Az orvosból lett műsorvezetőből lett üzletasszonyból lett pszichológusból lett szerző könyvét elolvasva választ kaptunk a címében feltett kérdésre: és ezt lehet? Nem, nem lehetne, és mégis megtörténik.
Freddie Mercury utolsó pillanatig eltitkolt tragédiája a nagy nyilvánosság előtt zajlott, mégis csak a halála után vált nyilvánvalóvá, milyen bátran nézett szembe az elmúlással, és az is, hogy mennyire tudott élni – még akkor is, amikor már a halálra készült.
Az amerikai futballista Colin Kaepernick tinédzserkora a drámához és az ismeretterjesztéshez is rengeteg alapanyagot szolgáltat. Most készült egy sorozat az életéről, amely legalább annyira hat az értelemre, mint az érzelmekre.
Mi hajtja az embert a megtérés felé? És mi mozdít el egy hívőt a szkeptikusság irányába? A francia Emmanuel Carrère mind a két utat bejárta, de kíváncsi volt arra is, hogy az első keresztények hogyan jutottak el addig, hogy higgyenek egy Jézus nevű aszketikus forradalmárban, és valószerűtlen kultuszt építsenek köré. És miközben ezt kutatja, kicsit újrarajzolja az evangéliumokat.
A holokauszt azokban is megölt valamit, akik életben maradtak – mondja a bonyhádi születésű 97 éves túlélő, Lily Ebert. De mozgósította bennük az életet is, és Lily Ebert életéből rengeteget meríthet a világ. Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még meghallgathatjuk azokat, akik túlélték a koncentrációs táborok borzalmait. Lily hangja pedig a 17 éves dédunokájának, Dov Formannek köszönhetően milliókhoz ér el. Zoomon keresztül beszélgettünk a Londonban élő lenyűgöző párossal.
2001. szeptember 11-én ő jelentette a biztos pontot a terrortámadás káoszában, ma már azonban nemcsak, hogy megkopott a régi dicsősége, de kínos és nevetséges figurája lett az amerikai közéletnek. Rudy Giuliani nagyon magasról zuhant nagyon mélyre, és minél szorosabban kapaszkodott Donald Trumpba, annál messzebbre került a glóriától, amely egykor körbevette. A terrortámadás évfordulóján része a számvetésnek az is, hogy Giuliani látványos bukása mit árul el az országban végbemenő mélyebb kulturális átalakulásokról.
Ferenc sok szempontból az első pápa, akinek a 21. századi média eszközei állnak a rendelkezésére, hogy kapcsolatot építsen a katolikus és nem katolikus tömegekkel. A hétvégén Budapesten miséző egyházfőt azonban nem az eszközök, hanem az ezeken át közvetített üzenetek tették szupersztárrá.
Évtizedekkel a halála után kap helyet a párizsi Panthéonban, a francia nemzet legnagyobbjai között – első fekete nőként – Josephine Baker. Kellett hozzá egy petíció, csaknem 40 ezer aláírás, és Emmanuel Macron köztársasági elnök rábólintása. Josephine Baker a táncával és a karizmájával vadította meg a franciákat, de a bátorságával tett szolgálatot választott hazájának: az életét is hajlandó volt kockára tenni az országért, amely olyan jó volt hozzá.
Erre következtethetünk legalábbis abból, hogy a Facebookon megfuttatott nyári olvasmánylistáján szerepel az Egy év a világ legboldogabb országában című könyv. A cím nem árul zsákbamacskát: a szerző a Dániában töltött egy évének a tapasztalatait írja meg egy roppant szórakoztató és tanulságos könyvben. De mit tudhatnak a dánok, amit még a miniszterelnök is tudni akar?
A Côte d’Azur viszonyítási pont, elképzelése (vagy élménye) mindenkinek van róla, de ahhoz, hogy fogalommá lényegüljön át, kisebb forradalomra volt szükség. Ezt a drasztikus rekreációs átalakulást művészek indították be, és aztán celebek pörgették fel.
Egy 46 éves olimpikon sok más sportágban is anomáliának számítana, de a tornában különösen így van ez. Okszana Csuszovityina viszont magasról tesz arra, hogy ki mit tart anomáliának. A csodálatos üzbég tornász karrierje jól illusztrálja azt is, hogy egy élsportolónak nemcsak érmeket nyerni nehéz, hanem az is, amikor ki kell mondani: ennyi volt. Tokióban most végleg elbúcsúzott. Talán.
Barack Obamában megvolt a képesség, hogy a korhangulatot politikai üzenetté gyúrja, és ehhez bőven merített nemcsak a saját életének a tapasztalataiból, hanem a popkulturális élményeiből is. A formula működött, mert alig indult be annak idején az elnökválasztási kampánya, ezzel párhuzamosan ő maga is popkulturális ikon lett. Aki ma ünnepli hatvanadik születésnapját.
Emberfeletti képességekkel rendelkezik, de mégis ember, és tokiói döntése nyomán most mind a kettőt ünnepelheti a világ. Simone Biles élt a beleszólás jogával, amikor visszalépett, és újrafogalmazta, hogy mit jelent a siker.
Mit lehet kezdeni az élettel? Gyönyörködni a naplementében, zenét hallgatni, alkotni, nagyokat nevetni. Ez John Lurie excentrikus gyorstalpalója a létezéshez a legújabb, nehezen körülírható sorozatában. Mi azért megpróbáljuk körülírni.
Az igazi Diana Spencert már életében elhomályosította a szerep, amelyet 20 évesen megkapott. Ma, amikor a két, egymással háborúskodó fia születésének hatvanadik évfordulóján felavatta a szobrát, még mindig a Diana brandet látjuk magunk előtt, és továbbra is keveset tudunk az emberről, aki ezt tartalommal megtöltötte. Mitől működött a Diana-mítosz?
Egy olyan időszakban, amikor a járvány épp a levegőtől fosztott meg sokakat, sok szempontból hasznos lehet közelebbről is megvizsgálni az élet egyik alapvető funkcióját: a lélegzést. James Nestor azt állítja, hiába alapvető, elfelejtettük vagy nem tudjuk jól csinálni, aminek messzemutató, és leginkább negatív következményei vannak.
Egy biztos: azt megtanultam tőle, hogy a játék komoly dolog, de akkor is csak játék.