A walesi hercegnő 1995-ös interjúja felforgató volt, de hogy mennyire, az csak 25 évvel a sugárzása után vált nyilvánvalóvá. A BBC-nek most önvizsgálatot kell tartania, hogy mekkora bűnt is követett el – nemcsak Diana hercegnő és a családja, hanem a nyilvánosság ellen is.
Ha a tokiói olimpia főszervezőjét, Mori Josirót kérdeznénk, akkor arra panaszkodna, hogy a nők. Ezt az olimpiai szervezőbizottság ülésén meg is tette, a szexistának bélyegzett megjegyzése miatt pedig egy héttel később le kellett mondania. Mori Josiro kijelentésével nem csak az a gond, hogy szexista, hanem az is, hogy nem igaz.
Egy thriller visszafojtott feszültségével bontakoznak ki három nap történései Emma Donoghue Hívnak a csillagok című regényében, ahol az 1918-as spanyolnátha-járvány árnyékában szorulnak be a női sorsok egy szülőszoba falai közé. Az ír szerző a női testvériségnek egy olyan rezgését mutatja be, amellyel ritkán találkozunk az irodalomban.
Az ezredfordulón hatalmas siker volt a sorozat, amely fantáziavilágba (és cipősdobozokba) csomagolt néhány komoly feminista kérdést. Azóta a Szex és New York alkotói többször is meglovagolták a nosztalgiát, 2021-re pedig oda jutottunk, hogy 17 év után folytatást kap a Szex és New York. De a legnépszerűbb és talán legszerethetőbb karaktere nélkül vajon marad-e valami abból az energiából, amely annak idején előre vitte a sztorit?
Joe Biden január 20-án, az Egyesült Államok új elnökeként valószínűleg élete egyik legfontosabb beszédét fogja elmondani sokmilliós közönség előtt. A mondatokat és a szavakat pedig egy dadogó ember minden küzdelmével fogja majd egybefűzni. Joe Biden életét ugyanis végigkísérte a dadogás.
Írországban az egyházi fenntartású anya- és gyerekotthonokban kilencezer „törvénytelen” gyerek vesztette életét a múlt században, és több tízezer gyereket szakítottak el az anyjuktól, csak azért, mert nem házasságon belül születtek.
Ha egy időre elmenekülnénk egy olyan életbe, amely színesebb és szagosabb a valóságnál, Matthew McConaughey széles mosollyal és egy kacsintással felkínálja a lehetőséget a Zöldlámpa című memoárjában. Az Oscar-díjas színész sokszor motivációs trénereket is megszégyenítő következtetéssekkel tekint vissza a spirituális és a szakmai útkeresésére, és egyáltalán nem oszlatja el a feltételezést, hogy ő bizony az élet császára – aki még a nedves álmokat is valóra váltja.
A televíziózást ma már nehéz elképzelni nélküle, a természetfilmezéssel pedig új műfajt teremtett, amely az elmúlt évtizedekben teljesen összenőtt a személyiségével és a hangjával. David Attenborough ma 95 éves, és még mindig képes rácsodálkozni a világra.
1921-ben Coco Chanel forradalmasította mindazt, amit a nők illatáról gondoltak. A Chanel No. 5 száz évvel később is a világ első számú parfümje, de a hatalmas sikeréhez az illaton túl szükség volt arra a titokzatosságra is, amelyet a névadója képviselt.
95 éves lett, néhány napja temette el a férjét, és jövőre megdönti a saját uralkodói rekordját. A világ felfordulhat körülötte, de Erzsébet hű marad ahhoz a fogadalomhoz, amelyet még 21 évesen tett: mint a házassága, a munkája is egy életre szól. Az utódok pedig már rég elszalasztották a lehetőséget, hogy méltó módon a nyomába lépjenek, ami magát a monarchiát hozhatja bizonytalan helyzetbe.
