Maroknyi AI-cég dollár-százmilliárdokat dobál egymásnak, ömlik a befektetői pénz, miközben a megtérülés egyelőre minimális. A mesterséges piacduzzasztás közepette ráadásul a felmérések azt mutatják, hogy az AI egyelőre pont az ellenkezőjét hozza annak, mint amire elsődlegesen szánják, és egyre erősebbek a párhuzamok a dotkomlufival.
Az AV-3-as egységben történik az olajfinomítás első, legfontosabb lépése, így a kiesését komolyan megérzi majd a Dunai Finomító. A hazai üzemanyag-ellátás szempontjából jó hír, hogy ezen kívül működik még két ilyen üzem is Százhalombattán, az export viszont komolyan megszenvedheti a tűzesetet, különösen egyik szomszédunk kerülhet bajba.
Az elnök el akarja töröltetni a Wall Street-i cégek negyedéves jelentési kötelezettségét, mert az szerinte visszafogja a teljesítményt. Meg is találta, és ki is nevezte a tőzsdefelügyelet élére azt az embert, aki ezt véghezviszi. Felsejlik, hogy ez az egész egy mélyebb stratégia része, melynek célja a vezérigazgatók további erősítése, és a kellemetlenkedő kisbefektetők elhallgattatása.
A szenátusi kisebbség kisiklatta a republikánus költségvetési tervet. Az elnök viszont előre készült erre a forgatókönyvre, és az eddigi gyakorlatot félresöpörve arra utasította a kormányhivatalokat, hogy rúgjanak ki mindenkit, akik nem úgy gondolkodnak, mint ő.
A kezdeti szankciós gödörből az orosz gazdaság a komoly átszervezéseknek és cselezéseknek köszönhetően megerősödve jött ki, így Putyin legfőbb hazai célja is mindvégig teljesült: a lakosság jól élt, a háború támogatottsága így nem ingott meg. A kocka most van fordulóban: a gazdaság lassul, az infláció magas, az oroszokat Ukrajnánál most már sokkal jobban aggasztják a közértben az árak. Putyin kemény intézkedésekkel készül felpolcolni a megingott költségvetést, durván megsarcol rengeteg kisvállalkozást, luxiadót fontolgat, és úgy néz ki, hatósági árat vezet be az alapvető élelmiszerekre.
Az Amundi alapkezelő elemzői szerint Friedrich Merz páncélököl-csomagjának az egész közép-európai régióra áthúzódó pozitív hatásai lesznek.
Míg az EU az olcsó elektromos autóik dömpingjétől retteg, addig a kormányzati támogatással világverővé izmosított kínai EV-gyártás odahaza nagyon veszélyes terepre tévedt. Az óriási túltermelés olyan szintű árversenybe hajszolta a gyártókat, hogy azt már a legerősebb társaságok, köztük a Szegeden gyárat építő BYD teljesítménye is megérzi, miközben különféle cégek nullkilométeres autói évek óta tucatjával gyűjtik a port mindenféle lerakatokban. Az egyre súlyosabb anomáliák miatt már Hszi Csin-ping is megszólalt, de ez az eset, amikor érdemben ő se tud mit tenni.
A Hyundai-LG georgiai üzemében tartott razzia rámutatott az amerikai kormány gazdaságpolitikájának egyik nagy ellentmondására: úgy akarnak külföldi cégeket helyi gyárak építésére kényszeríteni, hogy a tömeges kitoloncolások miatt már nincs, aki felépítse azokat. A bevándorlók kitelepítésével az amerikai melósnak nem lett jobb, márpedig a razziák csak fokozódni fognak, miután Trump pénzlavina alá temette az USA Bevándorlási és Vámügyi Hivatalát.
Megszűnt a 800 dollárnál kisebb értékű árucsomagok importvám-mentessége, és mivel a világ postacégei nem tudtak felkészülni az új rendszerre, leállították az Egyesült Államokba irányuló csomagtovábbításukat. Jelenleg a Magyar Posta is csak leveleket és dokumentumokat visz Amerikába, az egyetlen megoldást a futárcégek jelentik. Trump döntése elsősorban a fentanil és az amerikai kereskedelmi deficit ellen szól, de megszívatja vele a Temut és a Sheint is – meg a kispénzű amerikaiakat.
