Az elmúlt csaknem egy évtizedben a Forma–1-es csapatok legnagyobb kihívása az volt, hogy lelökjék a Mercedest a csúcsról. Ez csak tavaly sikerült végre a Red Bullnak, de az oda vezető úton a két csapat vezetője, Toto Wolff és Christian Horner átírta mindazt, amit a sportág addig a pszichológiai hadviselésről gondolt. Személyeskedés, gáncsoskodás, egotrip – minden volt itt, és még messze a vége.
Míg a járvány alatt a nagy sportesemények behúzták a satuféket, a Forma–1 rákapcsolt: az elmúlt évek marketingfilozófiai nyitásának, közösségi médiás terjeszkedésének köszönhetően minden eddiginél több rajongót tudhat magáénak a sportág, sőt még a bevehetetlennek tűnő Amerikát is meghódították. Hogyan csinálták?
Szerelmes verset megrendelésre is lehet írni, az igazságot viszont csak elhivatottságból lehet feltárni. Többek között ezt is megtudtuk azokból a könyvekből, amelyeket a nyár beköszöntével vettünk a kezünkbe. Ajánlónkban találnak spirituális erővel felhajtó, a valósággal szembesítő és rituáléval a világ rendjét helyre tevő könyvet is.
A családról szóló közbeszéd – legyen szó akár politikáról, akár kutatásokról, akár a médiáról – általában a házasságra és a szülőségre fókuszál, miközben a szülők és a gyerekek életében is részt vesznek olyanok, akik idővel, energiával, példamutatással, pénzzel, és ami talán a legfontosabb: szeretettel hozzájárulnak a családi rendszer működtetéséhez – és ehhez nem feltétlenül kell saját gyerekkel kivenniük a részüket a demográfiai növekedésből.
Unortodox – első látásra talán ezzel a jelzővel lehet illetni azt a mestertervet, amellyel Richard Williams világverő bajnokokat nevelt a lányaiból. Serena Williams most hosszú kihagyás után 40 évesen visszatér Wimbledonba, ahol két évtizeddel ezelőtt nyerte meg először a tenisztornát. Ebből az alkalomból – és a Richard király című film apropóján – visszatekintünk az ide vezető, göröngyös és lenyűgöző útra.
Az amerikai legfelső bíróság az ország történetében először elvett az Egyesült Államok állampolgáraitól egy ötven éve fennálló alkotmányos jogot. A kisebbségi véleményt megfogalmazó három liberális bíró nem szépített, bármilyen törvények születnek is a döntés nyomán, egy dolog biztos: a nők jogai csorbultak, és ezzel már nem szabad és egyenlő polgárai Amerikának. Úgy tűnik, az amerikai konzervatívok komolyan veszik a „hátra megyünk, nem előre” szlogent, és miközben egyre inkább eltávolodnak a valóságtól, a legfelső bíróságot is túszul ejtő szélsőségességnek egyre nagyobb a hatalma.
A gasztrobirodalmat felépítő Mimi Thorisson egy olyan életet fedezett fel magának Olaszországban, ahol elvnek számít az, hogy az ételt nemcsak vásárolni, hanem elkészíteni is lehet, ebből pedig egy csodálatos könyvet gyúrt össze, legalább olyan lelkesedéssel és elmélyüléssel, ahogy a tésztát tanulta meg gyúrni. Az Itália ízei kedvcsináló álmodozáshoz, tervezéshez, nyaraláshoz, vagy csak úgy: az édes élethez.
A tűréshatár feszegetése része az élsportnak, kontroll nélkül azonban tragédiához vezethet.
A királynő idei platinajubileuma nemcsak a múltba révedésre adott apropót, hanem a jövőbe tekintésre is. Ennek a jövőnek az alakításában pedig kulcsszerepe lesz a ma 40 éves Vilmos hercegnek, aki egy, a születéséből adódóan rendkívüli életet próbál meg lehetőleg nem rendkívüli módon élhetővé tenni. És mind inkább látszik az is, hogy a monarchiát is élhetővé akarja tenni a jövő generációinak – csak előbb még megmenteni készül az egész bolygót.
Rahaf Mohammed számára hétéves korában kezdett el zsugorodni a világ, csak azért, mert Szaúd-Arábiában született, egy olyan helyen és egy olyan családba, amely a lányokat és a nőket sokadrangú embereknek tekinti, és minden szempontból láthatatlanná próbálja tenni őket. A fiatal nő 2019-ben az eleinte reménytelennek tűnő, majd mégis sikeres szökési kísérletével a közösségi oldalakon keresztül szólította meg az egész világot. Most egy új könyvben megmutatja azt is, hogy nézett ki az élete a nikábon keresztül.
Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemcsak egy most már több mint száz napja tartó háborúban áll szemben egymással, hanem habitusban, kommunikációban és stílusban is egymás ellentétjei. Az ex-KGB-s feszül az ex-színésznek, a cenzor a közösségi médiás gurunak, a gonosz a hősnek, Dávid Góliátnak. Putyin az elmúlt száz napban a diktátor mintaképe lett, Zelenszkij a demokrácia védelmezője. Megnéztük, hogy áll a kommunikációs- és stíluscsatájuk.
II. Erzsébet hetven év alatt nem kisebb fegyvertényt hajtott végre, mint hogy bevonult a történelembe. Bár ma, 96 évesen már törékenynek tűnik, még mindig körbeveszi a hatalom aurája. Vajon hogyan volt képes végigcsinálni azt, ami egyetlen más uralkodónak sem sikerült: eljutni a platinajubileumához? A receptje sokkal gyakorlatiasabb és egyszerűbb, mint azt gondolnánk.
Csaknem ötven éven át egy legfelső bírósági döntés biztosította az Egyesült Államokban, hogy a nőknek joguk van megszakítani a terhességüket, nemcsak akkor, ha az egészségük vagy az életük veszélyben van, hanem akkor is, ha nem akarnak terhesek lenni. Most, a legfelső bíróság konzervatív többségének köszönhetően karnyújtásnyira van ennek a jognak a felülírása. Ehhez azonban nemcsak a bírói háttér, hanem egy évtizedeken át felépített társadalmi, politikai és szemantikai kampány is kellett, amelynek során az abortuszellenes mozgalom lényegében megszállta a nők testét.
Schőner Gitta életét megrengette ugyan a 20. század, de az ő sorsa soha nem a feladásról és a megadásról szólt, hanem az élni akarásról. Még a legnehezebb, legsötétebb időkben is a belső tartás határozta meg a hozzáállását, nem pedig a külső nyomás, és ez mit sem változott, amikor nagy küzdések árán végül elvesztette a hitét. Az életrajza Csengertől Auschwitzig, Jeruzsálemtől New Yorkig vezet végig a múlt századon. Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.
Ha Bödőcs Tiborral válaszolnánk, akkor azért, mert a humor az maga a humanizmus. Azt is régen tudjuk, hogy ez lehet a leggyilkosabb fegyver egy humortalan, cinikus és agresszív rendszerrel szemben. A NER gőzhengere ellen komolyan küzdeni embert próbáló, de az intézkedéseket, az új arisztokráciát ki lehetett röhögni. Megnéztük, ez hogyan sikerült az elmúlt 12 évben.
A háború kitörése óta az ukrán elnök lerombolt minden korábbi elvárást és elképzelést arról, hogy milyen államférfi lehet egy színészből. A „nép szolgája” elképesztően hatékony kommunikációs arzenállal veszi fel a harcot Vlagyimir Putyin hadseregével és narratívájával. A világnak szóló üzeneteiben pedig egyre kevesebb a kifinomultság, és egyre több a zsigeri figyelmeztetés.
Egyre hangosabb és egyre éhesebb a Forma–1 legújabb generációja. A sportág új korszakát nemcsak a szabályváltoztatások hozzák el, hanem ők is. Most még mindenesetre az a helyzet áll elő, hogy még egyszerre láthatjuk a korszak nagyjait és a korszak feltörekvőit.
A miniszterelnök harci helikopteren repül, határátkelőt szemléz (éjszaka!), kórházat látogat, gyereket simogat, egyenruhásokkal fog kezet, és megállapítja, hogy minden működik, minden rendben, mindenkinek segítünk. Hogy mi működik, mi van rendben és pontosan kinek is segítünk, azt nem lehet kihámozni a posztokból, mert azok elmosnak, eltakarnak bármiféle konkrétumot. Vagy épp magát a háborút, Ukrajna jelenét és jövőjét, a helyzet súlyosságát és tétjét. Nem marad más, mint a pózolás. Pedig lehet ezt másképp is, ahogy a miniszterelnök kijevi vonatra felülő kollégáinak a közösségi oldalain jól látszik.
A hatalom legalább annyira áthuzalozza az agyat, mint bármelyik drog, és ha az idegtudományok felől közelítünk a mostani eseményekhez, akkor nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy Vlagyimir Putyin veszélyes mentális állapotba került. Egy diktátor lélektana robbanásveszélyes elegyet alkot, legyen szó a kiválasztottság érzéséről, a nagyra nőtt egóval járó sebezhetőségről, vagy épp arról a kockázatról, amikor egy vezető nem képes megkülönböztetni a saját és az országa érdekeit.
Mihez kezd egy társadalom a kivételezettjeivel, és mit tesznek egy társadalommal a kivételezettek? Éric Vuillard a 16. századig megy vissza, hogy a Münzer Tamás vezette lázadás költői metszetén keresztül felrajzolja ennek a viszonyrendszernek az univerzális jegyeit. A Szegények háborúja című kötete zsigeri történelmi tabló, amely több ponton is kapcsolódik a jelenhez.