Ott voltunk Auschwitz nyitásakor és zárásakor – mondhatták el magukról a holokauszt első női transzportjának túlélői. A csaknem ezer, Szlovákiából elhurcolt lány és fiatal nő történetéről mégis alig tudunk valamit. Egy nemrég megjelent könyvből a lányok sorsával párhuzamosan a haláltábor gépezetenének a működésébe is betekintést kapunk. Egy olyan folyamatba, amelynek a végén ezek az emberek csak azt tudták mondani: „olyasmivé váltunk, amire nincsenek szavak”.
Alig néhány hónappal a századik születésnapja előtt meghalt Fülöp herceg, Erzsébet királynő férje és támasza. Egy hosszú, kalandokban és szolgálatban gazdag élet ért véget, és a brit monarchia elveszítette az egyik legfontosabb tartóoszlopát.
Néhányan nem kisebb feladatra vállalkoznak, mint az újjászületésre, mások történelmet készülnek írni. És lesz valaki, aki a szívét lecsupaszítva száll be ebbe az öldöklő játékba. Öt arc, öt történet, amely nemcsak verseny-, hanem emberi szempontból is érdekes lehet az idei Forma–1-es szezonban.
Nehéz beszélni arról az erőszakról, amelyben összefonódik a rasszizmus és a nőgyűlölet, az ázsiai-amerikai közösségek azonban az atlantai lövöldözés után szó szerint életbevágónak tartják, hogy Amerika szembenézzen ezzel a problémával. Az elmúlt egy évben ugyanis mind inkább azt érezték: a gyűlölet és az erőszak célpontjai lettek.
A generációja egyik legtehetségesebb írójának kikiáltott Ben Lerner a kilencvenes évek Amerikájába és a saját, generációkon átívelő családi csapdáiba merül alá a legújabb, Az iskola Topekában című könyvében, hogy magyarázatot találjon Donald Trump Amerikájára, és egy olyan nemzetnek a lelkiállapotára, amelyet fojtogat a kiüresedett kommunikáció és a szabadjára engedett toxikus férfiasság.
Harry herceg és Meghan Markle Oprah Winfrey-nek adott interjúja több címlapra kívánkozó állítással is szolgált, és a maga jól megkomponált nyersességében engedett betekintést egy diszfunkcionális család életébe. A Buckingham-palotában nem lesznek boldogok.
Saját magánháborút folytatott a járvány ellen, és hatalmas győzelmeket aratott a 100 éves Sir Tom Moore kapitány. És ezekből a győzelmekből semmit sem vesz el, hogy néhány nappal ezelőtt a koronavírus őt is elragadta. Mi volt ebben a sztoikus, sokat megélt veteránban, ami milliók érzelmeire hatott, és ami milliókat vett rá arra, hogy adakozzanak a nevében? Az biztos, hogy megmutatta: egy százéves ember optimizmusának varázslatos ereje van.
Azért Bernie Sanders kötött kesztyűjének az emléke is sokáig velünk marad. Joe Biden körül szinte mindenki az újrakezdés jegyében választott ünnepi öltözéket magának. Hogy miért fontos, mit viseltek a Capitoliumon? Mert az öltözködés üzenet és stratégia is egyben.
Lisa Montgomerynek január 12-én adták volna be a méreginjekciót, mert 2004-ben megfojtott egy terhes nőt, majd kivágta a magzatát a méhéből. Ha horrorisztikus volt a gyilkosság, amit Lisa Montgomery elkövetett, akkor horrorisztikus volt az élet is, amelyet addig élnie kellett. A halálbüntetésének a jogosságáról pedig az utolsó pillanatokban is vitatkoznak. Most egyelőre elhalasztották a kivégzését.
Az ember, aki politikai szlogent csinált a „fake news”-ból, a szavaival egy egész fake univerzumot hozott létre, amely most olyan erővel tör be a valóságba, mint a trumpista zavargók a Capitoliumba.