A nő, aki összerakta Verstappen valószínűtlen győzelmét a Hungaroringen
Nemcsak a versenyt csúnyán elszúró Ferrari, hanem minden egyes Forma–1-es csapat megirigyelheti azt a stratégiai nyugalmat, amely Hannah Schmitzből árad.
Nemcsak a versenyt csúnyán elszúró Ferrari, hanem minden egyes Forma–1-es csapat megirigyelheti azt a stratégiai nyugalmat, amely Hannah Schmitzből árad.
A hvg.hu kérdésére a Magyar Nagydíj győztese végre kimondta: „Ez egyszerűen undorító.”
A Forma–1 idei sorozata a világbajnoki címvédő Max Verstappen és Charles Leclerc párviadalát hozta, amibe mindkettejük csapattársa igyekszik beleszólni.
Az Ukrajna ellen indított háború nyomán a Forma–1 azonnal törölte a versenynaptárból az Orosz Nagydíjat, a Haasnak azonban a csapat működésébe vágó döntést is meg kellett hoznia. A csapatfőnök a hvg.hu-nak azt mondta: helyes volt szakítani az orosz főszponzorral és az orosz versenyzőjükkel is, ma is ezt tenné.
A hvg.hu-nak azt mondta, pontosabban sejtette: nem kizárt, hogy újabb aktfotók készülnek róla.
Tizenhárom évvel ezelőtt még szuperhősnek tekintette, ma már a csapattársaként akarja legyőzni a hétszeres világbajnokot.
Ezen a hétvégén 37. alkalommal rendezik meg a Magyar Nagydíjat a Hungaroringen, ami azt is jelenti, hogy ez a pálya a legendák földje. Elképesztő sporttörténelem rakódott a Hungaroring aszfaltjára, még a legemlékezetesebb pillanatok is hosszú listát töltenének meg. Nem véletlenül mondta Carlos Sainz a csütörtöki sajtótájékoztatón, hogy már amikor 2010-ben először érkezett ide egy tesztelésre, egyből az ugrott be neki, hogy ezen a pályán látta versenyezni a hőseit, és hatalmas kiváltságnak élte meg, hogy ő is itt versenyezhetett. Összeszedtünk néhány szempontot, amely a magyar pályát klasszikussá tette az elmúlt csaknem több mint három évtizedben.
Az elmúlt csaknem egy évtizedben a Forma–1-es csapatok legnagyobb kihívása az volt, hogy lelökjék a Mercedest a csúcsról. Ez csak tavaly sikerült végre a Red Bullnak, de az oda vezető úton a két csapat vezetője, Toto Wolff és Christian Horner átírta mindazt, amit a sportág addig a pszichológiai hadviselésről gondolt. Személyeskedés, gáncsoskodás, egotrip – minden volt itt, és még messze a vége.
Míg a járvány alatt a nagy sportesemények behúzták a satuféket, a Forma–1 rákapcsolt: az elmúlt évek marketingfilozófiai nyitásának, közösségi médiás terjeszkedésének köszönhetően minden eddiginél több rajongót tudhat magáénak a sportág, sőt még a bevehetetlennek tűnő Amerikát is meghódították. Hogyan csinálták?
Unortodox – első látásra talán ezzel a jelzővel lehet illetni azt a mestertervet, amellyel Richard Williams világverő bajnokokat nevelt a lányaiból. Serena Williams most hosszú kihagyás után 40 évesen visszatér Wimbledonba, ahol két évtizeddel ezelőtt nyerte meg először a tenisztornát. Ebből az alkalomból – és a Richard király című film apropóján – visszatekintünk az ide vezető, göröngyös és lenyűgöző útra.
Az amerikai legfelső bíróság az ország történetében először elvett az Egyesült Államok állampolgáraitól egy ötven éve fennálló alkotmányos jogot. A kisebbségi véleményt megfogalmazó három liberális bíró nem szépített, bármilyen törvények születnek is a döntés nyomán, egy dolog biztos: a nők jogai csorbultak, és ezzel már nem szabad és egyenlő polgárai Amerikának. Úgy tűnik, az amerikai konzervatívok komolyan veszik a „hátra megyünk, nem előre” szlogent, és miközben egyre inkább eltávolodnak a valóságtól, a legfelső bíróságot is túszul ejtő szélsőségességnek egyre nagyobb a hatalma.
A gasztrobirodalmat felépítő Mimi Thorisson egy olyan életet fedezett fel magának Olaszországban, ahol elvnek számít az, hogy az ételt nemcsak vásárolni, hanem elkészíteni is lehet, ebből pedig egy csodálatos könyvet gyúrt össze, legalább olyan lelkesedéssel és elmélyüléssel, ahogy a tésztát tanulta meg gyúrni. Az Itália ízei kedvcsináló álmodozáshoz, tervezéshez, nyaraláshoz, vagy csak úgy: az édes élethez.
A tűréshatár feszegetése része az élsportnak, kontroll nélkül azonban tragédiához vezethet.
A királynő idei platinajubileuma nemcsak a múltba révedésre adott apropót, hanem a jövőbe tekintésre is. Ennek a jövőnek az alakításában pedig kulcsszerepe lesz a ma 40 éves Vilmos hercegnek, aki egy, a születéséből adódóan rendkívüli életet próbál meg lehetőleg nem rendkívüli módon élhetővé tenni. És mind inkább látszik az is, hogy a monarchiát is élhetővé akarja tenni a jövő generációinak – csak előbb még megmenteni készül az egész bolygót.
Rahaf Mohammed számára hétéves korában kezdett el zsugorodni a világ, csak azért, mert Szaúd-Arábiában született, egy olyan helyen és egy olyan családba, amely a lányokat és a nőket sokadrangú embereknek tekinti, és minden szempontból láthatatlanná próbálja tenni őket. A fiatal nő 2019-ben az eleinte reménytelennek tűnő, majd mégis sikeres szökési kísérletével a közösségi oldalakon keresztül szólította meg az egész világot. Most egy új könyvben megmutatja azt is, hogy nézett ki az élete a nikábon keresztül.
II. Erzsébet hetven év alatt nem kisebb fegyvertényt hajtott végre, mint hogy bevonult a történelembe. Bár ma, 96 évesen már törékenynek tűnik, még mindig körbeveszi a hatalom aurája. Vajon hogyan volt képes végigcsinálni azt, ami egyetlen más uralkodónak sem sikerült: eljutni a platinajubileumához? A receptje sokkal gyakorlatiasabb és egyszerűbb, mint azt gondolnánk.
Csaknem ötven éven át egy legfelső bírósági döntés biztosította az Egyesült Államokban, hogy a nőknek joguk van megszakítani a terhességüket, nemcsak akkor, ha az egészségük vagy az életük veszélyben van, hanem akkor is, ha nem akarnak terhesek lenni. Most, a legfelső bíróság konzervatív többségének köszönhetően karnyújtásnyira van ennek a jognak a felülírása. Ehhez azonban nemcsak a bírói háttér, hanem egy évtizedeken át felépített társadalmi, politikai és szemantikai kampány is kellett, amelynek során az abortuszellenes mozgalom lényegében megszállta a nők testét.