A kínai autógyártó szédületes tempóban tarolná le az Európai Unió piacát, ebben játszhat kulcsszerepet a szegedi gyár és a budapesti fejlesztési központ. De felmerülhet egy újabb akkugyár telepítése is.
A kínai akkumulátorgyártó óriás várhatóan az év legnagyobb részvénykibocsátását hajtja végre, amikor belép a hongkongi tőzsdére. A remélt beáramló tőke nagy része Debrecenbe menne. A gyárhoz a kormány is bőkezű támogatást ígért, A cellagyártás tesztüzeme még ősszel beindul, több száz Fülöp-szigeteki vendégmunkás segítségével.
Az amerikai elnök szerint nemhogy az égvilágon semmi gond nem lenne azzal, ha elfogadná a katari királyi család repülőgépét ajándékba, de egyenesen hülye lenne, ha visszautasítaná az ajánlatot. Trumppal viszont most még a saját közössége sem ért egyet egyhangúan, ráadásul az elnöki különgéppé álmodott magánrepülő egy szakértő szerint valójában kémelhárítási rémálom. És nem a fedélzeti "kemencekecske," miatt, bármi is legyen az.
Szijjártó Péter szerint évi plusz 600 milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ha megvalósulna az EU terve, és minden tagállam teljesen leválna az orosz energiahordozókról. Pontosan miről szól az unió javaslata? Milyen helyzetben éri Magyarországot? És tényleg feladat nélkül maradhat Németh Szilárd rezsibiztos?
Greg Abel örökli meg Warren Buffet székét a Berkshire Hathaway élén. Honnan jött, mit tett le eddig az asztalra, és mekkora feladatot kapott most a nyakába? Portré.
Ütőképes és lemaradó társaságokra szakadt szét a magyar közép- és nagyvállalati mezőny, melyek teljesen máshogy élik meg az ország politikai és gazdaságpolitikai tényezőit, de túlnyomó részük már otthon érzi magát a NER világában, és tudja, mire számíthat – derül ki a Corvinus friss céges kutatásából.
Brutális zuhanásokról számolt be az első negyedév végén Amerika első számú elektromosautó-gyártója. Ez nagymértékben annak a nemzetközi reakciónak tudható be, amely a Tesla-vezér túlpörgetett trumpista tevékenységére érkezett válaszul, de Elon Musk szélsőjobb felé hajló politikai tombolásán túl is jócskán van baja a Teslának. A kínai riválisokkal szemben összeszedett lemaradást nem fogja egyből megoldani, ha a világ leggazdagabb embere visszább lép a Trump-kormányzat kötelékéből.
Az amerikai elnök iparági importtarifái mindenkinek rosszak, és nem világos, hogy akár csak hosszú távon mennyire tudnák enyhíteni az USA autógyártóinak kínjait. Trump ráadásul a Joe Biden ellen vezetett bosszúhadjárata közepette elkaszálta az amerikai elektromobilitási programot, amivel épp az Egyesült Államok legnagyobb riválisát hozza helyzetbe.
Kezdeti szakaszában van még az amerikai elnök új vámháborúja, de lehet, hogy az végül közelebb hozza egymáshoz az utóbbi időben szintén paprikás hangulatban egymásnak üzengető és egymást vámolgató Európai Uniót és Kínát. De egyelőre az is benne van a pakliban, hogy az ázsiai nagyhatalom közös gondolkodás helyett egyszerűen Európára önti az Amerikából kiszorulóban lévő termékeit, megfojtva a kontinens termelőit.
Egyelőre a marhatelepeken pusztít a kór, de a sertésexportot már így is korlátozzák, ráadásul meg kell küzdeni a madárinfluenzával is.
A Fehér Ház szerint nincs már köztük kereskedés, pedig – szankciók ide vagy oda – az áruk még mindig áramolnak.
Az amerikai elnök azt mondta, még kedvesek is voltak, mert az új vámjaik a kereskedelmi partnerek vámjainak mintegy felét teszik ki. De a Trump-kabinet máshogy számolja a vámokat.
