A kínai vezetés a népességcsökkenéstől megrettenve, hat évvel az után, hogy egy helyett két gyereket engedélyezett a családoknak, most háromra emelte a limitet. Csakhogy nagyon sokan nem úgy képzelik el a családjukat, ahogyan azt a kormány szeretné. És a kormány már így is épp elég traumát okozott nekik.
A klíma- és a járványválság újraértelmezheti a felelősségünket a gyerekvállalás és a jövő iránt. Míg sok nő eddig leginkább csak a szülés időzítésében volt bizonytalan, addig ma már vannak, akik magában a szülésben bizonytalanok.
A walesi hercegnő 1995-ös interjúja felforgató volt, de hogy mennyire, az csak 25 évvel a sugárzása után vált nyilvánvalóvá. A BBC-nek most önvizsgálatot kell tartania, hogy mekkora bűnt is követett el – nemcsak Diana hercegnő és a családja, hanem a nyilvánosság ellen is.
A televíziózást ma már nehéz elképzelni nélküle, a természetfilmezéssel pedig új műfajt teremtett, amely az elmúlt évtizedekben teljesen összenőtt a személyiségével és a hangjával. David Attenborough ma 95 éves, és még mindig képes rácsodálkozni a világra.
1921-ben Coco Chanel forradalmasította mindazt, amit a nők illatáról gondoltak. A Chanel No. 5 száz évvel később is a világ első számú parfümje, de a hatalmas sikeréhez az illaton túl szükség volt arra a titokzatosságra is, amelyet a névadója képviselt.
95 éves lett, néhány napja temette el a férjét, és jövőre megdönti a saját uralkodói rekordját. A világ felfordulhat körülötte, de Erzsébet hű marad ahhoz a fogadalomhoz, amelyet még 21 évesen tett: mint a házassága, a munkája is egy életre szól. Az utódok pedig már rég elszalasztották a lehetőséget, hogy méltó módon a nyomába lépjenek, ami magát a monarchiát hozhatja bizonytalan helyzetbe.
Ott voltunk Auschwitz nyitásakor és zárásakor – mondhatták el magukról a holokauszt első női transzportjának túlélői. A csaknem ezer, Szlovákiából elhurcolt lány és fiatal nő történetéről mégis alig tudunk valamit. Egy nemrég megjelent könyvből a lányok sorsával párhuzamosan a haláltábor gépezetenének a működésébe is betekintést kapunk. Egy olyan folyamatba, amelynek a végén ezek az emberek csak azt tudták mondani: „olyasmivé váltunk, amire nincsenek szavak”.
Alig néhány hónappal a századik születésnapja előtt meghalt Fülöp herceg, Erzsébet királynő férje és támasza. Egy hosszú, kalandokban és szolgálatban gazdag élet ért véget, és a brit monarchia elveszítette az egyik legfontosabb tartóoszlopát.
Néhányan nem kisebb feladatra vállalkoznak, mint az újjászületésre, mások történelmet készülnek írni. És lesz valaki, aki a szívét lecsupaszítva száll be ebbe az öldöklő játékba. Öt arc, öt történet, amely nemcsak verseny-, hanem emberi szempontból is érdekes lehet az idei Forma–1-es szezonban.
Nehéz beszélni arról az erőszakról, amelyben összefonódik a rasszizmus és a nőgyűlölet, az ázsiai-amerikai közösségek azonban az atlantai lövöldözés után szó szerint életbevágónak tartják, hogy Amerika szembenézzen ezzel a problémával. Az elmúlt egy évben ugyanis mind inkább azt érezték: a gyűlölet és az erőszak célpontjai lettek.
A generációja egyik legtehetségesebb írójának kikiáltott Ben Lerner a kilencvenes évek Amerikájába és a saját, generációkon átívelő családi csapdáiba merül alá a legújabb, Az iskola Topekában című könyvében, hogy magyarázatot találjon Donald Trump Amerikájára, és egy olyan nemzetnek a lelkiállapotára, amelyet fojtogat a kiüresedett kommunikáció és a szabadjára engedett toxikus férfiasság.
Harry herceg és Meghan Markle Oprah Winfrey-nek adott interjúja több címlapra kívánkozó állítással is szolgált, és a maga jól megkomponált nyersességében engedett betekintést egy diszfunkcionális család életébe. A Buckingham-palotában nem lesznek boldogok.
Egy thriller visszafojtott feszültségével bontakoznak ki három nap történései Emma Donoghue Hívnak a csillagok című regényében, ahol az 1918-as spanyolnátha-járvány árnyékában szorulnak be a női sorsok egy szülőszoba falai közé. Az ír szerző a női testvériségnek egy olyan rezgését mutatja be, amellyel ritkán találkozunk az irodalomban.
Az ezredfordulón hatalmas siker volt a sorozat, amely fantáziavilágba (és cipősdobozokba) csomagolt néhány komoly feminista kérdést. Azóta a Szex és New York alkotói többször is meglovagolták a nosztalgiát, 2021-re pedig oda jutottunk, hogy 17 év után folytatást kap a Szex és New York. De a legnépszerűbb és talán legszerethetőbb karaktere nélkül vajon marad-e valami abból az energiából, amely annak idején előre vitte a sztorit?
Lisa Montgomerynek január 12-én adták volna be a méreginjekciót, mert 2004-ben megfojtott egy terhes nőt, majd kivágta a magzatát a méhéből. Ha horrorisztikus volt a gyilkosság, amit Lisa Montgomery elkövetett, akkor horrorisztikus volt az élet is, amelyet addig élnie kellett. A halálbüntetésének a jogosságáról pedig az utolsó pillanatokban is vitatkoznak. Most egyelőre elhalasztották a kivégzését.