolatos jogszabályok, tovább nehezítve a felvételire készülők helyzetét.
Tiszta levegő, autómentes biciklizés, piknik az Erzsébet hídon – az 1990. október 25-én kezdődött taxisblokád napjaiban sokan érezték emiatt jól magukat. A rendszerváltás utáni politikai életben azonban ellentmondásos ennek a néhány napnak a megítélése. A blokád, az ország megbénítása a demokratikus működés átmenetének az időszakában ugyanis sokak szerint vitatott volt, mi több, törvénytelennek számított.
A szavakban békepárti Orbán fegyverként használná a nemzeti konzultációt az unió ellen, amelyet – szemben Oroszországgal – minden bajok okozójának állít be.
Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.
Az oktatást nehéz rendőri mintára szervezni, bármennyire is megvan erre a késztetés a területet irányító belügyminiszterben és az ő elvárásaihoz igazodó tankerületek vezetőiben.
Az 1950-es években bárkire rá lehetett fogni, hogy szabotál, ami akár halálos ítéletet is jelenthetett.
Képes-e megfordítani Orbán Viktor a magyarok egyelőre bivalyerős Európa-pártiságát? Épp az ellenzék ad apropót, hogy megpróbálja.
Az úgynevezett munkaalapú társadalom kormányzati víziójával összhangban az idén is kevesen kerülnek be a felsőoktatásba. Velünk marad a tanárhiány és a reáltudományok sem lettek vonzóbbak.
A magyar származású nápolyi királyné, Magyarországi Mária jóvoltából – aki az unokájának megszerezte a magyar trónt – a XIV. században több emléket állítottak Szent Lászlónak, melyek máig épen fennmaradtak.
Az Ukrajnát ért orosz agresszió is jól példázza, hogy a kelet-európai országok és a baltiak szuverenitása a NATO-tagságuk nélkül veszélyben lenne. Az Orbán-kormány által előszeretettel idézett amerikai realista külpolitikai iskola azt hirdeti ugyanis, hogy mindennél előbbre való a nagyhatalmi erőegyensúly.
A közoktatás összes baja között csak marginális problémát jelentenek az ország településeinek már csak kevesebb mint felében működő kisiskolák. Ezek bezárása spórolást nemigen jelent, a tanárhiányt nem oldja meg, az oktatás minőségét sem fogja javítani, ám súlyosbíthatja a rendszer társadalmi problémáit.
Ígéretes szakmai pályát hagyott ott, illetve rendelt alá a párt és Orbán Viktor iránti szimpátiájának a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs. Főnöke számos szerepben számíthat rá.
Adatok bizonyítják, hogy nem javult az oktatás minősége Orbán Viktor 2010-es uralomra jutása óta. Az iskolák szakmai autonómiája megszűnt, a pedagógus-életpálya romokban, a diákok teljesítménye nem javult, esélyegyenlőségről pedig szó sincs. Ebben a helyzetben veszi át az oktatásügy irányítását a belügyminiszter, egyelőre pénz, paripa, fegyver nélkül.
Szalay Kristófként született, a rendszerváltás után felvette a Szalay-Bobrovniczky nevet, később elhagyta a Szalayt, ám évek óta ismét mindhárom nevét használja – és ez csak egy apró érdekesség az új honvédelmi miniszter magán- és közéleti portréjából.
Szakmai előélete alapján bizakodni lehetett abban, hogy az államtitkár, majd miniszter a rábízott területeken valóban hasznos, építő munkát végez, de ez illúziónak bizonyult.
Nincs nyugalom a felsőoktatásban, a leendő felvételizőknek már szinte követhetetlen, mikor és milyen változásokat vezetnek be az egyetemi életben.
Az irodalomban és a közéletben is meglehetősen vegyes életművet hagyott maga után a 88 éves korában múlt héten elhunyt Kossuth-díjas író.