Az utolsó pillanatban sem tiszta, pontosan milyen viszontvámrendszert fog bejelenteni magyar idő szerint szerda este Donald Trump amerikai elnök. Közgazdászok mindenesetre lemodellezték a legrosszabb forgatókönyvet, aszerint a vámok még nagyobbak lehetnek, mint amelyek tovább súlyosbították a nagy gazdasági világválságot és világkereskedelmi féket, GDP-krachot és inflációvágtát hoztak. De ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, az egész világnak Trumppá kellene válnia.
Vámháborút szít, szövetségeseket fenyít, és úgy akarja gyengíteni a dollárt, hogy az közben erős is maradjon – hivatalba lépése után szinte azonnal agresszív és követhetetlen gazdasági döntéseket hozott Donald Trump. A bizonytalanságok miatt nő az amerikai recesszió esélye, az elnök hívei szerint viszont mindez nem kapkodás, hanem egy átgondolt mesterterv része, amellyel Trump újraírná a játékszabályokat, és amelynek központi eleme a zsarolás.
Komoly fegyverkezési terveket tett le az asztalra az Európai Unió, miközben Németország saját hatáskörben is óriási összegeket zúdítana a hadiiparára. Donald Trump szeszélyei miatt halaszthatatlanná vált a kontinens felfegyverzése, de lehetőleg az amerikaiak nélkül. Az európai fegyvergyárak ennek megfelelően mozgásba lendültek, és a terveik részben átformálnák a megszokott európai ipari berendezkedést. Összeszedtük, merre nyújtózkodnak a kontinens legnagyobb védelmi ipari cégei, köztük a nálunk is aktív Rheinmetallal.
A kancellárvárományos kedd este bejelentett tervei szakítanának az évtizedes német fiskális politikával, és a hadsereg és az infrastruktúra fejlesztésén keresztül az évek óta vergődő német gazdaság egészének is vérfrissítést jelentenének. A programot még át kell verni a parlamenten, de az iparban már meg is indult a készülődés a lehetséges új világra. Merz csomagja, ha elfogadják, minden bizonnyal a német határokon túlgyűrűző hullámokat vet, és erős támogatást ad az USA nélkül a saját lábára állni akaró Európának is.
Sokkal komolyabb szerepet játszanak már a drónok az orosz–ukrán háborúban, mint az invázió megindulásakor, ukrán tisztviselők becslése szerint már dróncsapások okozzák a halálesetek és a sebesülések 70 százalékát a fronton. Ezek egy része barkácseszköz, vagyis sima hobbidrónokat szerelnek fel robbanószerekkel, ami így sokkal olcsóbb is, mint a hagyományos harci eszközök, melyek szállítását Donald Trump leállította. De a drónhadviselést az oroszok is folyamatosan fejlesztik, és a számbeli fölény itt is az övék.
Irreális feltételek és durva nyilatkozatháború után úgy tűnik, az USA kész megállapodni Ukrajnával az ország ásványi kincseiről, és cserébe a jövőben is adna valamiféle segítséget az orosz megszállás alatt álló országnak. De ezt Oroszország sem nézi tétlenül, Vlagyimir Putyin ráígért az ukrán ajánlatra, és külön embert állított az amerikai fejek elcsavarására – miközben még a Zelenszkij által vágyott biztonsági garanciák sorsa is ködös.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
Sorra veti ki a kereskedelmi védővámokat az amerikai elnök, kedden az acél- és az alumínium importjának extrasarcát jelentette be, de ehhez csapva belengette, hogy hasonló pluszterhekre számíthatnak az USA gyógyszer- és autóipari partnerei is. Utóbbiak között az egyik legjelentősebb Németország, és Donald Trump egy friss nyilatkozatában külön ki is pécézte a legnagyobb német autógyártókat, kétséget sem hagyva a következő célpontjai felől.
