A német határon, egy üdülősziget közvetlen közelében bukkantak egy jókora tengeri szénhidrogén-lelőhelyre. Ha elkezdik felszínre hozni az ott lapuló fosszilisokat, az a lengyelek energiabiztonságát mindenképpen megdobja. Viszont a sziget lakosai már most felszólaltak a projekt ellen, mert féltik a tengeri élővilágot, a helyi turizmust és a saját egészségüket.
Az elektromos járművek terjedésével az akkumulátorgyárak már bevették Európát, de sürgősen gondoskodni kell az akkuhulladék feldolgozásáról is. A becslések nagyon rövid időn belül mennyiségi ugrást jósolnak, de a hulladék legértékesebb részének kezelését végző üzemekre csak tervek vannak a kontinensen. Itthon sem jobb a helyzet.
Év végén élesedne az unió erdőirtás ellen fellépő kereskedelmi rendelete, ami a világ két kedvenc barna babján túl még további öt termékcsoport behozatalát szabályozná. A gondolatban nagyon szép EUDR ellen olyan sok kistermelő panaszkodott, hogy eleve egy évvel elhalasztották az élesítését, most pedig már nagyvállalatok, sőt, Magyarországgal együtt maga az unió többsége mondja, hogy ezt vagy fel kellene vizezni, vagy tovább kellene halasztani, vagy hagyni kellene az egészet a fenébe.
Tíz év populista önszabotálás után lépett a kormány, és mentőövet dobott a rezsicsökkentéssel elsorvasztott víziközmű cégeknek. A társaságok most már nem csak a túlélésért küzdenek, megint tudnak tervezni is, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy az újrainduló felújítások úgy javítsanak a hazai csőhálózaton, ahogy kéne. És akkor a rendszerek bővítéséről még nem is beszéltünk, pedig sok településnek az hozhatna nyugalmat.
Több programmal, több hullámban telepítenek elektromosautó-töltő pontokat Magyarországra, ám a legszűkebben ellátott régiókba csak évek múlva érnek el. Ezen túl is számos tényező nehezíti a bővítést, az elektromos hálózat elavult, fejlesztések nélkül nem fogja bírni a felszökő terhelést.
Nyaktörő iramú drágulásba kezdett a platina, a múlt héten közel 11 éves csúcsra emelkedett az ára, és a látványos ralinak az elemzők szerint még koránt sincs vége. Az árfolyam sokat köszönhet az elektromos autózás átmeneti megtorpanásának, de még annál is jóval többet a csinosba öltöző kínaiaknak.
A magyarországi potenciális beszállítók tapasztalatai alapján a villanyautók (EV) gyártására való átállás sokszor inkább vergődésnek tűnik. A cégek az EV-iparban való szerepvállalásának lehetőségeit és realitásait mérte fel egy friss magyar kutatás.
Ha Teherán beváltaná a fenyegetését, és tényleg lezárná a Hormuzi-szorost, azzal nemcsak a globális olajpiacot állítaná a feje tetejére, de elvágná a világtól az egyik legnagyobb LNG-exportőrt, Katart is. A megtorlás potenciális célpontjaivá léptek elő Izrael tengeri gázmezői is, ez a két front együtt pedig óriási fenyegetést jelenthet az európai energiabiztonságra.
Ukrajnán keresztül már nem küldenek gázt, cserébe a hozzánk Szerbia felől belépő Török Áramlat csővezetéket csúcsra járatják. A régió gázelosztó központja Magyarország lett, a teljes délkelet-európai/balkáni régió függése az orosz gáztól a 2021-es szinthez képest csaknem megduplázódott. Egy friss tanulmány szerint a Gazprom ennél is többet akar, és van is még mozgástere.
A kínai autógyártó szédületes tempóban tarolná le az Európai Unió piacát, ebben játszhat kulcsszerepet a szegedi gyár és a budapesti fejlesztési központ. De felmerülhet egy újabb akkugyár telepítése is.
A kínai akkumulátorgyártó óriás várhatóan az év legnagyobb részvénykibocsátását hajtja végre, amikor belép a hongkongi tőzsdére. A remélt beáramló tőke nagy része Debrecenbe menne. A gyárhoz a kormány is bőkezű támogatást ígért, A cellagyártás tesztüzeme még ősszel beindul, több száz Fülöp-szigeteki vendégmunkás segítségével.
Az amerikai elnök szerint nemhogy az égvilágon semmi gond nem lenne azzal, ha elfogadná a katari királyi család repülőgépét ajándékba, de egyenesen hülye lenne, ha visszautasítaná az ajánlatot. Trumppal viszont most még a saját közössége sem ért egyet egyhangúan, ráadásul az elnöki különgéppé álmodott magánrepülő egy szakértő szerint valójában kémelhárítási rémálom. És nem a fedélzeti "kemencekecske," miatt, bármi is legyen az.
Szijjártó Péter szerint évi plusz 600 milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ha megvalósulna az EU terve, és minden tagállam teljesen leválna az orosz energiahordozókról. Pontosan miről szól az unió javaslata? Milyen helyzetben éri Magyarországot? És tényleg feladat nélkül maradhat Németh Szilárd rezsibiztos?
Greg Abel örökli meg Warren Buffet székét a Berkshire Hathaway élén. Honnan jött, mit tett le eddig az asztalra, és mekkora feladatot kapott most a nyakába? Portré.
Ütőképes és lemaradó társaságokra szakadt szét a magyar közép- és nagyvállalati mezőny, melyek teljesen máshogy élik meg az ország politikai és gazdaságpolitikai tényezőit, de túlnyomó részük már otthon érzi magát a NER világában, és tudja, mire számíthat – derül ki a Corvinus friss céges kutatásából.
Brutális zuhanásokról számolt be az első negyedév végén Amerika első számú elektromosautó-gyártója. Ez nagymértékben annak a nemzetközi reakciónak tudható be, amely a Tesla-vezér túlpörgetett trumpista tevékenységére érkezett válaszul, de Elon Musk szélsőjobb felé hajló politikai tombolásán túl is jócskán van baja a Teslának. A kínai riválisokkal szemben összeszedett lemaradást nem fogja egyből megoldani, ha a világ leggazdagabb embere visszább lép a Trump-kormányzat kötelékéből.
Az amerikai elnök iparági importtarifái mindenkinek rosszak, és nem világos, hogy akár csak hosszú távon mennyire tudnák enyhíteni az USA autógyártóinak kínjait. Trump ráadásul a Joe Biden ellen vezetett bosszúhadjárata közepette elkaszálta az amerikai elektromobilitási programot, amivel épp az Egyesült Államok legnagyobb riválisát hozza helyzetbe.
Kezdeti szakaszában van még az amerikai elnök új vámháborúja, de lehet, hogy az végül közelebb hozza egymáshoz az utóbbi időben szintén paprikás hangulatban egymásnak üzengető és egymást vámolgató Európai Uniót és Kínát. De egyelőre az is benne van a pakliban, hogy az ázsiai nagyhatalom közös gondolkodás helyett egyszerűen Európára önti az Amerikából kiszorulóban lévő termékeit, megfojtva a kontinens termelőit.
Egyelőre a marhatelepeken pusztít a kór, de a sertésexportot már így is korlátozzák, ráadásul meg kell küzdeni a madárinfluenzával is.
A Fehér Ház szerint nincs már köztük kereskedés, pedig – szankciók ide vagy oda – az áruk még mindig áramolnak.
