Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Apránként jött össze tavaly a fideszes Németh Zsolt által még 1991-ben gründolt Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány bő 200 millió forintja. A kormánypárti helyhatóságok mellett állami vállalatok, köztük a Magyar Posta, a HungaroControl és a Magyar Fejlesztési Bank is adtak egyenként 5-5 millió forintot a közösbe, amiből azután szabadegyetemeket rendeztek, például a bálványosit, és határon túli magyar szerzőket és kutatókat fizettek meg. Roppant bőkezű volt a HungaroControl a fideszes László Tamás által irányított Szövetség a Nemzetért Alapítvánnyal, amelynek 320 millió forintot juttatott (emiatt legújabban az alapítvány könyvvizsgálója kifogást emelt). Az MFB-nek pedig arra is volt 50 millió forintja, hogy a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítványt támogassa. Ez utóbbi több erdélyi és felvidéki magyar sajtóterméket finanszíroz, miközben magát a civil szervezetet – a miniszterelnökségi kabinetiroda mellett – az anyaországi állami vállalatok pénzelik. Az Eximbank a csíkszeredai Csibész Ifjúsági Egyesületet dotálta tavaly 8 millió forinttal. Ezek az aprópénzek nagyon is fontos célt szolgálnak az Orbán-kormány számára: mozgósítják a határon túli szavazókat.
A Lokál bulvárlap osztogatása a Batthyány téren. Ingyenreklám
Fazekas István
Februártól már miniszteri biztos is dolgozik azon, hogy aktivizálja az erdélyi, vajdasági és felvidéki magyar szervezeteket, és részvételre buzdítsa a határon túliakat a jövő évi választásokon. Holott ez a módszer kísértetiesen hasonlít arra, amiért éppen Orbán Viktor kormányfő kritizálja az amerikai milliárdost, Soros Györgyöt. A miniszterelnök a minapi, szokásos rádióinterjújában azt mondta: egyetlen olyan fontos és jelentős eleme van a magyar közéletnek, amely nem átlátható, ez pedig „a Soros-féle maffiaszerű hálózat” és annak – civilnek nem nevezhető – „ügynökszerű szervezetei”, amelyek Soros György céljainak érvényesítéséért dolgoznak.
Éppúgy, ahogy a kormány üzeneteit sulykoló hazai média az itthoni választópolgárok megdolgozásáért. Tucatnyi állami vállalatot használ a kormány ilyen kifizetőhelynek. A május végén publikált éves beszámolók szerint az MVM Magyar Villamos Művek cégcsoportja, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Posta áll az élen, de jelentős reklámköltés és – esetenként sajátosan értelmezett – társadalmi felelősségvállalás jellemző a Magyar Turisztikai Ügynökségre, az Antenna Hungáriára, az MFB-re és az Eximbankra is. Ezek közül némelyiknek akár indoka is van arra, hogy bőkezűen osztogassa a hirdetési pénzeket, hiszen a bevételek érdekében valóban nem árt ösztönözni a szerencsejátékosokat, hogy ne feledjék feladni a lottójukat, vagy az utazni vágyókat, hogy költsék el a pénzüket Magyarországon. Az azonban már nehezen indokolható, miért fontosabbak ezeknek az állami cégeknek a kormányhoz közel álló médiumok olvasói és nézői, mint mások. Hirdetési költségeiknek ugyanis átlagosan a 70 százaléka oda vándorol, ami azt jelenti, hogy egyes állami cégek elfogultsága ennél is nagyobb mértékű. A Magyar Posta 2,1 milliárd forintos marketingbüdzséjéből például 85 százalékos a kormánypártiak részesedése, a Paksi Atomerőmű 1,6 milliárdjából pedig 84 százalékos.
