A Médiatanács elutasította a kereskedelmi adó üzemeltetőjének a kérelmét, hogy újabb öt évre kapjon lehetőséget a sugárzására, így könnyen lehet, hogy egy időre egyáltalán nem lesz országos kereskedelmi rádióműsor.
Annyira tombol a játékkedv, hogy aligha marad állami monopólium a sportfogadás. Legalábbis ezt rebesgetik szakmai körökben, ahol Andy Vajna és Garancsi István online kaszinóját várják.
Rejtélyes közreműködőkre volt szükség ahhoz, hogy a jelenlegi állás szerint ír befektetők 150-200 milliárd forintos ingatlanfejlesztésre készülhessenek a repülőtér tőszomszédságában.
Az Orbán család érintettsége is szükséges volt ahhoz, hogy a kormányfő kilövési engedélyt adjon Spéder Zoltánra. A milliárdos üzletember, aki eddig kormányzati hátszéllel építette birodalmát, egy csapásra ellenséggé vált.
Ezt állítólag maga a kormányfő ígérte meg Demján Sándornak, miután utóbbi személyes találkozójukon arról győzködte a kormányfőt, hogy szerinte Spéder Zoltán az FHB-n keresztül kiveszi a vagyont a takarékokból. Az átalakítás irányítására kormánybiztost neveznek ki. Minderről Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke számolt be.
Befolyásos bankárok sora roggyanhat bele abba a törvénybe, amelyet az Országgyűlés gyakorlatilag 24 óra alatt fogadott el a takarékszövetkezeti integráció szabályozásának módosításáról. Az egyik kárvallott a Spéder Zoltánhoz köthető FHB-bankcsoport lehet, a parlamenti szavazás után a tőzsdén szinte azonnal felfüggesztették a kereskedést az FHB Jelzálogbank papírjaival. Cikkünk megjelenése óta pedig lefújták a Takarékbank jövő hétre meghirdetett közgyűlését is, amelynek napirendje Orbán Viktor szemét is szúrta.
A Bankszövetség elnöke a milliárdos üzletemberhez hasonlóan azt hánytorgatja fel a kormánynak, hogy indokolatlanul, sőt esetenként jogsértő módon élvez különleges kedvezményeket egyetlen bankcsoport és annak tulajdonosi köre. Ez pedig a takarékszövetkezetek, a Takarékbank és az FHB. A bankszövetségi levél öt nappal előbb íródott, mint Demján Sándor Orbán Viktornak címzett levele, de csak az után szivárgott ki, hogy az üzletember kitálalt.
Eltüntethetők lesznek a hatalom számára kellemetlen cégek, milliárdok illanhatnak el a közvagyonból – kritikusai szerint ilyen veszélyeket rejthet, ha a független bíróságtól az iparkamarához kerül a cégnyilvántartás.
Januártól ismét elkezdett növekedni a 90 napnál nem régebben nem törlesztő lakáshiteles adósok száma. A Magyar Nemzeti Bank statisztikájának a romlását az a csalódottság okozhatja, amelyet a devizahitelesek éreznek az elszámoltatás és a forintosítás után. A törlesztőrészleteket továbbra is elviselhetetlennek tartják, ezért megint tömegesen fordulnak ügyvédekhez, akik új módszerekkel esnek neki a bankoknak. Ha ezek a módszerek elterjednek, akkor a kormánytagok mégsem dőlhetnek hátra a székükben, hogy megoldották a devizahiteles problémát.
Százmilliókat bukik a Magyar Posta azokon az ügyleteken, amelyeket az FHB-csoporttal folytat. Spéder Zoltán és Lantos Csaba érdekeltségei viszont milliárdos profitot zsebelnek be ugyanezeken.
A csődbe ment Buda-Cash ügyfeleinek maradék megtalált vagyonát most éppen arra hivatkozva nem adják ki, hogy meg kell várni, amíg a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás bankja megkap egy engedélyt. A felszámoló a hvg.hu kérdésére azt mondta, ez nem így van, ám ezt részben saját közleménye is cáfolja.
Rendőrök kutakodnak egy makói cégnél, amelyből a Fidesz egykori gazdasági frontembere, Gansperger Gyula kockázatitőke-társasága kiszorította tulajdonostársát.
Már magyarázkodniuk sem kell júliustól a polgármestereknek, ha mondvacsinált okokból jutalmazzák meg kádereiket – akár veszteséges cégeknél is.
A szigorúbb szabályozás ellenére még mindig a mobilszolgáltatók bukszáját hizlalja, hogy a telefonok olykor okosabbak, de legalábbis önállóbbak gazdáiknál.
Válság idején akár költözni is érdemes egy-egy jó állásért. Ez a felismerés némiképp élénkíti a lakásbérleti keresletet a befagyott ingatlanpiacon.
Vonzóan alacsony árakat tesz lehetővé a lakáspiacon a közterhek megfizetésének elmulasztása, amit cégalapítási és építési engedélyezési szabályok nem gátolnak meg.
Az állam és az egyházak is vevők az önkormányzatok finanszírozhatatlanná vált iskoláira és más intézményeire. A működtetésükhöz hiányzó több száz milliárd forintot azonban a helyi adók megcsapolásával teremtené elő a kormány.
