Úgy tűnik, az Orbán-kormány mindent megtesz azért, hogy mozgósítsa utolsó szavazóbázisait a jövő évi választásokra. Már az is feltűnő volt, hogy az állami vállalatok kiemelkedő mértékben támogatták tavaly a határon túli magyar szervezeteket, és ebben a volt nemzetgazdasági miniszter vezette jegybank is jeleskedett 2016-ban.

A tavalyi évi beszámolókból az derül ki, hogy még az MNB eredeti céljaihoz leginkább illeszkedő közgazdasági szakmai ismeretterjesztésre vagy a kecskeméti egyetemi közgazdászképzésre sem ment el annyi pénz (212, illetve 173 millió forint), mint amennyit a határon túliakat istápoló Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány fordított az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyarok oktatására.

Tavaly ez az alapítvány osztotta ki a legtöbb pénzt, 732 millió forintot, és ebből 526 millió forint ment el a határon túliak oktatásának, így például felsőoktatási intézményeknek a támogatására.

A legnagyobb haszonélvezők

Ehhez képest jóval kevesebb pénz jutott a hátrányos helyzetű hazai térségekre. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) Tiszaroffi Ösztöndíjprogramjának az a célja, hogy felzárkóztassa Tiszaroff, Tiszabura, Tiszagyenda, Kőtelek, Tiszasüly, Tiszabő településeket, ahol a kistérség több mint 100 főiskolai és egyetemi hallgatóját támogatják havi 35-50 ezer forinttal.

MTI / Róka László

A PADA eközben milliárdokat fektet ingatlanfejlesztésbe is. Zajlik a Várban a régi Budai Városháza átalakítása, ahol az alapítvány Transzdiszciplináris Doktori Iskolája működik majd, és épül-szépül az Ybl-villa is, előbbi 3,6 milliárd forintba kerül, utóbbi már 5,5 milliárd forintos költségvetésnél tart. Mindkét beruházás kivitelezője a Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségébe tartozó Magyar Építő Zrt.

Bőkezű az alapítvány a kormány szellemi holdudvarába tartozó szervezetekkel is. A Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány elsősorban a közgazdászképzésben vesz részt, a támogatott magánszemélyek jellemzően néhány százezer forintot kapnak. A Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Programjára viszont 56 millió forint jutott. A Mathiast Tombor András és édesapja alapította, az ifjabbik Tombor reklámipari bizniszei mellett a kormány titokzatos tanácsadóját, Habony Árpádot segítette ki pénzzel.

Rokonok és üzletfelek

A Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány elsősorban a kecskeméti főiskola felturbózásával foglalkozik, ahol a Mercedes-gyár árnyékában nevelnék ki az MNB elnökének unortodox tudományos nézeteit is megismerő új közgazdász nemzedéket. A tavaly Pallasz Athénéra átkeresztelt egyetem meglepetésre ismét nevet vált, augusztus 1-jétől Neumann János Egyetem lesz.

Az új kecskeméti campust 11,9 milliárd forintból a ZÁÉV építheti meg, amely manapság ugyancsak gyakori és nyertes szereplője az állami közbeszerzéseknek. A beruházást a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. irányítja, amely az alapítványok tulajdonában van, és amely körül ott bábáskodik a jegybankelnök rokonságába tartozó Szemerey Szabolcs is, aki egyben a kecskeméti polgármester férje.

A Kecskeméti Főiskola járműtechnológia tanszékének új épülete az átadási ünnepség után 2012. decemberében

MTI / Ujvári Sándor

Kétségtelen ugyanakkor, hogy az alapítványok, köztük a még nem említett Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány együttesen ezres nagyságrendben támogatott már kutatókat, diákokat, tudományos műhelyeket.

Az MNB hat alapítványa 2016-ban ugyanakkor csaknem fél milliárd forintot, egész pontosan 487 milliót költött a vezető tisztségviselőire, miközben a támogatási célokra ennek alig több mint a négyszeresét. Az innovációkat az oktatás területén támogató Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány 2016-ban például 98 millió forintot osztott ki a támogatottaknak és 88 millió forintot a vezetőség tagjainak.

Miután a bíróság is kimondta, hogy a szervezeteknek juttatott 260 milliárd forint nem veszítette el a közpénzjellegét, így ezek az alapítványi vezetők a közösség pénzéből jogosultak erre a juttatásra. Habár az alapítványok honlapján szerepelnek olyan kijelentések, hogy a vezetők nem is tartanak igényt a díjazásra, a beszámoló azonban a ténylegesen kifizetett összeget tartalmazza.

Az tehát nem derül ki, hogy az alapítványi vezetők, így köztük például Matolcsy György jegybankelnök vagy éppen a rokonságához tartozó Szemerey Gabriella, esetleg a legújabb bankár-milliárdos, Balog Ádám, aki az MKB kisebbségi tulajdonosa lett, vett-e fel pénzt az alapítványtól. De ha ők nem is, mások bizonyosan.

Kockázatok és mellékhatások

Az MNB-alapítványok a több mint 180 milliárd forintos pénzügyi befektetésből, elsősorban államkötvényekből 2016-ban több mint 4,5 milliárd forint eredményt hoztak ki. Ezt egy gazdasági konjunktúra-időszakban sikerült elérni, így egyelőre nem tudni, hogy az ingatlanokba és esetenként saját vállalatok kötvényeibe történt befektetések miként fialnak, ha éppen válságos évek következnek.

Jelenleg az ingatlanpiac szárnyal, de a 2008-as válság után éveken át szinte eladhatatlanok voltak az ingatlanok, vagy ha volt rá vevő, csak nagyon alacsony áron. Az alapítványok és cégeik ráadásul sokszor egymásba fektetnek, az alapítványok részben részvényesei, üzletrész-tulajdonosai a cégeknek, részben pedig a vállalatok által kibocsátott kötvények megvásárlásával finanszírozzák a tevékenységüket, fejlesztéseiket, építkezéseiket. Ha tehát valamelyik területen megbillen a gazdálkodás, az magával rántja a többi résztvevőt is, és velük együtt a befektetett 260 milliárd forint közpénzt.