hvg
Ráadásul ebben az ügyben az „elmúltnyócévezés” sem stimmel. Ha a tavalyi évet összevetjük a 2007-essel, amely a Gyurcsány-kormánynak a válság előtti utolsó esztendeje volt, a Postának például a mostanihoz hasonlóan 186 milliárd forint volt az éves árbevétele, de megelégedett 1,2 milliárd forintos reklámköltéssel. A Szerencsejáték Zrt. tavaly 10,6 milliárd forintot fordított hirdetésre, 2007-ben 7,4 milliárdot. Az MVM-csoport pedig tíz éve még nem kommunikált ilyen intenzíven a kisfogyasztókkal, így, bár rezsicsökkentés sem volt, a nyereségéből sem költött 5,6 milliárd forintot reklámra. Pedig ha az állami cégek megspórolnák ezeket a reklámköltéseket, például duplájára lehetne emelni azoknak a mentősöknek a bérét, akik a minap a nettó 110 ezer forintos fizetésük felemeléséért tüntettek, vagy a jelenlegi költségvetési támogatás kétszeresét kaphatná az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A kormány azonban további pénzeket is elvon kedvenc játékaira abból a profitból, ami részben azért keletkezik, mert a „pofátlan” multiktól visszavásárolták az energiacégeket. Az MVM tavaly 5 milliárd, a cégcsoporthoz tartozó Mavir pedig további 2 milliárd forint támogatást adott az olimpiai pályázathoz. Ahhoz, amit a kormány utóbb – a Momentum aláírásgyűjtésének hatására – lefújatott a fővárossal. Hétmilliárd forint már majdnem megduplázná a lerongyolódott János Kórház éves költségvetését, ahol egy szemészeti osztály hétköznap este orvos jelenléte nélkül üzemel, a gyermekszemészeten pedig másfél hónap a várakozási idő, annyira sok doktor ment külföldre.
hvg
Az eredmény nem is maradt el, legalábbis a kedvezményezett médiumok egy részénél. Andy Vajna TV2-jét és Rádió1-ét ugyan még a vaskos állami költések sem tudták megmenteni a 7 milliárdos, illetve 140 milliós veszteségtől, a kormánybiztos azonban kaszinóinak nyereségével vigasztalódhat. Az alig fél éve Mészáros Lőrinc birtokában lévő Mediaworks is veszteséges, ám a felcsúti polgármesternek is van miből kipótolnia a mínuszt. A Népszabadságot felszámoló és több bulvárlapot jegyző kiadóvállalat ugyanakkor hamarosan erősítést is kap: bekebelezi a Magyar Időket. A másfél éve indult napilapnak tavaly már csaknem egymilliárd forint volt a hirdetési bevétele, és ennek a harmada tiszta nyereség volt. Ez a profit rövidesen Mészáros Lőrincékhez vándorol, mert a Mediaworks megveszi a Magyar Idők kiadóját az eddigi tulajdonostól, Liszkay Gábortól. A Magyar Időkhöz tartozik a Karc FM is, amely többek között Bayer Zsolt szócsöve, aki a kormány tevékenységét kritizáló civileket „a taknyukon és vérükön át” rángatná ki a parlamentből. A jobboldali rádióadó 311 millió forintos bevételén tavaly 15 milliós veszteség keletkezett.
Miközben szerte a világon a fennmaradásért küzdenek a piacról fokozatosan kikopó nyomtatott sajtótermékek és a profittermelő üzleti modell hiányától szenvedő online hírportálok, Habony Árpád Modern Media Groupja (MMG) és a jegybankelnök köreihez húzó New Wave Media Group (NWMG) ugyancsak nyereséget produkált 2016-ban. Az MMG adja ki az újoncnak számító 888.hu portált és az ingyenes bulvárlap Lokált. Habony cége 2016-ban 1,9 milliárd forint reklámbevételt könyvelt el, és ezen máris lett 60 millió forint nyeresége. Az Origo hírportál pedig sok-sok veszteséges év után 2016-ban rögtön félmilliárd forint profitot hozott új tulajdonosának, az NWMG-nek, noha politikai irányváltásával jócskán veszített olvasótáborából.