A Mercedes-Benz vezetésével a már így is felpuhított kibocsátási célok további lazítása mellett lobbizik a kontinens autóiparának egy része, mert szerintük továbbra is irreálisak a zöldítési elvárások. Érveik valósak, és bár a gyártók között nincs egyetértés, a lazításpártiak egyszer már célt értek. Szeptember közepén derülhet ki, mire jutnak a mostani nekifutásukkal.
Még tart a három éve Ukrajna ellen indított háború, de Kijev támogatói már azon dolgoznak, hogy megakadályozzanak egy következő orosz inváziót. Csakhogy az EU nehezített pályán mozog, az USA-ra csak minimálisan számíthat, és a saját táboron belül is vannak ütközőpontok.
A tőzsdén forgó nyersanyagok második legnagyobb mértékű drágulását a palládium hozta 2025-ben. Jóval olcsóbb, mint az arany, viszont értéknövekedésben most majdnem tíz százalékot ver rá. Bomba lehetőségnek tűnhet a kisbefektetőknek is, de érdemes vigyázni vele.
A miniszterelnök szerint olyan fontos szerepet játszunk Ukrajna energiaellátásában, hogy ha például egy baleset miatt nem tudnánk nekik áramot és gázt küldeni, akkor megállna az országuk. Megnéztük, mennyi ebben az állításban az igazság.
Öt hónappal a távozása után is tud meglepetést okozni a volt jegybankelnök, újabb akciótervet dobott be a kormány, tovább pörgeti a vámőrületet Trump, sorba állt az ország 50 legnagyobb vállalata. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az idei év elejétől fogva megcsappantak az orosz megrendelésre elkövetett robbantások és gyújtogatások az EU területén. Mit ronthattak el az Kremlben, és meddig tarthat ez az állapot? És hogy kapcsolódhat ehhez az, hogy Donald Trump nagyon szeretné megkapni a Nobel-békedíjat?
Sok nagyberuházás nem indul el, visszafogja az aktivitást a stagnáló alapkamatszint. A plázafejlesztések meg azért várják helyben futva az őszt, mert nem tudni, most akkor tovább szigorítják vagy épp fellazítják a plázastopot. Megnéztük, mi a helyzet a kereskedelmi ingatlanok piacán.
A klímaváltozás mindenkiért eljön, a bolygó hevülése miatt már most tempósan zsugorodnak a kávétermesztésre alkalmas területek, és ez nemcsak a fogyasztóknak, de a farmereknek is nagyon rossz hír. A kávécserjéket nemesítéssel ellenállóbbá lehet tenni a közelgő, még durvább hőségeknek és szárazságoknak, de ez a folyamat két évtizedet is felölelhet. Ellátogattunk egy kutatólaborba, ahol a klímaálló kávécserjék készülnek.
A Novo Nordisk a fogyasztószereivel valósággal letarolta a nyugati világot, Európa igazi üstököseként még az USA-t is meghódította. Aztán ez a dán üstökös tavaly már meteorrá változott, amikor elszámolta a termelési kapacitását, elbénázta a termékei marketingjét, és hagyta, hogy a később indult, de agresszívan terjeszkedő amerikai vetélytárs a fejére nőjön. Az eredmény gigantikus tőzsdei összeomlás és bizonytalan jövőkép lett.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban. A szakértők, de még az Európai Bizottság egyes tisztviselői is azt mondják, hogy jelen állás szerint mindkettő ígéret inkább fantasy, mint reális lehetőség.
Estée Lauder fia kulcsszerepet játszott abban az 1998-as vizsgálatban, amelynek eredményeként a nácikkal összejátszó svájci bankok 1,25 milliárd dollár bánatpénzt fizettek ki a holokauszt áldozatainak és leszármazottaiknak világszerte. Öt éve viszont olyan új dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek bebizonyították, hogy a Credit Suisse rengeteg terhelő dokumentumot szándékosan visszatartott a nyomozás során. A bank új tulajdonosa, a UBS már kénytelen teljes nyíltsággal közreműködni.
